Reggeli Sajtófigyelő, 2001. október - Határon Túli Magyarok Hivatala, Sajtó és Tájékoztatási Főosztály
2001-10-29
12 ország területére, ami egyébként az eredeti elképzelés szerint Magyarországon történt volna. Buka rest azt is el akarta érni, hogy ne legyen ajánlás a törvény alanyaira vonatkozóan. A jelentés ugyanakkor nem az ajánlás intézményének megszüntetését javasolja, pusztán annak kereteire tesz javaslatot. Egyébként, hogy melyik félnek kedvez a velencei bizott ság jelentése, az nyilvánvalóan kiderül abból a retorikaváltásból is, amely az utóbbi napokban tapasztalható Bukarest részéről. A román fél ma már nem akarja megakadályozni a kedvezménytörvény végrehajtását, s elállt a magyar igazolvány elleni kifogások ha ngoztatásától is. Ehelyett javaslatok érkeznek Bukarestből, ami egy egészen új hozzáállás az eddigihez képest. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség belső ellentétei a Máértülésre is átgyűrűztek. Az erdélyi ajánló testületek létrehozása körüli vitában ug yanakkor az elmúlt két nap alatt érdemi előrelépés történt. Erdélyben az RMDSZ, az egyházak, valamint a civil szervezetek közötti szerepelosztásban nem sikerült még a feleknek megállapodniuk. A Máértülésen azonban Markó Béla és Tőkés László egyaránt elism erte, hogy előrelépés történt. Mint a szövetségi elnök hangsúlyozta, az RMDSZ a „védnöki szerepnél mélyrehatóbb feladatot bízna az egyházakra”. Az intézményesített magyar – magyar kapcsolatoknak keretet adó Máértnak első alkalommal sikerült egy határon túli szervezet belső konfliktusának ha nem is feloldását, de enyhítését elősegíteni. A tanácskozáson egyazon asztalnál keresték a megoldást olyan politikusok, akik egyébként odahaza látványosan kerülik az érintkezést. Az utóbbi két nap tapasztalataiból kiindul va cseppet sem elképzelhetetlen, hogy a közeljövőben a Máért biztosíthat lehetőséget egyes határon túli szervezeteken belüli vagy azok közötti ellentétek kezelésére. vissza Ötezren a megyei képviselői helyekért Az ország első regionális választására készülnek Szlovákiában Minden tárgyilagos szlovákiai elemző elismeri, hogy elsősorban a Magyar Koalíció Pártjának következetes és önmérsékletet tanúsító politikája teszi lehetővé az ország történetében első megyei önkormányzati vá lasztások megtartását. Méghozzá az eredetileg tervezett időpontban, december 1jén. A magyar párt ugyan nem érte el a közigazgatási reformmal kapcsolatos minimális célját sem, hiszen a legtöbb szlovák politikai erő nemcsak a RévKomárom megye létrehozására vonatkozó indítványát vetette el, hanem végül a tizenkét megye megalapítását szorgalmazó kormánytervezetet is, amely a felvidéki magyarság hathatós érdekérvényesítése szempontjából a jóváhagyott nyolc közigazgatási egységhez képest jóval kedvezőbb lett vo lna. Ám a magyar párt mégis úgy döntött, hogy a kis lépések taktikája hosszabb távon eredményes lehet. Annál is inkább, mert a központi államhatalom mielőbbi lebontása az ország európai integrációjának egyik alapfeltétele. A csatlakozási tárgyalások sikere pedig a felvidéki magyarság alapvető érdeke is. Ezért az MKP vezető testületei többhetes vajúdás után úgy határoztak, hogy a párt a történtek ellenére abban az esetben nem lép ki a kormányból, ha szeptember végéig megszületnek a közigazgatási reform beind ítását lehetővé tevő és a magyar nemzeti közösség számára is elfogadható sarkalatos törvények. A törvényhozók sürgősségi eljárással, késő éjszakákig elhúzódó viták után végül időben megalkották a leendő megyei önkormányzatok hatásköréről, továbbá anyagi fo rrásaikról és a kezelésükbe kerülő ingatlanjaikról rendelkező jogi normákat. Így aztán az eredeti időrendet megtartva, október 22ig véglegesíthették a megyeielnök- és képviselőjelöltek listáit. Jól jellemzi a koalíciós tárgyalások és a jelöltek kiválasztá sának rohamtempóját, hogy a névsorok mindenhol alig néhány órával a végső határidő előtt készültek el. A középszlovákiai Zsolnán (Zilina) akadt olyan párt is, amely a végső időpont, hétfő éjfél előtt két perccel adta le a listát. Hatalmas a tolongás a kép viselői posztokért, hiszen a nyolc megye összesen 401 mandátumáért több mint ötezren indulnak versenybe. Sokukat vélhetően nem a közéleti tennivalók, hanem az átlagosnál jóval magasabb fizetések sarkallták arra, hogy induljanak a választásokon. Emiatt több helyen jelenleg az okoz fejtörést, hogy miként tüntessék fel egyetlen szavazólapon a sok jelölt adatait. Például a besztercebányai járásban a nyolc képviselői helyre 118can pályáznak, ezért kénytelenek lesznek plakátnagyságú szavazócédulákat nyomtatni. A nyolc megyei elnöki tisztségért 133an indulnak. Többségük már a nagypolitikából ismert személyiség. Pozsonyban például többek között Milan Cíc, az Alkotmánybíróság volt elnöke és Lubo Roman egykori kulturális miniszter pályázik a megyeelnöki tisztségre – sokak nem kis meglepetésére. Ugyancsak megrökönyödést váltott ki, hogy Kassán ugyanezt a posztot Ján Bílek, a szlovák államfő eddigi főtanácsadója szeretné betölteni. Egyes helyeken tragikomikussá vált a jelölés: Nyitrán és Trencsénben például a Borbaráto k Pártja is indít jelölteket, a besztercebányai kerületben pedig 13 munkanélküli is összegyűjtötte a megyeielnökjelötséghez törvényesen megszabott 1000 támogató aláírást. A szavazás a többségi elv alapján zajlik, és nem a pártokra, hanem személyekre kell majd voksolni. Ám ennek ellenére sokan gyanítják, hogy Szlovákiában a polgárok többsége még mindig az általa rokonszenvesnek tartott politikai tömörülés jelöltjeit választja majd. Ezért is fontosak a választási koalíciók, amelyek rendkívül tarka képet
