Kanadai Magyarság, 1963. január-július (13. évfolyam, 1-30. szám)
1963-04-13 / 15. szám
Még jőni kell, még jSni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epedez Százezrek ajakán. Vörösmarty Authorized as Second Class Mail by the Post Office Department Ottawa and for payment of postage in cash. Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto Phone : LE. 6-0333. KANADAI PRICE to CENT« Canada’s Largest and Oldest Weekly in the Hungarian Language ÁRA: 10 CENT Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto Telefon: LE 6-0333. ** XIII. évfolyam, 15. szám. Vol. XIII. No. 15. Szerkeszti: KENESEI F. LÁSZLÓ Toronto, 1963. április 13, szombat Szovjet mesterkedések Dél-Amerikában! Tito fegyvereket szállít Indiának I JOSIF TITO Jugoszlávia fegyverszállitási ajánlatot tett Indiának a Vöröskina ellen viselt háborújához. E lépés miatt újra fellángolt az ellentét a kettéoszlott kommunista világban. Tito ajánlata uj okot szolgáltatott Pekingnek a támadásra és lehetetlenné tett minden békés megagyezést Kina és Oroszország között. Kína "revizionistának" nevezi Titot, ami a legszégyenletesebb kifejezés a kommunista szótárban, Hruscsov pedig védelmébe vesz;. A szakadás egyik legfőbb oka az a növekvő befolyás, mely Tito és a Kremlin között létrejött. Jugoszlávia fegyverszáilitási ajánlatát az indiai külügyminiszter bejelentette a parlamentnek s elfogadását azzal indokolta, hogy e fegyverekre és katonai anyagokra szükség van a vöröskinai támadás visszaverésére. Hruscsov újra tüntetőleg kimutatta barátságát Jugoszlávia iránt, egy belgrádi szakszervezeti küldöttséget fekete-tengeri nyaralójában fogadott. Hruscsov nehézségeiről ad értesítést egy olaszországi kommunista lap, amint erről már lapunk más helyén is irtunk, amely értesítéseit a római Kádár-féle magyar követségről veszi. A jelentés azt mondja, hogy a Kremlben egyre több a párthive a Suslov-féle radikális csoportnak, amely Hruscsovot és klikkjét elsősorban az országszerte mutatkozó gazdasági nehézségek alapján támadja. Fokozza Nikita bajait a kínai ügy, amely — ellentétben a mesterségesen optimista stílusban tartott jelentésekkel — messze-van a megoldástól. Annyi tény, hogy Hruscsov visszautasította a pekingi kormány meghívását, hogy a volt kínai császári palotában beszéljék meg a két kommunista nagyhatalom közötti •politikai és hatalmi vitákat, veres melyek ma már a kommuniz- elő. mus egységét világszerte szétforgácsolták. Nem ismerjük Hruscsov visszautasító válaszának a hangját —, a válaszhoz az is hozzá volt fűzve enyhítés gyanánt, hogy Mao mindenkor szívesen látott vendég Moszkvában —, de annyi bizonyos, hogy ezzel az orosz—kínai törés még mélyebbé vált. Ma már bizonyosra vehető, hogy békés utón ennek az ellentétnek soha nem lesz vége. Itt említjük meg, hogy a kínai lapok ma már nap mint nap beszámolnak arról, hogy Szibéria egy része történelmi alapon tulajdonképpen Kínához tartozik, s hogy "ami valaha 'Kina volt, annak mind vissza kell térnie az anyaországba". Pontosan ugyanezeket a szavakat használták a kínaiak akkor is, amikor az India elleni fegytámadást készítették Németország készül a kancellár változásra Latin-Amerika területén egyre folyik a véres harc a különféle irányú diktatúrák és diktátorok, illetve a szabadságra törekvő pártok és a Castron kérészül Moszkvából pénzelt kommunistabarát brigantik között. A helyzet főleg annyiban változott, hogy ma már mindenütt a szegény néposztály és a katonaság az, amely erőszakosan lép fel mindenki ellen, aki akárcsak távolról is abba a gyanúba keveredik, hogy a kommunizmus javára dolgozik. Erre elsősorban jellemző az, hogy amidőn Kennedy USA elnök kormányintézkedéssel szüntette meg az Amerikába menekült kubai hazafiak rajtaütéseit a Castro-féle bolsevizmus hajói és az orosz megszálló csapatok jármüvei ellen, ez az elnöki intézkedés egész Dél-Amerikában megdöbbenést és felháborodást keltett. Mi magunk is azt hisszük, hogy Kennedy helyesen járt el, amikor megtiltotta, hogy a kubai hazafiak amerikai területen szervezzék meg hazafias, de ma még nem sok eredménynyel kecsegtető útjaikat Kuba felé. Az ilyen szervezett rajtaütéseket nem Amerikában, hanem a többi latinamerikai országban kell megszervezni, mert ha az USA ebben a kérdésben kompromittálva van, ennek hatása csak az lehet, hogy az oroszok hadihajókkal k:sérik majd Kuba felé irányuló szállítmányaikat, amire válaszul az USA is kénytelen lesz megint hadihajókat bevetni a karibi tengeren. Az eredmény felesleges komplikációk sorozata lenne, s újra nagyháboru veszélyét vonná maga után. Ehelyett Kennedy tovább nyomja az oroszokat, hogy a még mindig Kubában állomásozó mintegy 12.000 orosz katonát is vonják ki, s a jelek arra mutatnak, hogy ez csakhamar meg fog történni. A dolog mögött az a tény húzódik meg, hogy Castro rendszere Moszkva számára egyedül csak presztízs-szempontból érdekes, s amint ez a szempont érdektelenné válik — mint például bármilyen nemzetközi probléma kitörése esetén a világ valamelyik másik táján— akkor az oroszok maguktól teljesen kiürítik Kubát, s Castrot végre érdeméhez képest maguk a kubai hazafiak fogják megbüntetni. Ezt Moszkvában és Washingtonban egyformán jól tudják. Teljesen más kérdés az, hogy a Castroék által, illetve rajtuk keresztül Hruscsovék által tervezett latinamerikai lázitó akciókat az USA kormány minden eszközzel megakadályozza, s e szempontból látható eredmény mutatkozik mindenütt. Mindenekelőtt az u| amerikai—brazil pénzügyi segitségi egyezmény mutatta meg ezt, amely a Braziliának nyújtott 400 millió dolláros segélyt pontosan meghatározott és az USA által szabályozott és ellenőrzött feltételekhez kötötte. A feltételek elsősorban gazdasági jellegűek, de kétségtelenül úgy vannak megfogalmazva, hogy azokon keresztül vissza lehessen fojtani a castroisták minden befolyási kísérletét is, anélkül, hogy maga az általános politikai szabadság Brazíliában bármilyen csorbát szenvedjen. Az eredmény élénk színekben tükröződött vissza, amikor az elmúlt héten a castroisták, illetve kommunisták Rio de Janeiroban "a Kontinentális Szolidaritás Kongresszusát" hirdették meg. Ez a kommunistabarát gyülekezet a castroizmus érdekében akart zászlót bontani, s arra Moszkvából 120 főnyi delegációt akartak küldeni, s a vezérszónokok között olyan nevek szerepeltek, mint a szenilis Bertrand Russel, a félkótyagos Jean- Paul Sartre, s a nyíltan is kommunista guyanai fogorvos, Mr. Jagan. Ezek az illusztris vendégek lettek volna hivatva arra, hogy a castroizmus mekett az USA ellen tüntessenek Brazíliában. Hála az amerikai erélynek, a kongresszuson csak pár száz éhenkórász és professzionista brazíliai bolsevista vett részt. Az oroszok nem kaptak vízumot, Russel lemondott, Sartre "el volt foglalva", Jagant "politikai elfoglaltsága tartotta vissza" s az a néhány latinamerikai meghívott, aki talán elment volna, kellő helyről figyelmeztetést kapott, hogy amikor Castrot támogatják, veszett ügyet — és veszett kutyát — akarnak segíteni. De a kongresszus csúfos bukásánál sokkal fontosabb az, hogy egész Brazília minden pártja, elsősorban éppen a munkáspártok, felháborodottan tiltakoztak az eHen, hogy erről az Amerikael'enes gyűlésről egyáltalán szó eshetett. Mindezt pedig úgy hajtották végre Brazíliában, hogy a gyülekezési szabadságot megengedő törvénynek nemcsak a betűjét, hanem a szellemét is mindenkor tiszteletben tartották. GUETEMALABAN, amely már eredetileg is — Kuba helyett — arra volt kiszemelve Moszkvában, hogy szállást csináljon a kommuCastro mellett tüntetnek Brazíliában- Rio de Janeiroban Castrobarát kommunista elemek meg akarták alakítani a "Kuba barátainak kongresszusát". A gyülekezést az egyik tengeröböl kikötőjébe hivtá'k össze, de a rendőrség letartóztatott 53 delegátust, mielőtt a tanácskozásokat megkezdték volna. A kongresszust csak 90 percnyi késedelemmel tudták megnyitni Niteroi nevű külváros szakszervezeti székházában. Niteroi egy millió lakosú város a Guanabara öbölben. Mintegy 400 delegátus hallgatta meg luis Gonzaga nyugalmazott tábornok megnyitó beszédét, melyben az Egyesült Államot Kuba elleni imperialista támadásokkal vádolta. A megjelent delegátusok jelentéktelen személyek .voltak, csupán Francisco Juliao emelkedett ki közülök, aki az északkelet brazíliai paraszt szövetség elnöke. Lapzártakor érkezett: EGYÉB JELENTÉSEINK tény Demokrata Párt elnökével készítse elő a kancellár változás ügyét. A kormánypárti koalíció megalkotásánál Adenauer azt vállalta, hogy 1963 őszén lemond kancellári tisztéről. E határidő már nagyon közeledik. • BOMBÁT KERESTEK A FRANCE ÓCEÁNJÁRÓ FEDÉLZETÉN A newyorki kikötőben indulásra készen állt a France nevű óceánjáró személyszállító hajó. Már beszállították az 1.800 utas podgyászát, amikor a rendőrségnek ismeretlen egyén telefonon azt jelentette, hogy a 210-es számú kabinban bomba van elhelyezve. A vizsgálat sokáig tartott, mert a nagy hajónak hét amelete van s mindegyik emeleten található 210-esj számú kabin. A bomba nire természetesen vaklármának oizonyult. Elszállításuk vontatottan halad, két hét alatt mindössze ezer katonát szállítottak u'. Egyidejűleg figyelmeztette az Elnök a kubai menekülteket, hogy szüntessék be sűrű apró támadásaikat Kuba ellen, mert ezzel csak nemzetközi bonyodalmakat okoznak. Ehelyett inkább szerezzenek maguknak katonai kiképzést amerikai vezetés alatt, hogy szükség esetén hazájuknak eredményesen segíthessenek. Az Elnök nem nyilatkozott arról, hogy milyen intézkedéseket kíván tenni a szovjet csapatok visszavonásának meggyorsítása érdekében. A kubai hazafiak gyakori támadása — Kennedy szerint — azt idézi elő, hogy a szovjet jogcímet kovácsol abból magának csapatainak Kubában tartásához. Hruscsov arra hivatkozik, hogy a szovjet hajókat a kubai térségben állandóan- veszély fenyegeti s a hajózás biztonsága érdekében csapatait nem vonhatja vissza. Stevenson meglátogatta Nyugat-Berlint gedve kegyelemmel életfogytiglanra változtatták a büntetését. Egyébb adatok lapzártáig még nem ismeretesek. Az igazságügyminiszter szerint az amnesztia rendeletet már végrehajtották. • TÍZEZREN szabadultak KI A BÖRTÖNÖKBŐL MAGYARORSZÁGON Bécsi jelentések szerint április 4-én, "a felszabadulás évfordulóján" tízezer jogtalanul elitéit magyar hagyta el a kommunizmus embertelen börtöneit. A szovjet parancsra működő Kádár kommunista báb-kormány nem tudta már elviselni a világ közvéleményének egyre erősörő nyomását s amnesztia rendeletével kénytelen volt megnyitni a magyar börtönöket. • S 1 KÖNIG BÍBOROS TALÁLKOZÁSA MINDSZENTY HERCEGPRÍMÁSSAL Római és bécsi jelentések szerint König bíboros hercegérsek husvét hétfőjén érkezik Budapestre, hogy személyes megbeszélést folytasson a budapesti USA követségen tartózkodó Mindszenty József biboros-hercegprimással. Érdemes megemlíteni, hogy a külföldi sajtó egyöntetűen megállap'tja, hogy Mindszenty hercegprímás semmiesetre sem fog amnesztiát kérni. E megállapításához a nyilván a magyar kommunista kormányzat által informált római kommunista naoilap, a L'Unita is csatlakozott. Adlai Stevenson, az Egyesült Nemzetek amerikai nagykövete, légi utón meglátogatta Nyugat-Berlint s ott a városi parlamentben beszédet tartott. Stevenson szerint az Egyesült Államok kormánya keresi a módot arra, hogy Berlin helyzetének biztosítására kielégítő megoldást találjanak s a város újraegyesítését biztosítsák. Az Egyesült Államok azonban nem hajlandó berlini helyzetének előnyeiről lemondani és csakis olyan nemzetközi megoldást fogadhat el, mely Berlin lakosságának jogait és szabadságát tökéletesen biztosítja. Kellemes húsvéti ünnepeket kívánunk minden Olvasónknak, hirdetőinknek és barátainknak ! nizmusnak, most volt lejáróban a kommunistaellenes Ydigoras elnök mandátuma. A guetemalai hazafiak azt követelték, hogy Ydigoras (aki a törvény értelmében nem lehet újra elnök) utódjaként Azurdia hadügyminisztert jelölje meg, mert ez az ember Guatemalában a kommunisták elleni harc szimbolikus alakja. Ugyanakkor azt is követelték, hogy a kormány tegye lehetetlenné az 1951. óta száműzetésben élő, volt kommunistabarát miniszterelnök, Mr. Arévalo visszatérését. Miután azonban az elnök Arévaló visszatérését nem akadályozta meg, a nacionalista csoport erőszakkal elűzte Ydigorast, s helyette Azurdiát tette meg elnöknek. Azurdia első dolga az volt, hogy a Guatemalaban működő castroista csoportokat felszámoltatta, illetve vad alá helyeztette. Arévaio azonnal távozott —, előbb azonban kijelentette, hogy ő soha nem volt kommunista, s Castroékat gyűlöli. Guatemalaban a kommunisták ismét vereséget szenvedtek. ARGENTÍNÁBAN SZINTÉN KATONAI FELKELÉSRE KERÜLT SOR, amelynek során a légierők és a haditengerészet összeütközésbe került a szárazföldi erők parancsnokságával és a kormánnyal. Az eldöntendő kérdés itt is az volt: miért nem számolja fel a kormány nagyobb erélylyel és gyorsabban a kommunistabarát csoportokat. Az egymással szembenálló felek kiegyeztek, vérontásra nem került sor, s a kormány most teljes eréllyel és kellő szigorral látott hozza a kommunista sejtek végleges széttöréséhez. VÁLTOZÁSOK A MAGYAR HELYTARTÓ KORMÁNYBAN: HÁROM MINISZTERT LEVÁLTOTTAK A régi Elnöki Tanács utolsó tevékenységeként az uj országgyűlés összehívása előtt több fontos változást hajtott végre a kormány- és államapparátusban. így Csergő János helyett dr. Horgos Gyulát nevezte ki kohó- és gépipari miniszternek, Czottner Sándor nehézipari minisztert pedig dr. Lévárdi Ferenc váltotta fel, mig Kisházi Ödön helyett Veres József lett az uj munkaügyi miniszter. • KIK SZABADULTAK? Az eddigi jelentések hírül adták Bibó Istvánnak, a Nagy Imre kormány 1958. augusztus vagy szeptemberében életfogytiglanra Ítélt miniszterének szabadon bocsátását. Már március 31-én egy kormánytisztviselő nyilatkozott a külföldi hírügynökségeknek. Közölte, hogy Mindszenty titkárát, Turcsányi Egont szabadon bocsátották. Pár éve az a hir járta, hogy börtönben meghalt. Kiszabadult 1961. ju-1 niusában két és fél — tizenkét évre Ítélt 12 katolikus pap és világi elitéit is. Ugyancsak köziik a Központi Munkástanács elnökének, Rácz Sándornak és titkárának Báli Sándornak szabadonbocsátását is, akiket 15- 15 évre Ítéltek. A jelentés megemlíti Obersovszky Gyű-; la újságírónak, a forradalmi j "Igazság" című lap szer-! kesztöjének kiszabadulását,1 akit halálra Ítéltek volt, de 1957. júliusában a külföldi Írók megmozdulásának en-j Franz Josef Strauss, volt nyugatnémet honvédelmi miniszter Rosszabb szabadságáról visszaérkezett s újra1 élénk részt vesz a bonni politikai életben. Strausst az-j zal bízták meg, hogy von Brentano külügyminiszterrel és Dufhues-szel, a Kérész-1 KÖZVETLEN TELEFONVONAL KENNEDY ÉS HRUSCSOV KÖZÖTT Charles C. Stelle, az Egyesült Államok nagykövete a genfi 18 nemzetből álló leszerelési bizottság tárgyalásain, nyilvános ülésen sürgette a szovjetet, hogy létesítsenek közvetlen telefonvonalat a két állam vezetője: Kennedy és Hruscsov között. A kubai viszály megmutatta, hogy milyen szükség van a közvetlen érintkezés lehetőségére, amellyel meg lehet akadályozni háborút okozható félreértéseket. Az amerikai javaslat szerint olyan vezetéket kell létesíteni, mely egyaránt alkalmas táviratok továbbítására és beszélgetésekre. Amerikából a Nemzeti Parancsnokság Központjából indulna ki a vonal, ahol mindig kapcsolhatnák az elnököt, vagy helyetteseit. Az Egyesült Államok szerint hármas előnye volna az ilyen közvetlen összeköttetésnek. A legfontosabb, hogy élőszóval lehetne eloszlatni minden félreértést, amely háborúra vezethetne. A második, hogy minden katonai intézkedés .célját előzetesen meg lehetne magyarázni. Harmadszor pedig, hogy minden kisebb kaj tonai megbízatást telefonon lehetne elintézni. Semyon K. Tsarapkin, a genfi leszerelési bizottság szovjet képviselője kitért az amerikai javaslat megvitatása elől. • FRANCIAORSZÁG ÉS EGYIPTOM HELYREÁLLÍTOTTAK DIPLOMÁCIAI KAPCSOLATAIKAT Franciaország és Egyiptom az 1956. évi szuezi katonai hadműveletek alkalmával megszakították egymással diplomáciai összeköttetésüket. A párizsi külügyminisztérium bejelentette, hogy a két ország egyaránt elérkezettnek látta az időpontot, hogy követeit kinevezze. Párizsi körökben azt remélik, hogy a diplomáciai kapcsolatok helyreállításával megszűnik az az ellentét is, mely a szuezi események miatt Franciaországot máig az arab világtól elválasztotta. • MÉG MINDIG 12.000 SZOVJET KATONA VAN KUBÁBAN Kennedy elnök bejelentése szerint még mindig legalább 12.000 szovjet katona tartózkodik Kubában. Az. elnök azt kívánja, hogy azo-1 kát sürgősen hívják vissza.' ADLAJ STEVENSON j
