Kanadai Magyarság, 1958. január-június (8. évfolyam, 1-56. szám)

1958-06-18 / 53. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 VIII. 53 szám., 1958 június 18., szerda ELMEGY A FIÚIK... XXII. Moja klapec, tuá klapec, vagy ilyenek is akadnak az oroszok között — Keress fiam valami ennivalót ennek a gye­reknek, mert — szól az uram. Örülök, hogy a magam jószántából hozhatok és nem erőszakkal veszik el. Találok is az élés­kamrában tepertőt, meg befőttet. Jobban meg­nézem a jövevényt. Mindössze 18—20 éves gye­rek lehet. Cseppet sem vad. Inkább valami meg­ható gyámoltalanság, meg egy kis korlátoltság látszik rajta. Fonomimikával, kézzel, lábbal adja értésünkre, hogy előbb mi együnk belőle. Készséggel. — Nem mondom kissé sért az a fel­tevés, hogy amit az ember maga jószántából ad, azt mérgezettség gyanújába veszik, dehát — háború van. Mindkettőnek megízlelése után, a mongol gye­rek is hozzálát az evéshez. Közben észreveszi a szekrény tetején hármunk fényképét a fiammal együtt. Kíváncsian kérdi, hogy ki az? — Mi ugyanolyan kézzel, lábbal magyarázzuk, hogy ez a mi fiunk katona. Nem tudjuk jelenleg, hol van, mi van vele- Még azt sem, hogy él-e. Nézi, nézi a mongol fiú egy darabig, majd könnyek jelennek meg a szemében ennek a fél­vadnak látszó gyereknek. — Tua klapec, az én vagyok — veri a mellét magyarázólag. — Tua, tua — mutat Károlyra meg rám is, — moja atyuska, moja anyuska. — Tua klapec — mutat most a fényképre — most Kazachsztanban az én anyuskámé. — (Ezzel azt akarja a gyerek kifejezni; hogy ő most az idegen­ben a mi fiúnk lett, a mi fiúnk meg Kazachsztan­ban az ő anyuskájának a fia.) — Szergej jó fiú lesz nektek — mondja. — Minket egészen meg­hatott ez a szegény Kazachsztanból ideszakadt gyerek. Későbben bejön a lakásunkba egy másik orosz is. Idősebb ősz ember és tiszti rangot visel. Az udvaron rajzó oroszok kapitánynak szólítják. Egy­általában nem orosz race. Németül szól hozzánk. Így már egész jól el tudunk beszélgetni. Károly elpanaszolja neki, hogy kis raktárunkból mindent kihordtak, leszerelték még a megmaradt autó­roncsunkat is; már éppen jönnének a lakásból is rendezkedni, amikor a kapitány kiparancsolja őket-Végigmegy a lakásban s meglátja a zongorát. Megkérdi, hogy ki játszik rajta. Az uram rám mu­tat. — Majd leült a zongorához s néhány akkordot fog rajta. Mindjárt látom a játékán, hogy nem na­turalista s németben is az irodalmi nyelvet be­széli. Majd megkér, hogy játszam el egy Beetho­ven szonátát. — Nagyon, nagyon szeretem a zenét, — mond­ja — de én most nem játszhatom. Ukrajnai szár­mazású német mérnök vagyok, de a feleségemet megölték a németek, mint zsidót, én pedig beáll­tam az orosz hadseregbe harcolni a németek el­len. Nagyon szeretem a zenét, de én magam a gyászom miatt nem játszhatom, ezért kérem önt asszonyom erre, mert nagyon ki vagyok éhezve a jó zenére. Eljátszom Beethoven Pathetique szonátáját, majd egy Bach fugát. Nagyon meg lehetett elé­gedve, mert tovább kér Mozartot, Chopint, Schu­­mannt, Schubertét, Rachmaninoffot. Azalatt az urammal csendesen beszélgettek. Mint mérnök hamarosan akadt közös témájuk. NJekem pedig az a szerencsém, hogy amikert kért, azokat mind is­merem és játszom-Az ablakon, melynek minden egyes tábláját bezúzta az éjszakai robbantás, betör, befütyül a hideg decemberi szél, de én észre sem veszem. Szemeimből hullanak a könnyek és én idézem Beethoven, Bach, Chopin szellemeit a komor fáj­dalom súlyos akkordjaival, lélekbemarkolóén édesbús futamaival. Játszom az idegen ellenség­nek a fájdalom, a keserűség és kétségbeesés paroxizmusában. Hazám elveszett. Fiam, testvé­rem talán már nem élnek, vagy még ennél is rosszabb sorsra jutottak s gyászbaborult lelkem néma könnyeit ütemesen nehéz cseppekben hull­nak kezeimre, meg a billentyűkre, melyek már egészen síkosakká lettek. Játszom, szívem minden elfojtott fájdalmas zenei adottságával. Legkülö­nösebb, hogy még az ujjaim se hagynak ki, a hosszú gyakorlat hiányában. De tovább nem bí­rom ... Mikor befejezem a Rachmaninoff elegiát, — sírva borulok a zongorára. Az öreg kapitány, — hiába van rajta orosz ka­tonamundér — úgylátszik nemcsak ember, ha­nem úr is. Odajön hozzám, kezetcsókol és elragad­tatását fejezi ki. Megvallom én is csodálkozom önmagámon. Életemben talán egyszer tudtam ennyire lélekből játszani. Egyetlenegyszer, való­ságos transzban. Az elmúlt nyáron történt. A fiam kérésére egy késő holdas estén-— már éjfél is el­múlt — eljátszottam Beethoven Kreutzer szoná­táját. Valamikor ifjúkoromban játszottam az öcsémmel, de csak a zongorakíséretet. Ennek is 20—22 éve. És akkor a fiam kérésére leoltott villanynál, a telihold minden ezüst fátyolba bur­koló fényénél végigjátszottam neki mind a három tételt a variációkkal és mindkét Presto tételé­vel • . . Hogyan, miképpen, magam sem tudom, mert azóta is megkíséreltem hangjegy nélkül el­játszani többször is, de csak az andante-ig jutot­tam vele. Legkülönösebb, hogy nem a zongora­kíséretet játszottam, amelyet valamikor jól tud­tam, hanem a teljes hegedű-zongora művet — zongorán és hangjegy nélkül. Most az elmondha­tatlan, leírhatatlan, semmiféle külső eszközzel ki nem fejezhető fájdalom hozott egy ehhez hasonló transz állapotba. Mikor kissé magamhoz térek e minden földi mértéket túlhaladó fájdalmamból s abbahagyom a játékot, az öreg kapitány megkéri Károlyt — hangsúlyozom megkéri — ,hogy másnapra ide hozhassa a vároparancsnokot, meg néhány orosz tisztet és zongorázzam azoknak is, úgy, mint most. Biztosít, hogy ő majd gondosan vigyáz arra, nehogy bármi kellemetlenséget csináljanak s idehívásának is az a célja, hogy ezzel bennünket jóindulatába ajánljon. Még arra is figylemeztet, nehogy eszünkbe jusson alkohollal kínálni őket, mert akkor ő nem állhat jót semmiért. Megbeszéljük, hogy másnap délután 3 órára eljövünk ismét a lakásra s akkor ők is eljönnek. — Meg is Ígérjük ezt az öreg kapitánynak, de nem tehetek róla, a kapitányhoz minden úri vi­selkedése dacára is bizalmatlanok vagyunk. Visszatérve a bunkerbe, örömmel meséljük el a családnak a kapitány úri viselkedését, egyben azon Ígéretünket, hogy másnapra vendégül látjuk a városparancsnokot és még néhány orosz tisztet, hogy nekik zongorázzam s ezzel talán megnyer­jük az oroszok jóindulatát annyira, hogy leg­alább a mi házunkban, meg a környéken nem ra­bolnak. (Az öreg kaptány ugyanis erre célzott.) Anyósom, sógorom mindenképpen le akar erről beszélni, mert mint mondja az egyik ismerős csa­ládnál is egy orosz tiszt a zongora takarójával igen nagy disznóságokat csinált. — Ne higyjetek egyetlen orosznak se —• fejezi be sógorom jó­­akaratú intelmeit. — Dehát nem is kell nekünk sok rábeszélés amúgy sem- Elhatározzuk az uram­mal, hogy Ígéret ide, Ígéret oda — most háború van és nem megyünk el a délutáni találkozásra. Reggel, amikor szokásunk szerint hazame­gyünk mosakodni, — kit látunk a házunk kapuja előtt le-fel járkálni, — mint a tegnapi kis mon­golt, — a "moja klapecet". — Nagy kapukulcsun­kat előttevaló nap elkérte azzal, hogy vigyázhas­son a lakásunkra. Mi úgy voltunk vele, hogy ha rabolni akarnak, kulcs nélkül is bemetnek, viszont ha bizalmat lát, talán mi is hamarább kapunk tő­lük jóindulatot. Ezt a kapukulcsot úgy tartja a ke­zében, mint egy lilomszárat s már messziről ki­abálja : — „Szergej vigyázni ház, muszkali nye zabrali". — Derék kis Szergej. — De már jön is a kapukulccsal, kezében egy szép fehér kenyér. Igen becses kincs napjainkban a kenyér, mégis nagyon nehezünkre esett elfogadni az ellenség­től, hiszen akármilyen jóindulatú is hozzánk, még­is csak az ellenséget képviseli a mi szemünkben. Adunk is mindjárt viszonzásképpen a derék kis Szergejnek finom barackkompótot. ' « T — Mégis eljövünk délután — határozzuk el magunkat az urammal. Ugylátszik az oroszok jobbak a hírüknél. Azután összekapaszkodva a bunker felé vesszük lépéseinket. Menetközben találkozunk egy ismerős asszony­­nyal, megállunk vele beszélgetni a járda szélén. Elpanaszolja ő is a maga nagy bánatát. Aknát kapott a bútorraktáruk, meg a lakásuk s minden vagyonuk beleégett. Ami pedig nem égett, még megmenthető lett volna, azt az oroszok kirabolták. Most mihez kezdjen egyedül, nincstelen özvegy­asszony létére? Amíg ott beszélgetünk kölcsönösen a magunk bajairól — ugyan kinek nincsen ilyen napjaink­ban — megáll mellettünk nesztelenül egy szép luxusautó négy orosszal. Az oroszok valamit in­tegetnek, magyaráznak felénk a kocsiból. Elő­ször oda se figyelek, gondolom az útirányt kér­dik, de az egyik orosz a kocsiból félreérthetetle­nül rámmutat. — Dáma, dáma — integet egyenesem fe­lém. Még mindig nem értem, hiszen topron­gyos, foltos fekete slaffrokomban, melyet az anyósom télikabátomra húzott, bekötött fejem­mel a — dáma — megjelölés semmiesetre se nekem szól. Heves gesztikulálásaira mégis kö­zelebb megyek, amikor félreérthetetlenül hol a kocsira, hol rám mutatnak, hogy üljek bele. Ér­zem, mint fut le minden vér az agyamból s vá­lók falfehérré. Lélegzetem kihagy, szivem elful­­a rémülettől. — Mégis nyugalmat erőltetek ma­gamra és merev arccal, határozott hangon meg­kérdem, hogy mit óhajtanak? — Szerencsére a soffőrjük beszél németül s megmagyarázza, hogy orvosra van szükségük, valakinek elsőse­gély nyújtásra. Kézzel-lábbal magyarázom nekik, hogy én nem vagyok orvos, de nem akarják elhinni. Vi­gyorogva magyaráznak egymásnak valamit előttem érthetetlen nyelvükön. — Végső két­ségbeesésemben integetek előre az utcán s magyarázom a soffőrnek, hogy én tudok orvost itt néhány házzal odébb, csak jöjjenek lassan mellettem a kocsival, amelybe én semmikép­pen nem vagyok hajlandó beszállni. Nem tudom az Uristennék micsoda kegyelme mentett meg, mert, hogy nem jójáratban voltak azt onnan tudom, hogy az általam megmutatott orvosi rendelő előtt felelet nélkül elrobogtak megállás nélkül káromkodva. (Folytatjuk) PÉNZT KÜLDHET AZ EGÉSZ VILÁGRA LEVÉLBEN VAGY TÁVIRATILAG MÉG 1 DOLLÁRBA SEM KERÜL Ha pénzt akar küldeni az óhazába . . . vagy a világ bármelyik részébe a Royal Bank of Canada mindent elintéz. A költség szóra sem érdemes és Ön biztos lehet abban, hogy a pénzt megkapják. Csekket, utalványt le­vélben küldhet. Családja támogatására kül­dött dollár átutalásokat, vagy más nem ke­reskedelmi átutalásokat igen előnyös ára­kon, majdnem minden országba vállalunk. Érdeklődjék akármelyik fiókunknál TIE ROYAL BARK OF DARÁRA Mindenütt van fiókunk 3 MILLIÓ DOLLAR KÖLCSÖN A MAGYARSÁG RÉSZÉRE IKKÄ - Pénzátutalás - Gyógyszer - RELIEF - TUZCX -küldésére hiteligényét jelentse be • Kérjen hiteles tájékoztatót Ne hagyja kihasználatlanul a rendelkezésére álló összeget, segítse hozzátartozóit IK K A CSOMAG, ÉPÍTŐ­ANYAG vagy SZABADVÁLASZTÁS befizetésével, RELIEF vagy TUZEX CSOMAGOKKAL, GYÓGY­SZEREK küldésével, melyeket továbbra is AZONNAL KÜLDÜNK és UTÓLAG SZÁMLÁZUNK. PANNONIA zso«» MOTORKERÉKPÁR PALA 40X40-O. 1000 DARAB 1. OSZT. MOSÓGÉP HÁZTARTÁSI, m ko-o* ÖRÖKLAKÁS 3 SZOBA, összkomfortot $iiyoo 111 down SOC'OO «3 J down 1 W down s450'TM 600.— Forint... $20'°° hivatalosan írjon - telefonáljon - táviratozzon — éjjel nappal, 24 órás szolgálat EM. 4-9333, EM. 4-9334, EM. 4-9335, EM. 4-9336, HU. 1-7776, HU. 9-1475, BA. 1-7246 Kérje részletes árjegyzékünket SffíY A l GENERAL AGENCY B H Vgr g BM Owned by ROGENCY ENTERPRISES CANADA LIMITED ÉSZAK-AMERIKA LEGNAGYOBB ENGEDÉLYEZETT (CHARTERED) INTÉZETE 273 SPADINA AVE. - ROGENCY BUILDING TORONTO,CANADA INNEN-ONNAN MÉG A FAKIROK SEM BÍRTÁK Calcutta. — Az indiai Bi. hor államban, a fakirok hazá­jában, az utolsó két héten olyan hőhullám vonult végig, hogy annak még a nagy hő­séghez szokott hinduk köré­ben is 100 halálos áldozata volt. • NAISSER TÁMOGATJA A LIBANONI KORMÁNY ERÉLYES AKCIÓJÁT Napalmi bombákkal fel­szerelt libanoni lökhajtásos repülök ismét erélyes táma­dást intéztek a Sziriából be­szivárgott mintegy 4000 fő­nyi rendzavaró csapat ellen. A kormányellenes csapatot szétverték s a felkelők több mint 50 halottat hagytak hátra. • SZÜLEI HÁZÁT FEL AKARTA GYÚJTANI A 17 éves brantfordi Do­nald Cahillt a rendőrség le­tartóztatta, mert fel akarta gyújtani szülei házát. Ez már a harmadik gyujtoga. tási kísérlete volt egy év óta. • TIZENÖT EMBER ,. HALÁLA AZ ONTARIó TÓBAN Fekete hétvége volt On­­tariónak. A váratlanul ke­rekedett szélvész a vizi ki­rándulók körében 15 halálos áldozatot követelt. Legtöbb esetben a katasztrófát a csó­nakok túlterheltsége okozta. Ezzel egész Kanada hétvégi halálos kimenetelű balesetei­nek száma elérte a 66-ot. A közbiztonsági szervek külön akciót indítanak a balesetek csökkentésére. © STUTTGART. Uj “Merce­des-Benz” társaság alakult, “Mercedes-Benz Australia” cimen, személy és tehergép­kocsik gyártására Ausztrá­lia részére. JUNIUS l.ÉN nyílt meg Barcelonában a nemzetközi vásár. A magyar külkereske­delem tizenhárom év óta elő­ször röntgengépekkel, finom­­mechanikai és szépművésze­ti cikkekkel stb. képviseli az ország iparát. • HELYESLIK A NYUGATI SZÖVETSÉGET Bonn — Kari Dönitz, volt német nagyadmirális, akit alig két éve bocsájtottak szabadon börtönből, miután mint „háborús főbűnöst” a nürnbergi vészbíróság elítél­te, most egy folyóiratban úgy nyilatkozott, hogy ő ugyanúgy, mint a legtöbb volt nemzetiszocialista ve­zető, helyesli á tartós szövet­séget Németország és a nyu­gati hatalmak között. • NASSER TÁMOGATJA CIPRUS ÖNÁLLÓSÁGÁT Nasser az Egyesült Arab Köztársaság elnöke vendégül látta Makariosz ciprusi gö­rögkeleti érseket, s a tiszte­letére adott diszebéden beje­lentette, hogy a görögök ön­állósági mozgalmát Anglia ellen Ciprus szigetén támo­gatni fogja. • CSŐDÖT MONDOTT AZ ARAB LIGA közvetítése Az Arab Liga követitett a Libanon és az Egyesült Arab Köztársaság közötti vitában. Számos ülés után a közvetítő tárgyalások nem vezettek eredményre, ami súlyos csor­bát ejtett az Arab Liga te­kintélyén. Most a libanoni kormány a vitát az Egyesült Nemzetek elé viszi. • JUNIUS 5-ÉN délelőtt ér­kezett Budapestre a Lengyel Nemzeti Egységfront kül­­dötsége. MC MILLAN KANADÁBA ÉRKEZETT Me Milan angol miniszter­­elnök junius 13-án Kanadába érkezett és az ottawai parla­ment mindkét házához együt­tes szózatot fog intézni. Mc Millan az USA.ból jött Kana­dába s itt Diefenbaker mi­niszterelnökkel és több kabi­nettaggal fog tárgyalni ke­reskedelmi és politikai kérdé­sekről. • KEGYELMET KAPOTT A GYILKOS Roy Chudek 26 éves ma. nitobai olajfúrót feleség­­meggyilkolása miatt halálra Ítélték. Junius 17-én került volna sor az Ítélet kötél álta­li végrehajtására. Miután a bíróság Chudeket kegyelem­re ajánlotta, a kormány a ha­lálos Ítéletet életfogytiglani fegyházra változtatta át. • LIVERPOOL. Betörők jár­tak a Walton.fegyházban. Az ismeretlen tettesek átmász­tak a négy méter magas kő­kerítésen, kiemeltek egy ab­lakot, mely a pénztár-szobá­ba vezetett, kiemelték és ma­gukkal vitték a kis pénzszek­rényt és ugyanazon az utón ahol jöttek, ismét eltávoztak. Sem az őrség, sem a fegyen­­cek nem vették észre az ügyes “kollegák” munkáját. • GLASGOW. A hétrendbeli, bestiális gyilkosságokkal gyanúsított Peter Manuel er­deimunkás bünperének tár­gyalása befejezést nyert. Az utolsó huszonöt esztendő leg­nagyobb angol bünperének vádlottját bűnösnek találta az esküdtszék, — melyet, mint azt jelentettük, hermetikusan elzártak a külvilágtól a bűn. ügy tárgyalása alatt — és kö­tél általi halálra ítélte. Az ité. letett junius 19-én hajtják végre Manuelen. SZOVJET — JAPÁN TÁRSASÁG ALAKULT MOSZKVÁBAN Moszkvában megalakult a szovjet-japán társaság. A hi­vatalos célja ennek a kutya­macska barátságnak moszk­vai jelentés szerint az, hogy a Szovjet és Japán között ki­fejlesztendő barátsággal hoz­zájáruljanak a világbékéhez. • MUNKANÉLKÜLISÉG ANGLIÁBAN London. — A munkanél­küliek száma Angliában el­érte a 448.000-et, ami öt év óta a legmagasabb szám. 1953 januárjában 452.000 munkanélküli volt Angliá­ban- • MENEDÉKJOGOT KÉRT EGY MAGYAR KOMMU­NISTA DIPLOMATA Hidas Jenő, a norvégiai magyar követség kereskedel­mi attaséja, magának, fele­ségének és két gyermekének menedékjogot kért a norvég kormánytól, miután megunta a kommunista kereskedel­met, valószínűleg nem üres zsebbel. GYOMORFÁJÁST MEGSZÜNTETI A JŐIZÜ BROMO SELTZER l

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom