Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-07-20 / 29. szám

XIII. évfolyam, 29. szám, 1963. jul. 20, szombat 2 KANADAI MAGYARSÁG KANADAI MAGYARSÁG GÓLYÁK A KUTGÉMEN TORONTO ELSŐ IS EGYETLEN CANADIAN HUNGARIANS 996 Dovorcourt Road, Toronto 4, Ont., Canada Telefon: LE- 60333 Főszerkesztő: KENESEI F. LAS2LÓ I"* M«g|*l«nlk mind—i (lambilon Sz*rk*fzt6«ég és kiadóhivatal: 996 Dovarcourt Id., Taranta 4 Hivatalos érék: raggal 9-t6l délután 5.30-ig. IlMzatési árak: agész évra $5.00, fél évra $3.00, agyas szám ára: 10 cant. Külföldön: agész évra $6.00, fél évra $4.00 (USA dollár). Válaszbélyag nálkül érkazatt lavalakra nam válaszolunk I fölhívás nélkül baküldött kéziratokat, képeket nam önünk mag és nam kOldünk vissza, még külön felhívás, vagy portéköltség mellékelése esetén sem. A közlésre alkamasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk ma­gunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk lerövidítsük, vagy megtold­­iuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláirt cikkért, nyilatkozatért a széné felelés. CANADIAN HUNGARIANS j. Editor in Chief: LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Road, Toronto 4, Ont., Canada LEGYEK ÉS ROVAROK - SZABADULJUNK MEG TŐLÜK Irta: Matthew B. Dymond, M.D., Ontario egészségügyi minisztere Photo by Ontorao Dept, of Health A nyári kellemetlenségektől, legyek és rovarok csípé­sétől, azáltal is megmenekülhetünk, ha a szemétládá­kat mindig gondosan letakarjuk. Itt van újra a nyár és a szabadság ideje, amit azonban csak akkor nevezhetünk igazi pihenésnek, ha egészségünket nem fenyegeti semmi veszedelem. A legnagyobb bosszúságot a legyek és a csípő rovarok okozzák ezekben a boldog napokban. A bosszúságon kívül a legyek megfertőzhetik ételünket és italunkat ;S ezáltal betegséget okozhatnak. Szerencsére az on. tariói csípős rovaroknak a kellemetlenségen kívül még fontos közegészségügyi jelentőségük is van, mert elvakart csípésük nyomán különböző súlyos fertőzé­seket kaphatunk. A legjobban elterjedt csípős rovarok a szúnyo­gok. Szerencsére Ontariónak nyaralásra alkalmas te­rületén a szúnyogok leginkább csak az idény elején jelentkeznek s nyáron már nincs különös jelentőségük, eltekintve az éjszakától és a külterületektől. A katicslakók könnyen tudják csökkenteni a le­gyek és rovarok kellemetlenségeit. Az első és legha­tásosabb módszer, ha szúnyoghálókat alkalmazunk lakásunkban. Védjük meg minden ajtónkat és abla­kunkat ilyen hálóval. A szomszéd épületek felől kö­zeledő rovarok elriasztására permetezzünk rovarirtó szerekkel. Különös védelmet nyújt az is, ha e rovar­irtó szerekkel befújjuk az ereszt és a falakat a talaj felett mintegy 30 centiméternyire. Végül nem rossz védekezési mód az sem, ha a katics közvetlen közelé­ben teljesen levágjuk a füvet. A szemétládákat jól takarjuk be, mert ez a leg­jobb védekezés a legyek ellen. Földeljük el vagy éges­sük el a szemetet, ha nincs rendes szemétkihordási szolgálat. A külső ámyékszékeket tegyük légmentes­sé ventilátorokai és ablakhálókkal, továbbá szorosan záró önműködő ajtókkal. A!z ülőkét takarjuk be fedő­vel s a latrina tartalmát minden használat után fer­tőtlenítsük mészoldattal, takarjuk be földdel vagy kátránnyal. Ha a legyek és rovarok bejönnek a szobánkba, akkor pusztítsuk el légycsapóval, vagy rovarírtósze­­rek permetezésével. A szobai levegőt tisztító “bom­bákat*’ használjuk mindig a gyártó cég utasításai szerint, de sohasem a nyíltan kitett élelmiszerek kö­zelében. Az ilyen fertőtlenítő anyagok permetezése­kor az élelmiszereket szorosan takarjuk le. Sok gyorshatású jó rovarírtószert használjunk mégis elővigyázatosan, nehogy bőrünket megfertőz­zük. Természetesen nagyon helyes, ha szemünket is védjük minden ilyen rovarirtó anyag használata so­rán. A legyek és a rovarok betegséget okozhatnak és határozottan megkeserítik a nyaralást. Az Ontariói Egészségügyi Minisztérium azt ajánlja, hogy szaba­duljunk meg tőlük s ezáltal biztosítsunk magunknak boldog és egészséges nyaralást. További felvilágosításért forduljon a következő címre: Director, Information and Publicity Br., On­tario Department of Health, Queen’s Park, Toronto, Ontario. Díszsírhelyre temetik szü­lővárosában, Tatán a Farkas­réti temetőben nyugvó Ha­ma ry Dánielt, egykori költő, iró-orvos és negyvennyolcas tüzérhadnagyot, ki egy-ike volt a márciusi ifjaknak és részt vett a hires tizenkét pont szerkesztésében. A Lőcsei fehér asszony, Korponay Jánosné egykori raboskodásának színhelyét, a győri Rákóczi utca 1. szá­mú házat renoválják. 1715. szeptemberében ennek a háznak ablakából kellett vé­gignéznie, miként ácsolják a kivégzéséhez a vérpadot. Csorba Jánosék kútgémjére gólya készül leszáll­­ni. Lóbál néhányat a szárnyával s aztán valósággal ráugrik a téli szelek által megtépázott rozoga tava­lyi fészekre. Igazgatja a száraz galyakat és a sok szalmacsomót. Fenn az égen másik gólya kering ki­terített szárnyakkal, a kelepelésre lejjebb ereszkedik, majd néhány számycsapással párja mellett terem a kútgémen. Csorbáék házából kiszalad nyolc gyerek s a nagy bodzabokor tövében ütemesen kiabálják a népi mon­dókát : — Gólya-gólya vaslapát, hozzál nékem kisbabát. Egy virágbaborult barackfa vidáman ránevet az érkező vendégekre. A ház fenn van egy dombon. Falát sárból ver­ték, teteje náddal fedve. Szövetkezeti parasztnak nem telik többre, csak egy helyiségre. Az is alacsony, le kell hajolni, hogy a mennyezetbe ne verje az ember a fejét. Földes szoba, benne egy ágy, négy dikó, ki­csiny asztali tűzhely. János zsellér volt valamikor. Hatalmas, erős em­ber, ha a saját kis háztáji földjében dolgozik, csak úgy ég kezében a munka. Régen téglaháza volt cse­réptetővel, deszkapadlóval. Szovjet katonák felgyúj­tották s most a sárkunyhóba szorult. Azon az 1944 évi novemberi esős napon, mikor a szomszéd szőlőtelep kezelőjét a részeg szovjet ka­tonák lófarkához kötötték s végighurcolták a falu utcáján, Csorbáék is vándorútra keltek kis batyuk­kal a hátukon. Menekülők híresztelték a borzalmakat, hogy az oroszok felperzselik a falut és a lakosságot lemészárolják. Amig hagyták egyénileg gazdálkodni, nem szen­vedett hiányt a család, pedig a nyolc gyerekkel és a nagymamával tizenegyen voltak. De két húszliteres tehén állt az istállóban s a két kocától harminc ma­lac származott. A kiállításon ezerötszázért keltető­gépet vásárolt, 200 tójáé fért bele egyszerre. Az ele­jét aladták pecsenyecsirkének, az utolját meghagyták tojónak. A méhészkedés nem fizetett, nagyon pepecs­­munka. Ha rosszul sikerült a hordás, cukorral kel­lett etetni a bogarakat. Mikor bekényszerítették a szövetkezetbe, egy­szerre vége volt a jóvilágnak. A szekerész brigádba jelentkezett, hogy megtarthassa a lovait. De a rossz vezetés és a lelkiismeretlen munka miatt, nem kere­sett többet évenként 7 ezer forintnál, ami tizenegy tagú családjának majdnem az éhenhalást jelentette. A szövetkezeti vezetők nem akarták meghonosí­tani a premizálást és fenyegetően hangsúlyozták: “Aki el meri fogadni,azt kiközösítik a faluból.” A ve­zetőknek ugyanis saját érdeküket veszélyeztetné a premizálás. Ha a földterület nincs egyénekre bontva, hanem brigádokban dolgoznak, nagyobb lehetőség van a meg nem dolgozott munkaegység szerzésére. Van olyan vezető, aki tessék-lássék munkával elérte a hatszáz munkaegységet is. Az ilyen ember persze hangosan elutasítja a premizálást. Ha két szövetkezeti bús magyar összeborul, nincs vége-hossza a panasznak és a ravasz dicsekvésnek. ‘Csorba János megmutatta sógorának kaptárait s halkan mesélte, mintha attól félne, hogy a pusztaság­ban kihallgatják:-— Négy méhcsaládot vettem, de nem boldogul­tam velük. Akácvirágzásra ideköltöztek a szomszéd kiserdőbe az állami méhek, elették az én bogaraim elől a virágport. Panaszkodtam is az állami főmé­hésznek, de mindhiába. Ezek a kommunisták mind ilyen hangzatos címeket viselnek, ennek is volt egy segédje, hát főméhésznek címeztette magát. — Már majdnem abbahagytam a méhészkedést, amikor egy vasárnap délben beszalad a szobába az öt éves kisfiam: “Nagy baj van, a cseresznyefának megdagadt az egyik ága”. Kilépek, hát látom, méh­raj szállta meg a virágzó cseresznyefát. Felkaptam A ROCKEFELLER FOUNDATION ÖTVENÉVES JUBILEUMA Az akkor leghatalmasabb emberbaráti intézmény, a Rockefeller Foundation 1913. májusában jött létre New York városában, 150 millió dollár alaptőkével és azzal a céllal, hogy "az emberi­ség javát az egész világon előmozdítsa''. Az alapitó okmány szavai ezek és az alapítvány kezelői igyekez­tek is a nemes célzatot hű­ségesen szolgálni. Az ere­deti összeget azóta többször kiegészítették és a Ford Foundation után ez ma is a világ legnagyobb jótékony­­célú intézete. A forrás John D. Rocke­feller magánvagyona volt, az olajipar vezéremberéé, aki azonban az amerikai vasutak kiépítésében, a vas­es acélgyártás kiterjeszté­sében is résztvett. Fia, John D. Rockefeller Jr., egész éle-MEGGYILKOLTATTA FÉRJÉT, S MISÉT MONDATOTT ÉRTE HALÁLRA ÍTÉLTÉK A KÉT RÁKOSPATAKI GYILKOST ! Annakidején mi is írtunk erről a bestiális gyil­kosságról, amit Magyarországon két “meleg nő” kö­vetett el. Az alábbiakban közöljük a gyilkosok ítéle­téről szóló hazai beszámolót: “A fővárosi bírósáig kedden hozott ítéletet Márton Istvánná és társai emberölésének bűntettében. Február 13-án idősebb férfi holttestét fogták ki a Rákospatakból. A halottban Márton István 53 éves gyári munkást ismerték fel. Kiderült, hogy Mártont felesége felbúj fására két albérlőjük, Böőr Éva és Dómján Ilona segédmunkások ölték meg. Mártonná és Böőr Éva között ugyanis természet-ellenes nemi kapcsolat volt. Az erősen iszákos férj útjukban állt, s ezért többször megkísérelték, hogy eltegyék láb alól. Tervük végül is sikerült. Február 12-én Böőr Éva és Dómján Ilona bikacsökkel ütlegelték a lerészegedett Mártont, szadista módon összerugdalták, száját-or­­rát betömték, fejét pedig beledugták a hóba, majd N. M. fiatalkorú segítségével szánkón kihúzták éjjel a Rákospatakhoz és beledobták a vízbe. Márton István halálát fulladás okozta. Mártonná a gyilkosság után misét mondatott az elhunytért. Később pedig — fecsegésétől félve — Dómján Ilonát is el akarta tenni láb alól. A fővárosi bíróság Márton Istvánnét 15 évi bör­tönre, Böőr Évát és Dómján Ilonát előre kitervelt módon aljas indokból elkövetett emberölés bűntette miatt halálra, N. M. fiatalkorút pedig, mint bűnse­gédet kétévi és nyolchónapi börtönre ítélte. Az ügyész Márton Istvánná és N. M. fiatalkorú ügyében súlyos­bításért, a védelem és az elítéltek enyhítésért felleb­beztek.” a feleségem szakajtóját, befogtam a rajt és sikerrel betelepítettem a kaptárba. — Három nap múlva az almafán keletkezett egy daganat, a következő héten pedig a háztájim mezs­gyéjén fogtam be egy rajt. Ügy látszik, a méhek is menekültek a kommunista állami gazdaságból, a pá­linkagőzös főméhész elvtárs nem vette észre a hiányt. — Mindez nem volt még elég. Még javában fe­hérlett az akácvirág, mikor déltájban hazafelé tar­tok a lovaimmal. Azért vagyok a szekerészbrigád­ban, hogy mindig a lovaim mellett maradhassak. Po­­roszkálva hajtok, egyszercsak az egyik ló felüti a fe­jét s horkolva farok Mindjárt a másik is. Zsongást hallok. Felnézek az útszéli akácra s ott fölöttem, kar­vastagságú akácon, zubog a méhraj. — Jó meleg volt már akkorában, csak úgy ing­ben hajtottam. Semmi egyéb nem volt nálam, mint a bicskám a nadrágzsebben. Felmásztam a fára. Fél kézzel tőből lenyestem a gályát, a másikkal meg­fogtam s kúsztam lefelé. Óvatosan fel a székérre. A lovak riadoztak, de nagyobb baj nem lett. A zsizsegő raj egyre lejjebb húzódott az ágon, a kezem fejére, a karom szárára. Mire az udvarra beálltunk fele mé­hecske már az ingem alatt nyüzsgött. Egy szúrást se kaptam. — Akár hiszed, akár nem, ma is ez a legerősebb méhcsaládom. Néha bánt a lelkiismeret, hiszen tud­tam honnan szállnak a méhrajok cseresznye és al­mafámra. De hát ősi törvény: azé a méhecske, aki befogja. Az állami gazdaság úgy jutott hozzá, hogy kirabolta az egyéni gazdaságokat. Ezeknek minden esztendőben megszökik 8-10 rajuk s még egy öklöm­­nyi se került vissza soha belőlük. Bele van ez kalku­lálva az állami költségvetésbe. Szegény Csorba Jánog ma is inkább méheit gon­dozná, háztáji földjét muvelgetné, minthogy a szö­vetkezeti közös földre hajtanák krumplit kapálni. Ta­valy is csak 55 mázsa burgonyát szedtek fel holdan­ként a szövetkezeti táblából. Milyen nyomorult ter­méseredmény, nem csoda, hogy éhezik az ország. Tavaly alakítottak valami hitehagyott ifjúsági brigádot, melynek segítségével egy janicsár agronó­­mus megmutatta az “ósdi parasztoknak”, hogyan kell burgonyát termelni. Sörnyitó után ültették 70 centi­méter sor és 30 centiméter tőtávolságra. így egy hold földön 8,000 tő burgonyával volt több, mint a szövetkezetben. Ekkor azt mondták a küzdelemben elfáradt öre­gek: — Mit okoskodnak a gyerekek? Azt hiszik, hogy megváltják a világot? Mejd megüti azt a sűrű krump­lit a guta és a ragya! De a fiatalok kétszer gazoltak, kétszer kapáltak és permeteztek, míg a szövetkezet csak egyszer ka­pálta a kézi ültetésű krumplit. Az ifjúsági brigád az­tán 130 mázsát termelt holdanként, míg a szövetke­zet területén csak 55 mázsát szedtek fel. Tehát 75 má­zsa veszteségük volt holdanként. Szovjet parancsra e példa nyomán az idén újra kegyetlenebb korbáccsal hajtják a magyar falu né­pét. Az orosz kolhozokban még ennél is gyengébb eredményeket érnek el. Micsoda hatalmas “jóvátétel­re”’ volna még képes ez a leigázott rabszolga nép. Mennyivel több vonat gurulhatna át a záhonyi kincses kapun. Olyan a magyar falu, mint a siralomház. Csak te­metnek, bölcső már alig ring a házakban. Csorba Já­nosék nyolc gyermeke csak a múlt boldog emléke. A gólyák ugyan még megérkeznek tavasszal, eligazgat­ják a régi fészkeket a kútgémeken és kéményeken, de bizony a fiatal asszonyok már nem fogadják őket a régi mondókával: Góly-gólya vaslapát, hozzál nékem kisbabát! Céltalan élet, gyermektelen ország. Nyiregyházy Pál tét emberbaráti célok támo­gatására fordította, 1913- tól 1940-ig a családi alapít­vány elnöki tisztét töltve be. Róluk szokás mondani, hogy mig az idősebb Rocke­feller, akinek kíméletlen üzletvezetéssel sikerült az olajvállalatok nagyrészét bir­­tokbavenni, példája volt an­nak, hogyan nem szabad pénzt gyűjteni, a fiatal Rockefeller , aki életét a jó­tékonyság szolgálatába állí­totta, példája volt annak, mire kell a nagy jövedelme­ket elkölteni. Az Alapítvány eddig 763 millió dollárt fordított az orvosi, természettudományi, földművelési és társadalom­­tudományi kutatások céljai­ra. Saját maga azonban nem végez kutatásokat, hanem egyetemi laboratóriumokat és más tudományos szerve­ket támogat. Gondoskodik arról, hogy szakértői elő­képzettséget biztosítson tu­dósok részére, ösztöndíjak és más tanulmányi segélyek ki­utalásával. így eddig több mint 16.000 tudós tovább­képzésére eddig 61 millió dollárt költött. A jutalma­­zottak közt 28 később No­­bel-cfijat nyert. A Foundation első évei­ben hadjáratot indított meg a malária és a sárgaláz le­küzdésére, amelyeknek el­terjedését lényegesen csök­kentették az elért felfedezé­sek. Sok emberéletbe és 14 millió dollárba került csak a sárgaláz elleni kampány. Az elért eredményeket az Alapítvány azonnal az érde­kelt nemzetek tudomására hozta, hogy azok maguk járhassanak el, a felfedezé­sek gyakorlati alkalmazásá­ban. Tavaly New Delhi-ben, Indiában, sok millió költ­séggel klinikát létesítettek orvosi kiképzésre. A világ éhezőinek élelmiszerellátását számos helyen feljavították. Lat i n-A merik ába n sokmilli ó dollárt költöttek földműve­lési kísérletekre és de­monstrációkra, amelyek már néhány helyen többterme­lésre is vezettek. A prog­ramot most Afrikára és Ázsiára is kiterjesztik. A társadalmi és orvosi tu­dományok ' fejlesztésére a jelenben Is nagy áldozato­kat hoznak. Hogy csak egy példát említsünk, Zürichben, Svájcban, kiterjedt tanfolya­mokat szerveztek ázsiai új­ságírók kiképzésére. Az uj afrikai államokban közgaz­dasági és közigazgatási szak­értők tanító munkáját moz­dítják elő. Csak a legutóbbi évek folyamán 26 ország te­rületén 170 Intézmény része­sült adományokban a Rocke­feller Foundation pénztárá­ból. # HAJMERESZTŐ HIRDETÉS A londoni Timesben je­lent meg az alábbi hirde­tés : “Keresünk megvé­telre bolhákat, tetveket, poloskákat, darabonként 6 pennyért, továbbá ve­szünk víziló-csontvázat is.” A hirdetést a Ger­­rard Co. neves angol gyógyszertár adta fel, mert kutatási és oktatási célokra óhajtja felhasz­nálni a keresett furcsasá­gokat. • • KÖLTSÉGES EGÉRTEJ A Columbia Egyetemen a tudósoknak rákkutatás céljaira 2,5 deci egértejre Volt szükségük, s ehhez 20 ezer egeret kellett ‘“megfejni”. A negyedli­ter egértej 10 ezer dollár­ba került. MAGYAR GYÓGYSZERTÁRA az ALLEN PHARMACY 400 BLODR STREET, WEST (Brunswick sarok) TEL.: WA. 1-8700, WA. 1-8439 • Gyors, díjtalan házhozszállítás Torontoban. • Gyógyszerküldés Európába. ELEK ZOLTÁN gyógyszerész IGAZAN CSAK AKKOR ISMERHETI MEG KANADÁT, HA A GREYHOUND VONALAIN UTAZIK • Nincs határkeresztezés és vámvizsgálat. • Uj toalett-helyiséggel ellátott autóbuszok. • Gyönyörű kilátást nyújtó ablakok. • Szabályozható karosszékek. Ha teljes felvilágosítást kíván a menetrendről és az alacsony menetdíjakról, forduljon a Grey­hound ügynökséghez, vagy saját utazási ügynökéhez. AUTÓBUSZOKON. UTAZZON A MINDIG KÉNYELMES greyhound­­- ■ Magyar ember hova megy? RAINBOW HARDWAREHOZ, TUDJA MEG Mert ott minden nagyon jó. És még hozzí nagyon olcsó. Vas, festék, kertimagok üvegáru, szerszámok, villanyszerelési cik­kek, linoleum és faáru. — Az ön érdeke is megkívánja, hogy Toronto első magyar szaküzletében vásároljon. Tulajdonos: Zoltán Kálmán. ■b ■ a ■■ I 964 BATHURST ST. Rainbow Hardware tssxjsl FIGYELJE KÖNYVOSZTÁLYUNK HIRDETÉSEIT. LAPUNK KÖNYVOSZTALYAN KAPHATÓK: Babits Mihály: Hatholdas rózsakert ...............$0.50 Bartha.Kálmán : Trianoni átok. Versek................$1.50 Béla deák: Hulló vércseppek —......................$1.50 Dr. Bernolák Imre: Angol-magyar, magyar-angol szótár _____________________-.......$5.80 Csaba István: Az elsüllyesztett háború---------$1.50 Csighy Sándor: Hangok a romok alól ...........-...$2.00 Csighy Sándor: Mozaik kockák .........—...—...$1.50 Doma István : Nagybotu Lőrinc..........................$2.40 Fáy Ferenc: Az Írást egyszer megtalálják .......$1.50 Fáy Ferenc: Törlesztő ének ...............................$2.00 Füry Lajos: Árva Magyar János ........................$1.80 Ghyczy Zsuzsanna : A város ...........................$3.00 Kenderessy Lajos : Harc az örökségért .......- $2-00 Kenderessy Lajos: Házasság négyesben .......- $1.25 Kenesei F. László: Járhatatlan utakon ............$2.00 Kenneth Claire: Holdfény Hawaiiban .............$2.80 Kerecseny János: A Világmegváltó Eszme l-ll $5.50 Kisjókai Erzsébet: A gyertyáknak égni kell ...$1.20 Kisjókai Erzsébet: Esti zsolozsma ...................$0.60 Kisjókai Erzsébet: Fénykép Album ..................$0.60 Kisjókai Erzsébet: Lázadás ..............................$2.00 Kisjókai Erzsébet: Tulipános láda ................„...$0.60 Kisjókai Erzsébet: Ének Stuart Máriáról _____$0.80 Kostya Sándor: Édes anyanyelvűnk ...............$1.00 Kostya S.: Magyar ABC és Olvasókönyv.........$2.80 Dr. I. Nádassy: Hotel Canada...................-.......$1.90 Orbán Frigyes: Görbe Tükör ..........................$1.00 Dr. Padányi Viktor: Vérbulcsu.........................40.30 Dr. Padányi Viktor: Vászoly ..........................$1.80 Milovan Gyilasz: iBeszélgetések Sztálinnál......42.00 Rába Margit: A rettenet évei__________- $2.50 M. Saint Clair: Ella néni meséi ..................- $1.00 Dr. Sulyok Dezső: A magyar tragédia.............$5.00 Szabó Dezső: Feltámadás Makucskén ..........$0.50 Székely Molnár Imre: Hallod-e Zsófi? ............$3.00 Szilvássy L.: Mesék a bryanszki erdőiből I.....$2.00 Szilvássy L.: Mesék a bryanszki erdőből II.....$3.00 Wass Albert: Tizenhárom almafa......................$2.40 Zilahi Farnos Eszter: Zeng még a dal...............$1.00 Könyvosztályunk beszerez bármilyen magyar könyvet. Minden könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könyveket nem szállítunk A KANADAI MAGYARSÁG MAS, MINT A TÖBBI: bátor hangjával, öntudatos magyarságával az emigráció leg­tisztább szócsöve! Nem pártoké, hanem az egyeteme« magyarságé- A Kanadai Magyarság az igaz magyarok lapja:

Next

/
Oldalképek
Tartalom