Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)

1963-04-13 / 15. szám

Még jőni kell, még jSni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department Ottawa and for payment of postage in cash. Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone : LE. 6-0333. KANADAI PRICE to CENT« Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ÁRA: 10 CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon: LE 6-0333. ** XIII. évfolyam, 15. szám. Vol. XIII. No. 15. Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Toronto, 1963. április 13, szombat Szovjet mesterkedések Dél-Amerikában! Tito fegyvereket szállít Indiának I JOSIF TITO Jugoszlávia fegyverszál­­litási ajánlatot tett Indiának a Vöröskina ellen viselt há­borújához. E lépés miatt új­ra fellángolt az ellentét a kettéoszlott kommunista vi­lágban. Tito ajánlata uj okot szol­gáltatott Pekingnek a tá­madásra és lehetetlenné tett minden békés megagyezést Kina és Oroszország között. Kína "revizionistának" ne­vezi Titot, ami a legszégyen­letesebb kifejezés a kommu­nista szótárban, Hruscsov pedig védelmébe vesz;. A szakadás egyik legfőbb oka az a növekvő befolyás, mely Tito és a Kremlin között lét­rejött. Jugoszlávia fegyverszái­­litási ajánlatát az indiai kül­ügyminiszter bejelentette a parlamentnek s elfogadását azzal indokolta, hogy e fegyverekre és katonai anya­gokra szükség van a vörös­­kinai támadás visszaveré­sére. Hruscsov újra tüntetőleg kimutatta barátságát Jugosz­lávia iránt, egy belgrádi szakszervezeti küldöttséget fekete-tengeri nyaralójában fogadott. Hruscsov nehézségeiről ad értesítést egy olaszor­szági kommunista lap, amint erről már lapunk más helyén is irtunk, amely értesíté­seit a római Kádár-féle ma­gyar követségről veszi. A jelentés azt mondja, hogy a Kremlben egyre több a párt­­hive a Suslov-féle radikális csoportnak, amely Hruscso­­vot és klikkjét elsősorban az országszerte mutatkozó gaz­dasági nehézségek alapján támadja. Fokozza Nikita ba­jait a kínai ügy, amely — ellentétben a mesterségesen optimista stílusban tartott jelentésekkel — messze-van a megoldástól. Annyi tény, hogy Hruscsov visszautasí­totta a pekingi kormány meghívását, hogy a volt kí­nai császári palotában be­széljék meg a két kommu­nista nagyhatalom közötti •politikai és hatalmi vitákat, veres melyek ma már a kommuniz- elő. mus egységét világszerte szétforgácsolták. Nem ismer­jük Hruscsov visszautasító válaszának a hangját —, a válaszhoz az is hozzá volt fűzve enyhítés gyanánt, hogy Mao mindenkor szíve­sen látott vendég Moszkvá­ban —, de annyi bizonyos, hogy ezzel az orosz—kínai törés még mélyebbé vált. Ma már bizonyosra vehető, hogy békés utón ennek az ellentétnek soha nem lesz vége. Itt említjük meg, hogy a kínai lapok ma már nap mint nap beszámolnak arról, hogy Szibéria egy része tör­ténelmi alapon tulajdonkép­pen Kínához tartozik, s hogy "ami valaha 'Kina volt, an­nak mind vissza kell térnie az anyaországba". Pontosan ugyanezeket a szavakat hasz­nálták a kínaiak akkor is, amikor az India elleni fegy­­támadást készítették Németország készül a kancellár változásra Latin-Amerika területén egyre folyik a véres harc a különféle irányú dikta­túrák és diktátorok, illetve a szabadságra törekvő pártok és a Castron kérészül Moszk­vából pénzelt kommunista­­barát brigantik között. A helyzet főleg annyiban vál­tozott, hogy ma már minde­nütt a szegény néposztály és a katonaság az, amely erőszakosan lép fel mindenki ellen, aki akárcsak távolról is abba a gyanúba kevere­dik, hogy a kommunizmus javára dolgozik. Erre első­sorban jellemző az, hogy amidőn Kennedy USA elnök kormányintézkedéssel szün­tette meg az Amerikába me­nekült kubai hazafiak rajta­ütéseit a Castro-féle bolse­­vizmus hajói és az orosz megszálló csapatok jármüvei ellen, ez az elnöki intézkedés egész Dél-Amerikában meg­döbbenést és felháborodást keltett. Mi magunk is azt hisszük, hogy Kennedy he­lyesen járt el, amikor meg­tiltotta, hogy a kubai ha­zafiak amerikai területen szervezzék meg hazafias, de ma még nem sok eredmény­nyel kecsegtető útjaikat Ku­ba felé. Az ilyen szervezett rajtaütéseket nem Ameriká­ban, hanem a többi latin­amerikai országban kell megszervezni, mert ha az USA ebben a kérdésben kompromittálva van, ennek hatása csak az lehet, hogy az oroszok hadihajókkal k:­­sérik majd Kuba felé irányu­ló szállítmányaikat, amire válaszul az USA is kényte­len lesz megint hadihajókat bevetni a karibi tengeren. Az eredmény felesleges komplikációk sorozata len­ne, s újra nagyháboru ve­szélyét vonná maga után. Ehelyett Kennedy tovább nyomja az oroszokat, hogy a még mindig Kubában ál­lomásozó mintegy 12.000 orosz katonát is vonják ki, s a jelek arra mutatnak, hogy ez csakhamar meg fog történni. A dolog mögött az a tény húzódik meg, hogy Castro rendszere Moszkva számára egyedül csak presz­tízs-szempontból érdekes, s amint ez a szempont érdek­telenné válik — mint pél­dául bármilyen nemzetközi probléma kitörése esetén a világ valamelyik másik tá­ján— akkor az oroszok ma­guktól teljesen kiürítik Ku­bát, s Castrot végre érde­méhez képest maguk a ku­bai hazafiak fogják meg­büntetni. Ezt Moszkvában és Washingtonban egyformán jól tudják. Teljesen más kérdés az, hogy a Castroék által, illet­ve rajtuk keresztül Hrus­­csovék által tervezett latin­amerikai lázitó akciókat az USA kormány minden esz­közzel megakadályozza, s e szempontból látható ered­mény mutatkozik minde­nütt. Mindenekelőtt az u| amerikai—brazil pénzügyi segitségi egyezmény mutat­ta meg ezt, amely a Brazi­liának nyújtott 400 millió dolláros segélyt pontosan meghatározott és az USA ál­tal szabályozott és ellenőr­zött feltételekhez kötötte. A feltételek elsősorban gaz­dasági jellegűek, de kétség­telenül úgy vannak megfo­galmazva, hogy azokon ke­resztül vissza lehessen fojta­ni a castroisták minden befo­lyási kísérletét is, anélkül, hogy maga az általános po­litikai szabadság Brazíliá­ban bármilyen csorbát szen­vedjen. Az eredmény élénk szí­nekben tükröződött vissza, amikor az elmúlt héten a castroisták, illetve kommu­nisták Rio de Janeiroban "a Kontinentális Szolidaritás Kongresszusát" hirdették meg. Ez a kommunistabarát gyülekezet a castroizmus érdekében akart zászlót bon­tani, s arra Moszkvából 120 főnyi delegációt akartak kül­deni, s a vezérszónokok kö­zött olyan nevek szerepel­tek, mint a szenilis Bertrand Russel, a félkótyagos Jean- Paul Sartre, s a nyíltan is kommunista guyanai fogor­vos, Mr. Jagan. Ezek az il­lusztris vendégek lettek vol­na hivatva arra, hogy a cast­roizmus mekett az USA ellen tüntessenek Brazíliában. Há­la az amerikai erélynek, a kongresszuson csak pár száz éhenkórász és professzionis­ta brazíliai bolsevista vett részt. Az oroszok nem kap­tak vízumot, Russel lemon­dott, Sartre "el volt foglal­va", Jagant "politikai elfog­laltsága tartotta vissza" s az a néhány latinamerikai meghívott, aki talán elment volna, kellő helyről figyel­meztetést kapott, hogy ami­kor Castrot támogatják, ve­szett ügyet — és veszett ku­tyát — akarnak segíteni. De a kongresszus csúfos buká­sánál sokkal fontosabb az, hogy egész Brazília minden pártja, elsősorban éppen a munkáspártok, felháboro­dottan tiltakoztak az eHen, hogy erről az Amerikael'enes gyűlésről egyáltalán szó es­hetett. Mindezt pedig úgy hajtották végre Brazíliában, hogy a gyülekezési szabad­ságot megengedő törvény­nek nemcsak a betűjét, ha­nem a szellemét is minden­kor tiszteletben tartották. GUETEMALABAN, amely már eredetileg is — Kuba helyett — arra volt kisze­melve Moszkvában, hogy szállást csináljon a kommu­Castro mellett tüntetnek Brazíliában- Rio de Janeiroban Castro­­barát kommunista elemek meg akarták alakítani a "Ku­ba barátainak kongresszu­­sát". A gyülekezést az egyik tengeröböl kikötőjébe hivtá'k össze, de a rendőrség letar­tóztatott 53 delegátust, mi­előtt a tanácskozásokat megkezdték volna. A kongresszust csak 90 percnyi késedelemmel tud­ták megnyitni Niteroi nevű külváros szakszervezeti szék­házában. Niteroi egy millió lakosú város a Guanabara öbölben. Mintegy 400 delegátus hallgatta meg luis Gonzaga nyugalmazott tábornok meg­nyitó beszédét, melyben az Egyesült Államot Kuba elle­ni imperialista támadások­kal vádolta. A megjelent delegátusok jelentéktelen személyek .vol­tak, csupán Francisco Ju­­liao emelkedett ki közülök, aki az északkelet brazíliai paraszt szövetség elnöke. Lapzártakor érkezett: EGYÉB JELENTÉSEINK tény Demokrata Párt elnöké­vel készítse elő a kancellár változás ügyét. A kormánypárti koalíció megalkotásánál Adenauer azt vállalta, hogy 1963 őszén lemond kancellári tisztéről. E határidő már na­gyon közeledik. • BOMBÁT KERESTEK A FRANCE ÓCEÁNJÁRÓ FEDÉLZETÉN A newyorki kikötőben in­dulásra készen állt a France nevű óceánjáró személyszál­lító hajó. Már beszállították az 1.800 utas podgyászát, amikor a rendőrségnek is­meretlen egyén telefonon azt jelentette, hogy a 210-es számú kabinban bomba van elhelyezve. A vizsgálat sokáig tartott, mert a nagy hajónak hét amelete van s mindegyik emeleten található 210-esj számú kabin. A bomba nire természetesen vaklármának oizonyult. Elszállításuk vontatottan ha­lad, két hét alatt mindössze ezer katonát szállítottak u'. Egyidejűleg figyelmeztet­te az Elnök a kubai mene­külteket, hogy szüntessék be sűrű apró támadásaikat Kuba ellen, mert ezzel csak nemzetközi bonyodalmakat okoznak. Ehelyett inkább szerezzenek maguknak ka­tonai kiképzést amerikai vezetés alatt, hogy szükség esetén hazájuknak eredmé­nyesen segíthessenek. Az Elnök nem nyilatkozott arról, hogy milyen intézke­déseket kíván tenni a szov­jet csapatok visszavonásának meggyorsítása érdekében. A kubai hazafiak gyakori támadása — Kennedy sze­rint — azt idézi elő, hogy a szovjet jogcímet kovácsol abból magának csapatainak Kubában tartásához. Hrus­csov arra hivatkozik, hogy a szovjet hajókat a kubai tér­ségben állandóan- veszély fenyegeti s a hajózás bizton­sága érdekében csapatait nem vonhatja vissza. Stevenson meglátogatta Nyugat-Berlint gedve kegyelemmel élet­­fogytiglanra változtatták a büntetését. Egyébb adatok lapzártáig még nem ismeretesek. Az igazságügyminiszter szerint az amnesztia rendeletet már végrehajtották. • TÍZEZREN szabadultak KI A BÖRTÖNÖKBŐL MA­GYARORSZÁGON Bécsi jelentések szerint áp­rilis 4-én, "a felszabadulás évfordulóján" tízezer jog­talanul elitéit magyar hagy­ta el a kommunizmus ember­telen börtöneit. A szovjet parancsra működő Kádár kommunista báb-kormány nem tudta már elviselni a világ közvéleményének egy­re erősörő nyomását s am­nesztia rendeletével kényte­len volt megnyitni a ma­gyar börtönöket. • S 1 KÖNIG BÍBOROS TALÁLKO­ZÁSA MINDSZENTY HER­CEGPRÍMÁSSAL Római és bécsi jelentések szerint König bíboros her­cegérsek husvét hétfőjén ér­kezik Budapestre, hogy sze­mélyes megbeszélést foly­tasson a budapesti USA kö­vetségen tartózkodó Mind­­szenty József biboros-herceg­­primással. Érdemes megem­líteni, hogy a külföldi sajtó egyöntetűen megállap'tja, hogy Mindszenty hercegprí­más semmiesetre sem fog amnesztiát kérni. E megál­lapításához a nyilván a ma­gyar kommunista kormány­zat által informált római kommunista naoilap, a L'Unita is csatlakozott. Adlai Stevenson, az Egye­sült Nemzetek amerikai nagykövete, légi utón meg­látogatta Nyugat-Berlint s ott a városi parlamentben beszédet tartott. Stevenson szerint az Egye­sült Államok kormánya kere­si a módot arra, hogy Berlin helyzetének biztosítására ki­elégítő megoldást találja­nak s a város újraegyesítését biztosítsák. Az Egyesült Államok azonban nem hajlandó ber­lini helyzetének előnyeiről lemondani és csakis olyan nemzetközi megoldást fogad­hat el, mely Berlin lakossá­gának jogait és szabadságát tökéletesen biztosítja. Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk minden Olvasónk­nak, hirdetőinknek és bará­tainknak ! nizmusnak, most volt lejá­róban a kommunistaellenes Ydigoras elnök mandátuma. A guetemalai hazafiak azt követelték, hogy Ydigoras (aki a törvény értelmében nem lehet újra elnök) utód­jaként Azurdia hadügymi­nisztert jelölje meg, mert ez az ember Guatemalában a kommunisták elleni harc szimbolikus alakja. Ugyan­akkor azt is követelték, hogy a kormány tegye lehetetlen­né az 1951. óta száműzetés­ben élő, volt kommunistaba­rát miniszterelnök, Mr. Aré­­valo visszatérését. Miután azonban az elnök Arévaló visszatérését nem akadá­lyozta meg, a nacionalista csoport erőszakkal elűzte Ydigorast, s helyette Azur­­diát tette meg elnöknek. Azurdia első dolga az volt, hogy a Guatemalaban mű­ködő castroista csoportokat felszámoltatta, illetve vad alá helyeztette. Arévaio azonnal távozott —, előbb azonban kijelentette, hogy ő soha nem volt kommunis­ta, s Castroékat gyűlöli. Guatemalaban a kommunis­ták ismét vereséget szen­vedtek. ARGENTÍNÁBAN SZIN­TÉN KATONAI FELKELÉSRE KERÜLT SOR, amelynek során a légierők és a haditengeré­szet összeütközésbe került a szárazföldi erők parancsnok­ságával és a kormánnyal. Az eldöntendő kérdés itt is az volt: miért nem számolja fel a kormány nagyobb erély­­lyel és gyorsabban a kom­munistabarát csoportokat. Az egymással szembenálló felek kiegyeztek, vérontás­ra nem került sor, s a kor­mány most teljes eréllyel és kellő szigorral látott hozza a kommunista sejtek végle­ges széttöréséhez. VÁLTOZÁSOK A MAGYAR HELYTARTÓ KORMÁNY­BAN: HÁROM MINISZTERT LEVÁLTOTTAK A régi Elnöki Tanács utol­só tevékenységeként az uj országgyűlés összehívása előtt több fontos változást hajtott végre a kormány- és államapparátusban. így Csergő János helyett dr. Horgos Gyulát nevezte ki kohó- és gépipari miniszter­nek, Czottner Sándor nehéz­ipari minisztert pedig dr. Lévárdi Ferenc váltotta fel, mig Kisházi Ödön helyett Veres József lett az uj mun­kaügyi miniszter. • KIK SZABADULTAK? Az eddigi jelentések hí­rül adták Bibó Istvánnak, a Nagy Imre kormány 1958. augusztus vagy szeptembe­rében életfogytiglanra Ítélt miniszterének szabadon bo­csátását. Már március 31-én egy kormánytisztviselő nyi­latkozott a külföldi hírügy­nökségeknek. Közölte, hogy Mindszenty titkárát, Turcsá­­nyi Egont szabadon bocsá­tották. Pár éve az a hir jár­ta, hogy börtönben meg­halt. Kiszabadult 1961. ju-1 niusában két és fél — ti­zenkét évre Ítélt 12 katoli­kus pap és világi elitéit is. Ugyancsak köziik a Központi Munkástanács elnökének, Rácz Sándornak és titkárá­nak Báli Sándornak szaba­­donbocsátását is, akiket 15- 15 évre Ítéltek. A jelentés megemlíti Obersovszky Gyű-; la újságírónak, a forradalmi j "Igazság" című lap szer-! kesztöjének kiszabadulását,1 akit halálra Ítéltek volt, de 1957. júliusában a külföldi Írók megmozdulásának en-j Franz Josef Strauss, volt nyugatnémet honvédelmi miniszter Rosszabb szabad­ságáról visszaérkezett s újra1 élénk részt vesz a bonni po­litikai életben. Strausst az-j zal bízták meg, hogy von Brentano külügyminiszterrel és Dufhues-szel, a Kérész-1 KÖZVETLEN TELEFONVONAL KENNEDY ÉS HRUSCSOV KÖZÖTT Charles C. Stelle, az Egye­sült Államok nagykövete a genfi 18 nemzetből álló le­szerelési bizottság tárgyalá­sain, nyilvános ülésen sür­gette a szovjetet, hogy léte­sítsenek közvetlen telefon­­vonalat a két állam vezető­je: Kennedy és Hruscsov között. A kubai viszály megmu­tatta, hogy milyen szükség van a közvetlen érintkezés lehetőségére, amellyel meg lehet akadályozni háborút okozható félreértéseket. Az amerikai javaslat sze­rint olyan vezetéket kell lé­tesíteni, mely egyaránt alkal­mas táviratok továbbításá­ra és beszélgetésekre. Ame­rikából a Nemzeti Parancs­nokság Központjából indul­na ki a vonal, ahol mindig kapcsolhatnák az elnököt, vagy helyetteseit. Az Egyesült Államok sze­rint hármas előnye volna az ilyen közvetlen összekötte­tésnek. A legfontosabb, hogy élőszóval lehetne eloszlatni minden félreér­tést, amely háborúra vezet­hetne. A második, hogy min­den katonai intézkedés .cél­ját előzetesen meg lehetne magyarázni. Harmadszor pe­dig, hogy minden kisebb ka­j tonai megbízatást telefonon lehetne elintézni. Semyon K. Tsarapkin, a genfi leszerelési bizottság szovjet képviselője kitért az amerikai javaslat megvita­tása elől. • FRANCIAORSZÁG ÉS EGYIP­TOM HELYREÁLLÍTOTTAK DIPLOMÁCIAI KAPCSOLA­TAIKAT Franciaország és Egyip­tom az 1956. évi szuezi ka­tonai hadműveletek alkalmá­val megszakították egymás­sal diplomáciai összekötte­tésüket. A párizsi külügyminiszté­rium bejelentette, hogy a két ország egyaránt elérke­zettnek látta az időpontot, hogy követeit kinevezze. Párizsi körökben azt remé­lik, hogy a diplomáciai kap­csolatok helyreállításával megszűnik az az ellentét is, mely a szuezi események miatt Franciaországot máig az arab világtól elválasztot­ta. • MÉG MINDIG 12.000 SZOV­JET KATONA VAN KUBÁ­BAN Kennedy elnök bejelenté­se szerint még mindig leg­alább 12.000 szovjet katona tartózkodik Kubában. Az. elnök azt kívánja, hogy azo-1 kát sürgősen hívják vissza.' ADLAJ STEVENSON j

Next

/
Oldalképek
Tartalom