Kanadai Magyarság, 1959. január-június (9. évfolyam, 1-51. szám)

1959-04-29 / 34. szám

IX. évfolyam 34. sz., 1959 ápr. 29., szerda Magyarország—Jagoszlávia 4:0 (1:0) Népstadion, 90.000 néző. Vezette: Campanati (Peregő, Ferräi). Góllövő: Sándor, Tichy, Tichy, Pál. Magyarország: Grosics. —"Mátrai, Sipos, Sá­­rosi — Bundzsák, Kotász — Sándor, Göröcs, Bu­dai, Tichy, Fenyvesi. Jugoszlávia: Krivokucsa — Belin, Crnkovics, Sijakovics — Kaloperovics, Krsztics — Petakovics, Veszel inovics, Zebec, Sekularac, Kosztics. Zebec indítja útnak a labdát, de nyomban a -magyar csapat lendül támadásba. Sándort csak szöglet árán tudják szerelni a jugoszláv védők. Azután Budai fut el a jobbszélen, a beadása Ti­­chyt jó helyzetben találja és Tichy mintegy 12 méterről fejjel küldi kapura a labdát. Támadunk, támadunk, de eredmény nélkül. A 11. percben jugoszláv ellentámadás végén Kosztics lövése ki­csúszik Grosics kezéből, de a kapus rávetődés­­sel megszerzi a labdát. A 15. percben Tichy ke­rül nagy helyzetbe, de a kifutó Krivokucsá'ba lövi a labdát. Percekig a jugoszlávok térfelén fo­lyik a játék. A 20. percben Sándor próbálkozik — fejessel. A 24. percben Budait csak danccsal tudják akasztani. Bundzsák a sorfalba lövi a lab­dát. A 37: percben esik a mérkőzés első gólja. Sán­dor ellenállhatatlanul hagyja -maga mögött" Sija­­kovicsot, szélsebesen a kapu felé kanyarodik és az 5-ös sarkáról a jobb sarokba lövi a labdát. 1 :0. A II. félidőben eleinte a két ló-os között zajlik a játék, egy jugoszláv támadás során Veszelino­­vics -magasan a -kapu fölé lő. Bundzsák tör előre, 20 m-es lövése -mellé száll. A sárga labdát fehér labdára cserélik ki. Az 53. percben Sándor futna el a labdával, 30 méterre a kaputól, de Sijakovics csúnyán elkaszál­­ja a jobbszélsőt, akinek a játékvezető felírja a számát. A szabadrúgásnak Bundzsák áll neki, az előrehúzódott Mátraihoz játszik, ő átíveli a lab­dát a jobb oldalra, a remekül befutó Tichy pedig 9 méterről a kapu közepébe fejel. 2:0. A 60. percben Sekularac beadását Grosics jó érzékkel húzza le. Utána Bundzsák jön fel, majd­nem a ló-os előtt lő, a labda a jobbkapufa mellett száll el. Hullámzó a játék. A 64. percben szöglet­­rúgáshoz jut a vendégcsapat, a beívelt labdát Zebec fejeli kapura, Grosics véd. Lendületesen támad a magyar együttes, a ju­goszlávok szívósan védekeznek. A harmadik gólt a 68. percben érik el a hazaiak : Budai „Fenyvesit szökteti, a balszélső Tichy-nek adja a labdát, Tichy két védőn megy át, s kissé jobbra húzódva 7 méterről laposan lő a kapu jobboldalába. 3 :0. A 75. percben Tichy sántikálva lejön, a csepeli Pál jön be helyette. Nem sakkal később Pál Sán­dorhoz játszik, Sijakovics azonban hárítja a táma­dást. Olykor feljönnek a térfelünkbe a jugoszláv csatárok is. A 85. percben Veszelinovics a kapu fölé lő. A 87. percben Sándor ragyogó labdáját Pál hat méterről elég nehéz szögből a kapu jobbol­dalába lövi. 4:0. Lendületes magyar támadásokkal fejeződik be a mérkőzés, amelynek végén a közönség, nagy tapssal hálálja meg a csapatnak a játékot. ASZTALITENISZ: Japán-Magyarország 5:0 Már az első bemutató mérkőzéseken fellelke­sült a közönség. Má-thé szépen játszott Jamaizumi ellen. A következő bemutató mérkőzésen azon­ban Mossóczy hamar kikapott. Jamaizumi—-Má-thé 2:0 (15, 17), Macuzaki— Mossóczy 2:0 (9, 9). Ogimura—Bubonyi 2:0 (ló, 19). A japán világbajnok főleg Bubonyi fonák olda­lára helyezte ütéseit. Bubonyi időnként szépen kontrázg-ato.t és jól is védett, de ez -kevés volt a győzelemhez. A magyar versenyző az első játsz­mát 11 :4-es, a -második játszmát 18:15-ös veze­tés után vesztette el. 1 :0 a -japánok javára. Hosbino—Bérezik 2:0 (19, 19). Ezen a találkozón a japán versenyző hosszan húzogatott, -majd nagy erővel fejezte be ütéseit-. Bérezik sokszor bocsátkozott kontra-játékba, ezeket a labda-meneteket legtöbször meg is nyer­te. A magyar versenyző a második játszmában 16 :11 -re vezetett. Színvonalas mérkőzés volt. 2:0. Murakami—Sidó 2:0 (15, 19). Sidó nem védett gyengén, de a kontraütései nem sikerültek, a japán világbajnok viszont ad­dig -húzogatott, amíg "ziccert" nem kapott, majd nagyszerűen helyezte erős befejező ütéseit. Ér­dekesen a-lakult a második játszma: ó:l-es japán vezetés után 8:8 lett, majd 17:11 -re húzott el Murakami — főleg szép beütéseivel. Sidó még 19:18-ig feljött. 3:0. Ogimura—Bérezik 2:1 (19, —17, 18 ). Színvonalas mérkőzést játszott a két verseny­ző. A mérkőzés érdekessége volt, hogy amikor Bérezik ütött, akkor -Ogimura csak ritkán kont­rázta keresztbe, inkább hátrament védekezni. A második játszmában 15-ig fej-fej mellett halad­ta k^m-a-jd a szép labdameneteket Bérezik nyerte. A döntő játszmában Ogimura ellenállhatatlan volt, 10 :4-ire, 14 :6-ra, majd 17 :10-re vezetett. A játsz­ma végefelé egy kissé engedett az iramból. Az est legszínvonalasabb mérkőzése volt. 4 :0. Murakami—Bubonyi 2:1 (—14, 12, 15). Bubonyi meglepetésre az első játszmában fő­leg jó közbeütései révén 9:0-ra, majd 17:8-ra elhúzott. A japán versenyző csak 18:14jre köze­lítette meg. A második játszmától kezdve Bu­bonyi már kevesebbet ütött és kissé messziről védekezett. Murakami ezt kihasználta, sokat hú­zogatott, majd nagy erővel fejezte be ütéseit. Bubonyi -többször is próbálkozott ütéssel, de ilyen­kor a japán, világbajnok belebombázott a felhú­zott labdákba. Murakami a végén nagyszerűen összpontosított. A -magyar versenyzők közül Bu­bonyi játszott a leglátványosabban, sok szép lab­da-menetet tapsolt meg a közönség. 5 :0. ÖKÖLVÍVÁS: b, MTK-Metalac Zágráb 14:6 Az MTK versenyzői —, akik Csepelen már lát­ták ellenfelüket mérkőzni — jól használták fel tapasztalataikat. Ha úgy kívánta a helyzet — he­lyes taktikával védekeztek, de ha lehetőség volt rá — megállás nélkül támadtak. Még a kevés rutinu Csala. is úgy tartotta magát, mintha pén­teken még egy szívet kapott volna kölcsön. A legértékesebb győzelmet Tatár szerezte, akinek volt ereje és tehetsége több megrendítő ütés, sőt padióra-kerül-és után újból kezdeményezni és szédületesen ütő ellenfelét tehetetlenné ten­ni. Az MTK sérültjei helyett "beugró" V. Din-a­­mó-versenyzők — Purger és Baranyai — csak erősítették a csapatot. Légsúly: Török az első menet végén kiütéssel győzött Richter ellen. Fíá-rmatsúly : Purger az első menetben döntő fölénnyel győzött Ra-dusics ellen. Pehelysúly : Baranyai pontozással győzött T-kal­­csics ellen. Könnyűsúly: Vona ellen a 2. menet végén Merkoci feladta. Kisváltósúly: Cerazec (jugoszláv) pontozással győzött Hevesi ellen. Váltósúly: Hús (jugoszláv) pontozással győ­zött C-sala ellen. Nagyváltósúly: Valyon pontozással győzött Debanics eliten. Középsúly: Szénási az első menet közepén ki­ütéssel győzött Zelenika ellén. Félnehézsúly: Tatár pontozással győzött Milos ellen. Nehézsúly: Krizmanics (jugoszláv) ellen Fa­zekast a 2. -menetben sérülés miatt teléptették, A hivatalos találkozón kívül mérkőző ifjúsági Helló és Marosi pontozással megérdemelten győ­zött a jugoszláv Tut-e-k, ii-letve Zserjav ellen. JUGOSZLÁVIA B—MAGYARORSZÁG B 1 ;0 (1 :0) Szokplje, 25.00 néző. Vezette: Gram-atikopo­­lus (Dama-iitis, Fatoros) mindhárom görög. Gól­lövő: Kncz. Csere: Szojka helyett La-hos a 70. percben.-------------• •------------­Magyarország ifj. válogatott—Jugoszlávia ifj. válogatott 3:2 (1 :2) Népstadion, 60.000 néző. Vezette: Mytnik (lengyel). Jugoszlávia utánpótlás—Magyarország utánpótlás 1 :0 (1 :0) Nis, Radnicski-stadion, 25 000 néző. Vezette: Nikiforiatis (görög). Góllövő: Zanetics. Csere: Kisuczky helyett Halápi (szünetben).-------------• •------------­A Szolnoki Dózsa nyerte Hannoverben a bajnokok vizilabda.tornáját Szolnoki Dózsa—Wasserfreunde Hannover 7:6 (4:2)-fcidos KANADAI MAGYARSÁG Bajok vannak Vöröskinában! Nyíltan is bevallották a kínai kommunisták, hogy a Mao-Ce- Tung által tavaly indított akció a kommunák létesítésére a csőd jeleit mutatja. A kínai fejbólintó parlament elé a költség-vetés tár­gyalásakor azt az indítványt terjesztették, hogy a kommunák "át. meneti zavarainak" kiküszöbölésére állítsanak be az 1959 évi költ­ségvetésbe 1.000,000.000 yuant (hivatalos árfolyamon számítva 435,000.000 dollárt) és a kommunák adóját szállítsák le az eddigi 7%-ról 5,%-ra. Kína fél-miHiárdnyi földművelője a jelek szeri-nt egyáltalán nem lelkesedik a történetem legszörnyübb, leg-sivárabb és legzsarno­­kabb falanszter rendszeréért, amely gyökerestől kiírtja az emberek­ből az egyéni kezdeményezést, az egyéni szabadságot, a saját gaz­dálkodás eredményeinek élvezését. A kommunák még az orosz kolhozoknál is lélekölőbb intézmények, amelyeknek bajai nem pénzügyi okokra, hanem eredendő születési hibájukra, az emberi természetet teljesen figyelmen kívül hagyó rendszerükre vezet­hető vissza. A költség-vetésben egyébként a hadügyi kiadásokat a tavalyi­hoz képest 16%-kaI emelték. Az ok nyilvánvalóan a tibeti felkelés. Az emeléssel a hadügyi kiadás a 2.500,000.000 dollárt éri el, de ez csak az az összeg, amit nyíltan bevallanak. Bemutatjuk Cserjés Rudolf Montrealban élő festőművészt Az oroszok is keresik; a Discoverer II. műszertokját Amerikai és norvég kutató­­csoportok mellett oroszok is ke­resik azt a tokot, amely a Dis­coverer II. műszereit és értékes tudományos feljegyzéseit tartal­mazza és amelyet a Discoverer II. néhány nappal ezelőtt — amint már jelentettük — ledo­bott. A tok a Spitzbergák közelében esett te. A 160 font súlyú műsze­rek megtalálója részére 500 dol­lár jutalmat tűztek ki. A kutatást megkönnyíti, hogy a készülék­ben elhelyezett kis adóállomás jeleket ad te. A Spitzbergákon, amely körülbelül fele távolságra van Norvégia és az Északi Sárik között, 2.700 orosz télepes él, akik szintén részt vesznek a ku­tatásban. Az alkalmazkodóképesség csodája Érdekes hir jött a kaliforniai Veniceből. Ott él a Kurtz házas­pár két gyermekével. A férfi gépész, az asszony otthon van, neveli két gyermekét és ellátja a háztartást. De hogyan végzi ezt a—munkát? Két lábával — mert kéz nélkül született. A 24 éves kékszemű, szőke asszonynak születése óta mindkét karja hi­ányzik. így tehát már kisgyermek­­kora óta megszokta, hogy lábát használja olyan dolgokhoz is, amit az emberek kezükkel végez­nek. Lábának használatában olyan ügyességre tett szert, hogy például kisebbik gyermekét a lábával csavarja be a pólyába és a lábával teszi be a biztonsági tűket. Lábával végez el minden házimunkát, a főzéstől kezdve. A ruhamosást, vasalást is lábá­val végzi, az egyetlen különbség az egészségesekkel szemben, hogy nem kötélre akasztja ,fel a ruhát száradni, ha-nem szárítóké­szülékbe teszi. Úgy rendezkedett be általában, hogy minden a "lábaügyében" tegyen, tehát alacsonyan. Reggel férje fésüli meg, de utána a férfi munkába megy és minden egyéb dolgot az asszony egyedül végez el ott­hon. A legcsodálatosabb pedig, hogy a nagy tehertétel ellenére, amit ez a karnélküli állapot hoz, jókedvű és megelégedett. Szeret táncolni és nagyon jól játszik — természetesen a lábával — a marimban. Súlyos kártérítés autógázolásért Még 1957 év végén elütötte a 70 éves Vera Richard-sont egy te­herkocsi a Queen Street és Co­­wan A ve. sarkán. A baleset kö­vetkeztében Mrs. Richardson sú­lyos sérüléseket szenvedett a fe­jén és a kártéritési kereset szerint a sérülés szellemi képességeit is erősen csökkentette. Az elszen­vedett balesetért 20.586 dollár kártérítést követelt a saját és 4.419 dollárt férje részére. A fe­lek magánegyezségfoen kiegyez­tek a fenti összegben és a bíró­ság az egyezséget jóváhagyta. Az egyik esős nap délelőttjén két ú| arc jelenik meg a montreali magyar segélyiroda helyiségé­ben, 1957 nyarán. A két új jö­vevény Calgaryból érkezett Montrealba, szerencsét próbálni. Mindkettő művész, nemcsak az életnek művészei, hanem való­ban művészek. Őszintén, amikor megláttam nem igen akartam hinni sem a > papíroknak, sem nekik. Belátom, hogy nagyot tévedtemt Művészek, mind a ketten. Az egyik a grafikai mű­vészet kimagasló tehetsége, Mász István, a másik pedig a portré festészet, a csendélet egyik kitűnő és tehetséges mun­kása, Cserjés Rudolf. Cserjés Rudolf, a forradalom­kor hagyta el az országot, Auszt­ria után Franciaországba ment, ahol a kezdeti nehézségek után ott is bemutatta festőművészi tudását. Majd Kanada felé vették útjukat. Minden kezdet nehéz, de különösen az Övé még nehe­zebb volt. Egy portnéfestőnek ismerettségre van szüksége port­rét festetni csak a gazdag és jó­módú emberek tudnak. Itt kez­dődött az első nehézsége Cser­jés Rudolfnak. A tehetség és ' a tudás azonban áttör gátakon s őserdőkön keresztül. Az Ő tudá­sa is eljutott a montreali társaság oly tagjai felé, akik éhesek vol­tak egy jó arckép festőre. Össze­ismerkedett Mr. A. Corner a Bank of Montreal igazgatójával, aki első "delikvense" volt Cserjés Rudolfnak, a képnek nagy sike­re volt, s ma a Bank of Montreal head office egyik irodájának a falán függ. Utána e bankigazgató feleségét festette te, majd to Amire a dohányosoknak figyelni kell... Dr. J. O. Godden egyetemi tanár a Dalbousie Egyetemen a Megelőző Gyógymódok tanára előadást tartott a sokat vitatott kér-' désről, ártalmas-e a dohányzás és milyen összefüggés van a tüdő­rák és a dohányzás között. Előadását azzal kezdte, hogy már a kis, két-három éves gyer­mekre hatással van szüleinek dohányzása. Tetszik neki, utánozni szeretné. A nagyobb gyérekeknél: ezt az érzést még egyéb tényezők erősítik, elsősorban az, hogy felnőttnek akar látszani és ennek leg­egyszerűbb, legkönnyebben elérhető módja a cigaretta. Azok a szülők, akik maguk dohányoznak, a leghelyesebben akkor járnak el, ha elmondják gyermekeiknek, hogy sajnálják és károsnak tartják ezt a rossz szokásukat, meggondolatlanul rászok­tak és most nem tudják abbahagyni, de igyekeznek minél keve­sebbet szívni. Nem árt, ha az ilyen szülők meggyőző erővel mu­tatnak rá azokra a kellemetlen és káros következményekre, amik­kel a dohányzás jár. Minél meggyőzőbb a hang, annál nagyobb a valószínűsége, hogy — ők maguk fognak leszokni erről a káros szenvedélyről. Maguknak a dohányosaknak kell fellépni a dohányzás elten, mert a dohánygyárak ezt bizonnyal nem fogják megtenni. Sőt. Mindent elkövetnek, hogy fokozzák a daháoyfagyasztást. A rák­ellenes hadjárat következményeképp és ellensúlyozására minden­féle módon arra törekszenek, hogy a veszélyt elkendőzzék, leki­csinyeljék, vagy látszatmegoldásokkal tartsák meg fogyasztóközön­ségüket. A különféle nikotinszürős cigaretták nem oldják meg a prob­lémát, legfeljebb csökkentik valamelyest a veszélyt. A legkülönbözőbb országok statisztikái bizonyítják, hogy a dohányzás és a tüdőrák között szoros kapcsolat van. Ideje volna már, hogy a kormányok erőteljesebben lépjenek fel ebben az ügy­ben és többet törődjenek állampolgáraik egészségével ezen a téren is. Teleki ünnepség Montrealban Á mon-treáli magyar fitt­es leány-cserkész csapatok kö­zösen ünnepelték Teleki Pál halálának az emlékét. A ma­gyar cserkészmozgalom e tisztaemlékű hősének tragi­kus halála mélyen megrendí­tette az akkori Magyarorszá­got. A politikai káoszból ki­utat (kereső, a magyar becsü­letet védő Teleki az élete fel­áldozásával látta megoldha­tónak a magyar jövő meg­mentését. Ma 16 esztendő táv­latából látjuk, hogy halála nem változtatott a nemzet helyzetén. Az élő Telekire ma súlyos feladatok és még sú­lyosabb kötelességek hárulná­nak ... az élet azonban más­kép rendezte a -magyarság szerepét a világ színpadán. Ennek a nagy államférfinak és főcserkésznek az emlékét a szétszórt magyar cserkészet bensőségesen ünnepelte meg. Montrealban mindkét csapat szentmisén vett részt, majd a fiú cserkészotthon termében tartották meg a tulajdonkép­peni emlékünnepet. Ezen Pater Borbély István jezsuita atya tartott egy gon­dolatokban gazdag emLékbe­­szédet. Kár, hogy e beszédet oly kevesen hallgatták,- pedig igen szükség lett volna, hogy olyanok is meghallják, kik hosszú évtizedek óta élnek tá­vol a hazától. “Emberebb embert, magya­­rabb magyart” e Teleki mon­dás ma már szállóige lett, s az emlékünnepély után meg­tartott eserkészavatás új fiai, ezzel a mondattal a lelkűk­ben lettek nagy cserkészek, lettek a magyar jövő letéte­ményesei. Az avatás befeje­zése után a jelenlevők hosszú ideig elbeszélgettek a cserké­szet vezetőivel, s minden szülő örömmel látta, hogy Mont­realban az egyetlen termelő munka, az egyetlen beszédes bizonyíték a magyar élet meg­mentésének érdekében, s ez pedig a cserkészet. vább, s ma a montreali angol és francia társaság egyik legkereset­tebb arcképfestőjévé avanzsált. Legnagyobb sikerét Miss C. Mol­­son (a Molson sörgyáros lányá­nak képével szerezte). A kiállítása, mely Clavis Stúdió rendezésében, április 24-<én zaj­lott le, bizonyítja, hogy az egyik legelőkelőbb társasági kör tagjai is elismerik tudását. Stúdiója, valamint, lakása ma­gán hordja még a magyarságnak minden jellegzetességét. Magyar hímzések, díszpárnák, függö­nyök minden felé, hiszen. Három­szék aljában szívta magában a haza, s nemzet szeretetét, majd Nagyenyedre került a család, ahonnan Budapestre 'költöztek. Itt előbb az Iparművészeti Főis­kolára iratkozott be, ahol egyik kedvelt tanára el -is nevezte "Fucsura".nak, s ez a név kísér­­'te végig Őt. Majd a Képzőművé­­jszeti Főiskolára került, s 1934- ben azt elvégezve, elindult a mű­vészek nehéz útján. Karlovszky Bertalan tanítványa volt, s való igazság, hogy e nagy arcképfes­tőnek a naturalista -irányzata meglátszik Cserjés képein is. Képeiben a meleg tónus emel­­kedig ki, ami közkedvelt, s így a közönség kívánságait is job­ban ki -tehet elégíteni. A kezdeti években sokat dolgozott együtt Bocsák Sándor festőművésszel, s együtt igen sok kiállítást rendez, tek. 61 ső önálló kiállítása 1940- ben volt, s azóta felfelé ívelt pá­lyáján csak a háború befejezését követő idős2ak ejtett csorbát. Kedvelt témái a női portrék és a csendélet, A kiállításra készült képei nagyrésze is női portrék, s csendéletek. íme a második magyar festő­művészünk, aki a kanadai éréi nehézségei között is utat talált magának. Mi pedig földi halan­dók meghajtjuk a tisztelet és megbecsülés zászlóit azok előtt, így Cserjés Rudolf előtt is, akik sikert, dicsőséget szereznek a magyar névnek. Akik a siker út. fán sem tagadják meg magyarsá­gukat, fajtájúkat, hanem igyekez­nek minél több barátot szerezni az otthon szenvedő magyar nem­zetnek . (patt.) FIGYELEM I FIGYELEM I MAGYAR ÁRUHÁZ Mindenféle férfi ét nél kotztümSk ét -kábítok nagy vélatztékban, öleié érben etek a SUNSHINE áruházban 3439 ST. LAURENT BLVD. Telefon: VI. 2-1994 u i üzlet 3651 ST. LAURENT BLVD. Telefon: VI. 9-5053 1 IRHAKABÁT, mindenféle BŐRKABÁT speciális tisztítása és festése f J. SZABÓ IRHA (SWEDE) TISZTÍTÓ I 1973 St. Antoine St., Montreal, P. Q. ExportA CIGARETTA Macdonald gyártmány KANADAI GYÁRIPAROS 1858 ÓTA

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom