Kanadai Magyarság, 1960. január-június (10. évfolyam, 1-26. szám)

1960-02-27 / 9. szám

Még jőni kell, még jőni fog, Egy jobb kor, mely után Buzgó imádság epede* Százezrek ajakán. Vörösmarty KANADAI Authorized as Second Class Mail Post Office Department, Ottawa.----------“--------1 X. évfolyam, 9. szám PRICE 10 CENTS "A mi utunk, a magyarság ut|a, ma is változatlan: hívan az azar Avas múltúnkhoz, nemzati tradíciónkhoz, a keresztény világnézatnak, a krisztusi igazságoknak vagyunk követői, hirdetői" (A fant! idézet Kenesel F. László la­punk első számában megjelent ko köszöntő cikkéből való.) ARA: 10 CENT KANADA LEGNAGYOBB. HETENKÉNT MEGJELENŐ MAGYAR LAPJA Toronto, I960, febr. 27, szombat Edited and Published at 996 Dovercourt Road, Toronto . PHONE: LE. 6-0333 KENESEI F. LÁSZLÓ Szerkeszti: Szerkesztőség és kiadóhivatal 996 Dovercourt Road, Toronto TELEFON: LE. 6-0333 Á BOLYGÓ MUZSIK... A nemzetközi jog és etika Írott, avagy íratlan szabályai szerint közismert bűnöző előtt zárva van minden ország kapuja. Az alvilág mocskos kezű banditái nem igen sétálhatnak kényük-kedvük szerint más országok fővárosaiban és ha — átmenetileg — ei is hagyják a vasrácsok penész-szagú birodalmát, minden lépésüket ezer rendőr és detektív figyeli. Éppen ezért meglepő, hogy Hruscsov, ez a vörösre pingált poli­tikai kasszafuró, szabadon jár-kel a nagyvilágban. Egyszer Ameriká­ba repül a kommunista varázs-szőnyegen, máskor Indiába fut a szi. bériai tél elől. Élvezi becsületes államfők kényszeredett vendégsze­retetét, kezet ráz Eisenhower elnökkel és Nehrunak tanácsokat ad és segítséget igér. Ugyanakkor uszítja a copfjukat vesztett kínaikat, akik be-betörnek Indiába, titokban lázítja az afrikai négereket, akik önállóan szeretnék ropni a harci táncot és a leölt oroszlán bőrén nem óhajtanak mással is osztozkodni. Elküldi Mikoyant, a vörös boszorkánykonyha főszakácsát Havanába, hogy Castroval, — aki maga sem tudja, mit akar — kifőzze a méreglevest, amit egyszer, nem is olyan sokára, valakinek le kell majd kortyolnia. Szóval ko­mótosan, de brilliáns technikával alagutat fúr a szabad világ béké­sen szendergő polgárai alá, akik nem látnak a föld mélyebb réte­geibe, azon egyszerű oknál fogva, mert nem látnak az orruknál to­vább . . . Sztálin kegyetlen zordsággal ült a Kreml sötét falai között, s magába roskadt szadizmussal fojtogatta az oroszokat. Drótsövény­­nyel vette körül a vérbenúszó kommunista birodalmat és hét lakat­tal zárta le a vasrollót az ijedten pislogó szabad világ előtt. Sztá­lin nem akart másnak látszani, mint aki valójában volt: a gyilkos­ságok Nagymestere. De, nem így Hruscsov I Ő — mosolyog. Mo­solyogva nézegeti az amerikai kukoricaszárat és mosolyogva sza­golgatja az indiai orchideát. Kilövésre kész rakéta hegy tetején állva, Szent Lajos ábrázattal csókot int a Nyugat felé, mely csók al­jasabb és alávalóbb minden Judások csókjánál. Egyes agyhüdésben szenvedő nyugati politikusok mámoros örömmel fogadják a vörös diktátor "leszerelési" terveit, a Szibé­riába küldött és "békés munkára" átformált egy millió vörös kato­nát, akik az élesre köszörült bajonnetet most nem a zubbonyon kí­vül, hanem zubbonyon belül viselik és Hruscsov egyetlen sípjelére csatasorba sorakozhatnak bármely pillanatban. De, — miért nem szereli le, például, a Magyarországon, Ro­mániában, Csehszlovákiában, Lengyelországban és Kelet-Németor­­szágban állomásozó katonát? Miért nem szereli le a nyugati féltekén működő kémek, sza­­botőrök és lázítók milliós seregét? Miért lő rakétát az amerikaiak orra elé a Csendes Óceánon, miért nem süllyeszti el az idegen kikötőkben felbukkanó és leske­­lődő tengeralattjáróit? Miért és újra csak, — miért? A Nyugat, úgy látszik, nem sokat törődik e kérdések magyarázatával, jobban mondva, képte. len szembenézni a rideg valósággal. Inkább csúcskonferenciáról álmodozik és asztalához ülteti az ördögöt, akivel "tárgyalni" akar. Nem ártana, — csak úgy kóstolóra — marhavagonba zárni ezen ábrándos lelkületű politikusokat és elküldeni a Szovjetbe pár hó­napos tapasztalatcserére, hogy tanulják meg végre és egyszer már a saját, vattába csomagolt bőrükön, mit is jelent valójában a sarló és kalapács. Éljenek egy kicsit a jól "felszerelt" szovjet gyüjtőtáborokban, igyanak poshadt vizet whisky helyett és egyenek száraz kenyeret vaj és jam nélkül. Cseréljék fel, kis időre, a bankok és mammut­­vállalatok bőrfoteles, parfőm szagú palotáit a büzhödt barakokkal, aludjanak a puszta anyaföldön bársonnyal bélelt hálószobáik he­­lyett, gyalogoljanak mezítláb a jégbefagyott orosz pusztaságokon, super betonutak és Cadillae-ok helyett. így legalább jó előre tudni fogják, mi lesz a sorsuk, ha Hruscsov eléri célját. Nem lesz meg­lepetés, csak fogak csikorgatása, nem lesz feltámadás, csak örök kárhozat . . . A jövő meg van írva a csillagokban és nem kell éppen óriás távcső előtt ülő asztrológusnak lenni ahhoz, hogy megállapítsuk, a csillagok állása baljóslatú a Nyugatra nézve. Az pedig köztudo­mású, hogy a csillagok nem hazudnak . . . Tóvölgyi Titusz. Bombák robbantak Madridban Európai krónika A spanyol főváros rendőrségé­nek sok gondot okozott, hogy kormányellenes erők különböző középületekben elhelyezett bom­bák robbantásával igyekeztek fel­rázni a lakosság nyugalmát. Öt bombát helyeztek el egymástól távol fekvő helyeken. Kettő fel­robbant, de csak egyetlen áldo­zat volt, az a 27 éves terrorista, aki a bombát a helyszínére szállí­totta. Egyet ártalmatlanná tettek a városházán, a másik kettőt pe­dig még robbanás előtt felfedez­ték a nemzeti repülőtéré, illetve egy belvárosi villamos erőmű te­lepen. A rendőrség szerint ai bombákkal egy terror hadjáratot akartak a Franco kormány ellen bevezetni. A varsói egyezményben részt­vevő kommunista államok mosz­kvai értekezletén a magyar báb­kormány miniszterelnöke: Mün­­nich Ferenc elnökölt. Magyaror­szágon s Lengyelországon kívül (Jugoszlávia kivételével) vala­mennyi Balkán-állam, valamint Mongolia, Észak-Korea vett részt ezen, a világpolitikai szempont­ból nem lebecsülendő jelentő­ségű értekezleten, Vörös-Kina megfigyelőkkel képviseltette magát. Feltűnő volt, hogy vala­mennyi állam hadügyminiszterén kívül Malinovszkij marsai! s Ko­­nyev marsai!: a varsói tagálla­mok közös főparancsnoka vett részt a bizalmas tárgyalásokon. Ha nekünk, menekült magyar közíróknak is módunkban állana a világsajtóban — politikailag nem jelentékeny cikkeken kívül — komoly hírmagyarázatokat ír­nunk, akkor bizonyára új hangot jelentene, ha most megállapíta­­nók, hogy: a moszkvai értekez­let az agresszív, fenyegető "koegzisztencia" nyitánya Volt. A konferencia alaphangját kö­rülbelül így lehetne körvonalaz­­j ni: Minden marad a régiben, 1 Németországot nem egyesítjük, a rabnépek rabok maradnak, a mai német határok végérvénye­sek, persze Trianon : a történelmi múlt megváltoztathatatlan ténye, s inkább a háború, mint ebből engedni. Ellenben velünk lehet koegzisztálni, ha a nyugat haj­landó az eddigi hódításokat, rablásokat mint "status quot" szankcionálni ... Ha nem tetszik, megbeszéljük az atomfejes ra­kéták nyelvén . . ." így szól a moszkvai értekezlet határozata, ha az ember a terjedelmes — a | magyar sajtóban közel négy ol­dalnyi helyet elfoglaló nyilatko­zatot olvassa . . . • Csodálatos véletlen, hogy Hruscsov mindezt talán még agresszívabb formában megis­mételte az olasz államelnök: Gronchi jelenlétében. Az olasz államférfinak egyebekben nehéz szerepe volt. Pontosan moszkvai tartózkodása idején zajlott le az olasz kommunista párt ezévi kongresszusa, amelyen persze csaknem valamennyi kommunis­ta állam képviseltette magát. A Szovjetuniót Szuszlov képvi­selte. S Gronchi moszkvai szállá­sának egy csendes zugában el­mélkedett azon, hogy mi húzó­dik meg az erőszakoltan barát­ságos orosz mosoly mögött . . . Pedig éppen Róma az a vá­ros, ahol hatalmas orosz kultur­­propagarida folyik. Két orosz világ él Rómában. A hatalmas szovjet követség — a maga nagy személyzetével, egyik épületé­nek ablakai a Szent Péter bazi­lika tornyára néznek — saját is­kolájával, kulturintézetével, gaz­dasági küldöttségével, állandó kiállítási személyzetével, mert hiszen a bolseviki propaganda újabb trükkje a kiállítás. De ott áll a másik orosz világ. Pont Romában. Pont az örök város ban, a maga zártkörű s mégis jelentékeny társaságával. Ugyan­is a menekült orosz arisztokrá­cia jelentős része, valamint vi­lághírű művészek, ha öregen is. Borghese herceg felesége há­zában, aki orosz- származású, gyűlnek össze: Romanovszki Szergej herceg, egy sereg volt orosz gróf s herceg, Tatjana Pawlawa, a világhírű táncosnő, Assia Noris, s sok más művész. Canova, a nagy olasz szobrász és festő egykori műtermében isszák szamovárból teájukat, koncerteket rendeznek s előadá­sokat tartanak .. . . Két töké­letesen különböző orosz világ éli itt a maga, tán nem is olyan nagyon ellenséges, életét. Hi­szen a bolsevikek az elörege­dett, szegény arisztokratákkal édes keveset törődnek. Politikai jelentőségük Sztálingrád után, 1942-ben a nullával lett egyen­­ő . . . Pedig a kommunizmus nem ismer pardont! Pláne, ha a szerb kommunisták horvátellenes gyűlöletéről van szó. A napok­ban folyt Eszéken egy hatalmas "hazaárulási" per, amelynek hét vádlottja, kivétel nélkül kato­likus pap volt. Az eszéki szemi­nárium igazgatóját hét évi fegy. házra ítélték. Ő: Kós Cirill volt állítólag az összeesküvés feje, amely Horvátország elszakadását (Szerbiától) propagálta,— régi usztasákat támogatott s az ítélet szerint —• Jugoszláviát megrá­galmazta ... A bölcs Nyugat, Anglia, Franciaország s Amerika most újra eltűnődhet azon, mit jelentett az Osztrák-Magyar Mo­narchia szétdulása s romjain, mint pí. a Korfu-i megegyezés s a Pittsburgi cseh dekrétum sze­rint — az utódállamok megal­kotása. Pasics s Benes jó szerb s jó cseh hazafi volt. De Európa feidulásában döntő szerepük volt . . . Azóta is folyik szaka­datlanul a minimális emberi .jogukért küzdő magyarok, hor­­jvátok, szlovákok üldözése, irtása , s elemi megmozdulásuk brutális vérbefojtésa. • No, hagyjuk a komor politi­kát s emlékezzünk meg a leg­újabb nagy magyar halottról: Huszka Jenőről, aki 85 éves ko­rában Budapesten elhunyt. Mű­vészi s emberi jelentőségét mu­tatja, hogy még a kommunista sajtó is elparentálta. Huszka Je­nővel, a régi, a Lehár-Kálmán nemzedékhez tartozó nagy ma­gyar operettszerző s komponista dőlt ki az élők sorából. Huszka Jenő Pesten, Bécsben s Párizsban tanult zeneművészetet, miután Budapesten megszerezte a jogi doktorátust. A kultuszminiszté­riumban teljesített szolgálatot s egyideig miniszteri tanácsosi rangban a kulturális, illetve mű­vészeti osztály helyettes veze­tője volt. Szép lányaival együtt — Istenem de régen volt ami­kor még ezekkel a fiatal höl­gyekkel táncoltunk. Lillyve! s Babával élénk részt vett a fővá­ros társadalmi életében. Tagja volt a MAC-nak, az Országos Kaszinónak s egy sereg művészi egyesületnek. Hatalmas, elegáns külsejű ember volt, a régi el­­sűlyedt magyar világ egyik elő­kelő reprezentánsa. S ki ne emlékezne gyönyörű operettjeire és dalaira. Első, ma is kedves, népszerű magyar dala, a "Jogász-csárdás" volt. Operettjei közül a legnépsze­rűbbek voltak a : Bob herceg, a Lili bárónő, az Arany világ, a Tündérszerelem és a Gül baba, amelyet meg is filmesítettek. A magyar közönség rajongva sze­rette Huszka melódiáit s ki ne énekelte volna : "Londonban van hej, sok számos utca és minden utcán sok sarok" . . . Életének utolsó éveiben is dolgozott s legutóbbi operettjei ■. a Szép ju­­hászné s a Szabadság szerelem, a régi klasszikus magyar és oszt­rák operett-hagyományok szelle­mében készültek ... Az emig­ráns magyarság őszintén gyá­­zolja az elhunyt kedves, magyar művészt. • A krónikás úgy érzi, elvégre farsang van, s itt Nyugateuró­­pában szaporodnak ama egyesü­letek, amelyeknek a neve: "club az állati komolyság ellen", hogy valami vidámabb dologról is be kell számolnia. Insbruck városa mondhatja magáénak a kis dicsőséget, hogy falai között lezajlott az első per egy majom ellen. Egy állatorvos sétálni vit­te, vékony láncra kötve, úgy­nevezett kis török, vagy rénusz majmát. A kicsi majom előszere­tettel eszik almát s a gyermekek többször megkínálják vele. Nos, egy idősebb hölgy meglátta a majmot s retiküljéből előkotort egy száraz zsemlyét s a majom­nak nyújtotta. A barátságos kis állat beleharapott, majd undor­ral kiköpte s köszönetül beleha­­apott a hölgy kezébe. A dáma pert indított a majom s annak tulajdonosa ellen. A bíróság, a ogi esetek történetében valóban érdekes és, vidám döntést ho­zott. A majmot illetve gazdáját nem lehet elítélni, mért a jogá­szi-nyelv szerint "jogos önérdek­ből" harapott . . . Nem lehet egy majomnak zsemlyét, pláne száraz zsemlyét adni, ha almá­hoz szokott, — mondja az ítélet, — mert: pláne a zsáraz zsem­lye, sértés számba megy. A jó­indulatú majom "felháborodása" tehát érthető s "cselekedete ki. j meríti a jogos önérdek védel­­jmezésének fogalmát . . , ' A bíróság még kimondotta, hogy a "majompártnak" nem kell költségeket sem viselnie. A 'majomharapás a fájdalmon kí­vül pénzébe is került a fösvény hölgynek, mert mint kisült, — alma is volt a táskájában . . . I Hja, a majmok jobban megvé­dik jogos érdekeiket mint né­mely emberfia, még ha az szo­kásaiban s külsejében nem is sokban különbözik a Darw.in szerinti őstől . . . | í Mattyasovszlcy Kornél Fiúgyermeket szült II. Erzsébet, Anglia királynője ) London. A Buckingham Palota kapuján pénteken délután meg­jelent az a "Jelentés", amely hírül adta a világnak, hogy II. Erzsébet Anglia királynője, délután 3.30-kor egészséges fiúgyermeknek adott életet. A királynő a körülményekhez képest, kitünően érzi magát. Hruscsov esete Indiában Csak pár napja hagyta el Nikita Indiát, ahol útja gúny és megve­tés tárgyát képezte. Egyedül a Bhilai város mellett fekvő acélko­hóban, amelyet szovjet pénzen építettek fel és szovjet katona­ság őriz, volt képes egy kissé megpihenni az egész Indiában fogadó undor hatásától. Hrus­csov egyébként a "Mustár mes­ter" gúnynevet kapta mostani út­ja során azért, mert amikor egy indiai mustárfarmon tett látoga­tást, a turavezető szakembert a sületíen kérdések és kéretlen ta­nácsok egész özönével látta el. Hruscsov azért ment el erre a bi­zonyos farmra, mert amikor öt évvel ezelőtt először tett Indiá­dban látogatást, mustártermesz- Tésre szolgáló mezőgazdasági gé­peket adományozott egy kommu­nistabarát termelőszövetkezet­nek. Most ellenőrizni akarta, hogy a csipős mustármagból mi­lyen növény nőtt. A szakemberek csak nevettek Nikita esetlen ta­nácsain, de az indiai sajtó, mint jellemző tünetet említette, hogy Hruscsov, akinek erőszakolt láto­gatását csak azért voltak hajlan­dók eltűrni, hogy a vöröskínai— indiai kérdésben lépjen közbe a béke érdekében, arra használta fel a vendégjogot, hogy India belső kérdéseibe próbálkozzék beavatkozni, majdnem úgy, mint Kína. HÍREINK a NAGYVILÁGBÓL ÚJRA ELHALASZTOTTÁK CHESSMAN KIVÉGZÉSÉT Carly Chessman halálraítélt go­nosztevő most már nyolcadszor szabadult meg a gázkamrából. Edmund G. Brown kaliforniai kormányzó a halálos ítélet végre­hajtására kitűzött időpont előtt 10 órával kihirdette előtte, hogy újabb 60 napi halasztást 'kapott. A 38 éves rabló, aki a börtönben rémregényeket írt s ezzel hatal­mas összegeket keresett, már 11 és fél éve viaskodik a halállal s most újra győzött, legalább 60 napra. A kaliforniai kormányzó a ha­lasztással a halálbüntetés elleni újabb tüntetéseket akart elkerül­ni; melyek rossz politikai hátteret jelentettek volna Eisenhower el­nök közeli dél-amerikai útjára. A montevideoi amerikai elemek rendkívül heves tüntetésre ké­szülnek Chessman kivégzése miatt a közeli napokra, március 2-ára kitűzött uruguayi látogatás során. A Latin-Amerikai államok, melyeket Eisenhower most meg­látogat, mind a halálbüntetés el­len vannak. Chessmant 26 éves korában tartóztatták le gyilkosság miatt, már előzőleg rovottmúltú egyén veit. 1948. január 28-ika óta van a siralomházban. Alvilági barátai 'A vöröslámpás banditának" ne­vezték. • A LENGYEL MŰVÉSZETI KIN­CSEKET VISSZAVETTÉK KANADÁBÓL Adam Rapacki lengyel kül­ügyminiszter bejelentette, hogy a második világháború alatt Ka­nadába szállított lengyel műkin. cseket visszavitték Varsóba. A lengyel külügyminiszter szerint ez a barátságos tény nagyban hozzájárul a két ország közötti viszony normalizálásához.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom