Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-12-12 / 101. szám

VII. 101. szám, 1957 dec. 12. KANADAI MAGYARSÁG VILÁGPOLITIKA Elmulasztott évek... Ellentétek, csalódások és remények... Alig nyolc esztendő múlott el az Északatlanti Védelmi Szövet­ség alapokmánya, washingtoni aláírása óta. A szövetkező felek, húsz esztendőre tervezték a szerződés időtartamát. Arra kötelezték magukat, hogy közös erővel védik meg egymást és a szövetségben résztvevő bármelyik nemzet ellen irányuló támadást, önmaguk el­leni erőszaknak tekintik. Az alapokmány születése idején; Európa jórésze még romok­ban hevert. Számottevő katonai ereje nem volt. A katonai talpra­­állást nem csak a második világháború még frissen sajgó sebei, ha­nem a gigászi Amerika fölényébe vetett vakhit is késleltette. A NATO európai országai úgy szaladtak Amerika szárnyai alá, mint kotlóshoz a csirkék. Biztosak voltak abban, hogy az amerikai flotta és légierő, az atombomba és a vitathatatlan technikai felkészültség­árnyékában, nem fenyegeti veszedelem őket. Az Oroszország köré — távolsági bombázók számára épített légikikötők, a nyűgös lassúsággal, de mégis csak szaporodó NATO hadosztályok, még csak növelték ezt a hamis biztonság érzetet. "Az idő nekünk dolgozik" — mondották Európában, mert a szovjet technika képtelen felvenni a versenyt Amerikával. Sokan bele­egyeztek a fegyveres béke állapotába, abba a rothadt "status quo"­­ba, amelyet a második világháborús szovjet előretörés hozott létre, A Szovjet ugyanis önmagától összeomlik és a leigázott országok fel­szabadulnak, — mondották sokan. Ha meg, ez a "szakértők" által negyven esztendeje jósolt összeomlás nem következne be, Német­ország egyesítése és a kelet-európai országok felszabadulása akkor is bizonyos, hiszen a fegyverkezési verseny, — még a borúlátók szerint is — a számtani haladvány törvényei szerint, Amerika ja­vára alakul. Megváltozik a helyzet... Aztán egy napon, amerikai atombomba után szovjet atom­bomba, hidrogénbomba után — hidrogénbomba robbant. A nyugati lapok, szakértők véleményét idézték a szovjet légierő és tengeralatt­járó flotta aggasztó versenyképességéről. Az európai NATO part­nerek fokozódó nyugtalansággal vették tudomásul, hogy észak- és közép Kanadában, valamint az Északi Sarktól—Mexikóig, figyelmez­tető radar-hálózat és központosított légelhárító rendszer kiépíté­sére volt szükség. A nyugtalanságot még csak növelték azok a hí­rek, hogy a Szovjet, a rakéták építése terén is, egyre több ered­ményről számolt be. A vita még nem fejeződött be azzal kapcsolat­ban, hogy ez a radar-hálózat a rakéták ellen is ér-e valamit, vagy pedig ez a húszbillió dolláros "Maginot-vonal" csak arra jó, hogy a kontinens lakóit, hamis biztonság-érzetbe ringassa. Kruscsev bejelentette a távolsági bombázásra alkalmas szovjet rakéta elkészültét. A szovjet "hencegés" nyomán támadt nevetést, a mesterséges holdak kilövésének a sikere, — a nagyteljesítményű rakéták szovjet feltalálásának ez a bizonyítéka, — csendesítette el. Végre aztán megindult a NATO politikusok zarándoklása Washingtonba. Eisenhower és McMillan kétórás megbeszélése, nyolcesztendős hibákról és mulasztásokról rántotta le a leplet. Hi­vatalosan is kiderült, amit félhivatalosan már mindenki tudott: nincs őszinte együttműködés a NATO államok között. Szép szavak­kal álcázott sovinizmus akadályozza meg a tudományos, gazdasági és az élet más területén is nélkülözhetetlen együttműködést. Mi­előbbi megbeszélésre van szükség — állapították meg — a megvál­tozott helyzet új követelményeihez illő, új szereposztásra. Szükség van arra, hogy az Északatlanti Védelmi Szövetség államai, december közepén Párizsban tisztázzák a tennivalókat. Az értekezlet problémái... Az első kérdés, ami a párizsi találkozóval kapcsolatban felme­rül, vájjon az a három nap, amelyre a megbeszéléseket tervezik, elég lesz-e legalább arra, hogy a rendkívül bonyolult kérdések napirendjét megállapítsák. Az Egyesült Nemzetek politikai bizott­sága két hete birkózik az algériai kérdéssel. Ez a két hét is csak arra volt jó, hogy kiderítsék: melyik irányból lehetetlen megköze­líteni a kiegyezést. Igen ám, — mondhatná valaki, — csakhogy az ENSZ-ben nem csak szövetségesek, hanem olyan országok is van­nak, amelyek nézetei akadályozzák a többségi akarat érvényesülé­sét. Bár azt írhatnók, hogy a párizsi tárgyalások eredményességét nem veszélyeztetik hasonló okok. Nem kell különösebb jólértesültség annak a felismeréséhez, hogy a NATO országok közötti együttműködést, különböző orszá­gok — külöbözőképpen képzelik. Minden bizonnyal annyi nézet ütközik majd meg ezen a nyúlfarknyi konferencián, ahány ország képviselteti magát. A többnyire ellentmondó sajtó és rádió hírek­ből is kibontakozik, hogy Amerika—Anglia és Nyugat-Németország véleménye aligha egyezik. Nem is beszélve Franciaországról és a többi európai ország más adottságú és más követelményeket sür­gető felfogásáról. A NATO nemzetek együttműködése szükségességét Amerika részéről aligha értelmezik úgy, hogy az atommal és más fegyve­rekkel kapcsolatos hadititkokat, más országok rendelkezésére bo­­csájtsák. Bár ne lenne okunk feltételezni, hogy angol és amerikai rész­ről is az a csendes és — érthető irányzat érvényesül, hogy a többi NATO nemzet tudományos kutatásai eredményeit — sokszor talán csak fontos részeredmények — az amerikai készülődés rendelkezé­sére álljanak, anélkül azonban, hogy egy szükkörű közös tudo­mányos szervezet tájékoztatásán kívül, az amerikai—angol felfe­dezések eredményei más országok rendelkezésére állhatnának. Elképzelhető-e, hogy az ismét egységes és megerősödött olasz szélsőbaloldal életfontosságú titkok közelébe kerülhessen? Elkép­zelhető-e, hogy a szocialisták kegyéből jelenleg még tevékenykedő Gaillard kormány páncélszekrényeibe döntően fontos találmányok részletei találjanak otthont? És ha mindez elképzelhető lenne, — mint ahogy nem az — nincs-e okunk megkérdezni: mire való a tudományos együttműködésnek az ilyen értelmezése? Sem a fran­ciák, sem az olaszok, — a többi nemzetekről nem is beszélve — nem tudnának, mégha akarnának se lépést tartani az ipari tömeg­­termelésnek azokkal a követelményeivel, amelyek az orosz előny mielőbbi behozása szempontjából szükségesek. Tudjuk, hogy legalább is jelenleg a NATO országok java részé­nek esze ágában sincs atomfegyvereket, vagy rakétákat gyártani. A legtöbbjük még az ellen is tiltakozik, hogy területén atomfegyve­reket raktározzanak, vagy rakéta-kilövő állomásokat építsenek. Ha elfogadjuk azt az érvelést, hogy Amerika a következő egy-két esz­tendőben nem tudja megoldani a kontinensek között alkalmazható távolsági rakéták tömeggyártását, önként adódik a következtetés, hogy a közepes teljesítményű rakéták kilövő-állomásait mindenkép­pen a nyugat-európai államokban kell felszerelni. A rakéták atomtöltet nélkül keveset érnek, tehát a NATO or­szágoknak tudomásul kellene venni, hogy — megfelelő ellenőrzés mellett — a területükön amerikai atombombákat is raktároznak. A kormányok javarésze ennek szükségességét elismeri, jóllehet ezt az elismerést a közvélemény tiltakozása kíséri, — azt is megemlítjük, hogy miért. A szovjet fenyegetés nem volt hatástalan... Kruscsev, többizben félreérthetetlenül kijelentette és a szovjet kommunista párt az európai szocialista pártokhoz intézett levelében részletezte azt a veszedelmet, amelyet a NATO országok népei ma­gukra vállalnak, ha hozzájárulnak ahhoz, hogy területeiket a Szov­jet ellen intézendő támadás fegyvereinek raktározására átengedik. Az orosz megtorlástól való félelem, ebben az esetben aligha alap­talan. Kétségtelen, hogy ezek a nyugat-európai országok minden­képpen orosz lerohanás célpontjai. A Szovjet, háború kitörése ese­tén akkor is megszállja és kirabolja őket, ha nem raktároznak atom­bombát, sőt még egy pisztolyt se sütnek el. Ezzel azonban a közvé­lemény igyekszik nem törődni és egyre inkább azokra a hangokra figyel, amelyek arra intik, hogy az egyenlőtlen szövetségben csak Amerika "csatlósai" lehetnek, népükre ágyutöltelékként van szük­ség, országaik területe pedig nem egyéb, mint Amerika előretolt hadállása. Ilyen körülmények között, a párizsi értekezlet zárt ajtói mögött, az amerikai kiküldötteknek biztosan felteszik a kérdést: mi lesz az amerikai álláspont, hogyha a Szovjet régi taktikáját alkalmazza és csak "elszigetelt" összetűzéseket provokál? Egy olyan összetűzést, amely Oroszországra és Amerikára nem terjed ki, de amelyre ezút­tal nem Koreában vagy a közel-keleten, hanem Európában kerülne sor. Amerikai álláspont, angol nézetek, francia felfogás, nyugat­német elképzelés, dán és norvég óvatosság utazik Párizsba, hogy december 16-tól 18-ig megkísérelje a megbeszélések előkészítése idején lefektetett elvek megvalósítását. Többek között olyan kérdé­sekben kell dönteni, hogy rá lehet-e bízni egyedül Amerikára Euró­pa védelmét, vagy az EURATOM nagyobb függetlenségére és fo­kozottabb önállóságára törekedjenek-e? Elfogadható-e az amerikai­angol vezetőszerep és elképzelhető-e olyan együttműködés, amely a szövetséges felek egy részétől, függetlensége nem a kölcsönös­ség alapján való feladását követeli meg? Lesz-e eredmény ? Alig hisszük, hogy a párizsi értekezleten résztvevők eredmé­nyekkel megrakottan térnének haza. A különböző javaslatok meg­vizsgálása, szakszerű kiértékelése hetekig tart. A tárgyaló felek fel­hatalmazása korlátozott. Az elvi megegyezéseket parlamenti viták követik, amelyeknek a kimenetelét senki se jósolhatja meg. Alsó­házi- és szenátusi bonyodalmak, költségvetési harcok, sikeres és felrobbant műholdak nehezítik a helyzetet és rontják egy olyan megegyezés esélyeit, amelyeknek három rövid nap alatt le lehetne rakni az alapjait. Szükség van-e mégis a párizsi NATO találkozóra? Szükség van. Eredményes lesz-e a megbeszélés? Ezzel kapcsolatban valószínűleg a következő a helyzet: ha a tanácskozó felek sokat markolnak, minden bizonnyal keveset fognak, függetlenül azoktól a bizakodó hivatalos nyilatkozatoktól, amelyek a tanácskozás közben és után napvilágot látnak. A tudományos és gazdasági együttműködés részleteiben há­rom nap alatt nem lehetne megegyezni még akkor sem, ha az elő­készítő tárgyalásokat hónapokkal előbb megkezdték volna. Lefek­tethetek azonban a diplomáciai együtmműködés elvi alapjai és a szélesebb alapokon való együttműködés jövő tervei. Néhány nap múlva többet tudunk a párizsi értekezlet eredmé­nyeiről. Biztosak vagyunk abban, hogy akik komoly eredményt várnak nagyon csalódnak, de őszintén reméljük, hogy azoknak se lesz igazuk, akik pem várnak semmit. Női kékszakái - vagy csak jókedvű özvegy Ezt a kérdést dönti el a Windy Nooki brit esküdtszék a 66 éves özvegy Mary Wilson esetében. Mrs. Wilson első férje 76 éves korában, 41 évi boldog házasság után meghalt. Pár nappal később az asszony ismét férjhezment egy másik 75 éves úrhoz, aki két hét lmulva halott volt. A harmadik férj, ezúttal 76 éves, három hétig élvezte a házasságot, halála után Mary ismét férjhez ment egy Wil­son nevű 77 éves jómódú gentlemanhoz, aki pár nap múlva szintén meghalt. Miu­tán az özvegy minden eset­ben örökséghez jutott, más­részről élemedett korára való tekintettel nem valószínű az sem, hogy ifjúi heve okozta az idős urak elmúlását, az ügyészség nyomozást indí­tott az iránt, hogy nem-e a házassági tortában voltak el­rejtve a korai özvegységet előidéző anyagok ? Hóesés Skóciában Edinburghból jelentik, — hogy Skócia területének leg­nagyobb részén több mint 6 inch magasságú hó esett. Ez volt az idei tél első számbave­­hető havazása. A váratlan (magas hó sok súlyos közleke­dési zavart okozott. Mied gyártmányú üzemi és háziipari kézikötő­gépek MR, MRF, MRHF és DUX típusok eladása, javításé és karbantartása Részletes felvilágosítás ■•elefonon vagy levélben : CANADIAN KNITTING MACHINE and SUPPLY Co. 719 Yonne Strett WA. 2-*991 (d. u. 6 óra után HO. 5-6085) Konsztantyin Edvardovics Ciolkovszkij fizikatanár volt a kazáni gimnáziumban és korának egyik technikai fantasztája. Nem volt olyan híres mint Verne Gyula, vagy Jókai, de azért érdemes ötletei voltak, amelyeket „Fantasztikus utazás a holdba”, „Utazás a világűrben”, „A csillag uta­zó”, „A repülőgéptől a csil­lag-repülésig” — inkább regé­nyesen, mint tudományosan hangzó címek alatt megjelent dolgozataiban fejtett ki. Közismert tény, hogy az orosz nép alacsonyabbrendű­­ségi komplexumát a hivata­los szovjet propaganda úgy igyekszik túlkompenzálni, hogy (minden találmányt és technikai alkotást orosz, vagy szovjet tudósoknak tu­lajdonít. A szovjet iskolák­ban azt tanítják, hogy a rá­diót Popov, a villanylámpát Jablocskov, a műanyagokat Lebegyev, a könyvnyomta­tást pedig Florov találta fel. A derék Ciolkovszkij nak az űrrakétát akarják a cipőjébe varrni és jó alkalom erre, hogy éppen száz évvel Ciol­kovszkij születése után (857 szeptember 5.) sikerült a ku­tyás és kutyátlan sputnikot fellőni. Köztudomású, hogy a rakéta-elvet, a reaktiv erő felhasználását Kínában már a XI. és Európában a XII. században jól ismerték és Congreve a XIX. század ele­jén katonai célokra alkalmas röppentyűket készített. Ciol­kovszkij azonban nem vég­zett egyetlen kísérletet és nem készített egyetlen mo­delt sem. Fantasztikus re­gényt írt, de ebben is meg­előzte őt az 1827-ben született Verne Gyula és az 1825-ben született Jókai Mór. Ha Ciol­kovszkij lenne az űrrakéta feltalálója, akkor kétségkívül Verne Gyuláé a tengeralatt­járó, Jókaié pedig a repülő­gép feltalálásának az érdeme, de nálunk az iskolásgyerme­kek sem tévesztik össze a fel­találó és a regényíró munká­ját. Ciolkovszkinak volt azon­ban kétségkívül egy nagy ér­deme. 1935 szeptember 13-án, érezve közeli halálát, végren­deletet készített és ebben : „ ... munkáit és munkássá­gának eredményeit a bolse­vik pártra és a Szovjetunió vezetőire hagyományozna. : így aztán nem csodálkozha­tunk azon, hogy a vörös pro­paganda vaskos tódítással revanzsálja a derék fizikata-1 nár párthűségét, amely — nincs kizárva, hogy — a Cse­­ka iránti rettegésből fakadt. FÜGGETLEN MAGYAR REFORMÁTUS EGYHÁZ 423. Queen St. West Toronto. Lelkész Dr. Pokoly László HÍREI Egyházunk december hó 15-én, vasárnap tartja gyer­mek karácsony-délutánját. Istentisztelet kezdete 11 óra 15 perckor. Asszonyaink ebé­det adnak 1 órakor és a ka­rácsonyi gyermek-műsor és a Bethlehem játék 2 órakor veszi kezdetét. Fél 3 órára várjuk a Mikulás bácsi érke­zését. A napi esemény rende­zését a Független Magyar Református Egyházzal kar­öltve végezzük. /.■.■/..■.V/.’.V.V.V.V.V.'.V LESLIE CLEANERS tisztít és javít garanciával 2 EWART AVE. RO. 7-8115 Torontó területén a ruháért elmegyünk és haza is szállítjuk Tulajdonos : LELESZY GYÖRGY fivuvwwwMwwywwv A szovjet film ünnepének nevezi a Kádár-sajtó az évnek azt a hónapját, amikor a pesti mozik­ban csak szovjet filmeket vetítenek, amikor az év többi hónapjaihoz képest még gátlástalanabból árasztják el az igényes pesti publiku­mot a nemzetközi filmpiacon eladhatatlan selejtes filmszalagokkal. Alig több mint egy éve, hogy az oroszok Pesten foszforos lövedé­kekkel és páncélkocsikkal terjesztették a kultúrát, az idén novem­berben "élenjáró" filmeket oktrojálnak arra a közönségre, amely tavaly a Horizont-könyvesboltok ideológiai müveinek máglyára hordásával juttatta kifejezésre a szovjet művészeti propaganda iránti vonzódását. Az egyik most bemutatott szocialista-realista film címe: "A negyvenedik". Arról szól, hogy az 1918-as polgárháborúban a mesterlövész vöröskatona-leány 40 fehérgárdistát leterit, de a negyvenegyediket, egy fehér gárdahadnagyot elhibázza. A tiszt fogságba kerül és a vörös csapat parancsnoka a mesterlövész höl­gyet bízza meg őrzésével. Az egyszerű parasztleány és a finom cári tiszt között szinte akaratlanul szerelem fejlődik ki. A viharos tenger egy lakatlan szigetre veti őket, ahol a harci események nem zavarják az események szabad folyását. Mégse lehetnek örökre egymásé, mert a forradalom parancsa erősebb a szív parancsánál, hajó jön értük s a mesterlövész harisnyának választania kell szerel­me és a párt között. Választ és egyetlen lövéssel végez a hadnagy­­gyal. Mit is tehetne szegény egyebet? Majd szívettépő fájdalommal omlik a hullára. A Kádár-sajtó kritikája szerint a film "nem csupán szerelmi dráma, hanem politikai színvallás és pártos filmalkotás is". Természetes, hogy az, csak épp a művészethez nincs köze. A pártos propagandatermékek papírfigurái mindig a pártot választják, ha választaniok kell gyermekük, szüleik, szerelmük, hitvesük és a párt között. A húsból és vérből való Ivánok és Marjuszák azonban nem a pártot választják még akkor sem, ha a Komszomol vagy a pártszervezet nevelte őket anyjukat, apjukat elárulni kész spiclivé, mert az emberi természet, a józan emberi ész undorral fordul szembe a pártot dicsőítő hazug propagandával. Vájjon miért mutat­ták be ezt a kolhozok egyszerű népének készült filmet a pestieknek, akik múlt októberben bebizonyították politikai érettségüket? Pesten aligha fog a párt imádatára búzdítani bárkit is. Tény viszont az, hogy a filmkölcsönzés üzlet és a Moszfilmnek jól jönnek azok a 2.95-ös árfolyamon számított rubelek, amelyeket a magyar film­szakma az ehhez hasonló bárgyuságokért fizet. A magyar külke­reskedelmet szovjetbérencek irányítják, filmimportunk döntő része a Szovjetből jön s a vazallus ország kénytelen kritika nélkül min­dent átvenni és megfizetni. Vájjon mikor lesz szabad az ország és mikor lesz független a magyar külkereskedelem?--------------------------------o--------------------------------­MAGYAR DALOK FEHÉR ŐSZI RÓZSA Régen laktam én e házban, régen. Régen elmúlt az én gyermek­ségem E kis háznak hű lakója voltam, örömem telt fákban, virágokban. A kert őszi rózsákkal volt tele. Tudja Isten, mit szerettem benne ? Fáj a szivem, ha gondolok rája, Őszi rózsa, fehér őszi rózsa. Csak még egyszer gyermek tudnék lenni De sok mindent el tudnék feledni... Szép gyermekkor jöjj vissza egy szóra. Őszi rózsa, fehér őszi rózsa. ÉLET-HALÁL­­H ARC AZ ALAGUTBAN A torontói St. John Street alatti csajtorna fővezetéké­ben három munkás végzett javítómunkát. Az egyik le­mez eltávolításakor nagy­­mennyiségű víz tört be a csa­tornába s a három szeren­csétlent magával sodorta. Ketten hamarosan ki is tud­tak mászni, de a harmadik, Roy Tyson egy mélyebb rész­ben kapaszkodott meg ,s fa­gyos vízben újjain lógott há­rom órán át, míg a tűzoltók csaknem eszméletlen állapot­ban a felszínre hozták. LAPUNK KÖNYVOSZTALYÁN KAPHATÓK: Babits Mihály: Hatholdas rózsakert...............................$0.80 Béla deák: Hulló Vércseppek ...................................$1.50 Csaba István: Az elsűlyesztett háború ................... $1.50 Csighy Sándor : Viharok Sodrában ...................... $1.50 Csighy Sándor: Hangok a romok alól. ..................$2.00 Dumas : Gróf Monte Christo : ......................................$4.00 2 kötet (félvászon kötésben: Fürv Lajos: Árva Magyar János .......................... $1.80 Gárdonyi Géza: Egri Csillagok.......................................$2.50 D. Holló: Az Egyesült Államok függetlenségi nyilatkozata...$2.80 Kenesei F. László: Járhatatlan utakon ...........................$1.50 Mikszáth Kálmán : Lohinai Fű .......................................$0.80 Mikszáth Kálmán: Eladó birtok .................................$0.80 Móra Ferenc: Hol volt, hol nem volt (mesekönyv) .......$1.50 Móricz Zsigmond : Mese a zöld füvön...........................$0.80 Móricz Zsigmond: Pacsirtaszó .......................................$0.80 Móricz Zsigmond: Rózsa Sándor a lovát ugratja............$2.50 Móricz Zsigmond : Rózsa Sándor összevonja a szemöldékét...................$2.50 Orbán Frigyes: Görbe Tükör.....................................$1.00 Dr. Padányi Viktor: Vérbulcsu.............................. $0.30 ” ” ” Vászoly ..................................$1.80 Rúzsa Jenő: A kanadai magyarság történett .. $2-50 M. Saint Clair: Ella néni meséi.............................. $1.00 Szalay Jeromos: Márton Áron erdélyi püspök___$1.00 Ugyanaz angolul .................................................. $2.00 Dr. Szenczi Miklós : Tanuljunk könnyen, gyorsan angolul .......... $2.50 Dr. Sulyok Dezső : A magyar tragédia.................. $5.00 Szabó Dezső: Feltámadás Makucskán ...........................$0.80 Székely M. Imre : Szent István legendája..............$0.25 Szilváss.v László: Mesék a bryanszki erdőből ...... $3.00 Römmi kártya ...... $2.50 Römmi kártya finom plastikból .................. $3.20 Játék kártya .............................................................„...$1.80 Minden egyes könyv árához 10 cent portóköltséget számítunk. Utánvéttel könyveket nem szállítunk.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom