Kanadai Magyarság, 1957. július-december (7. évfolyam, 51-106. szám)

1957-11-23 / 93. szám

KANADAI MAGYARSÁG YII. 93. sz., 1957 november 23. J| KANADAI m m f á m (?<UUuUak 996 Dovercourt Road, Toronto, Ont., Canada Telefon : LE. 6-0333 Főszerkesztő : KENESEI F. LÁSZLÓ Megjelenik minden kedden, csütörtökön és szombaton Szerkesztőség és kiadóhivatal : 996 Dovercourt Rd., Toronto Előfizetési árak : egész évre 310.00, fél évre 3.6.00 egjTes szám ára 10 Cent. Amerikában : egész évre 312.00, fél évre 37.00 Válasibélyeg nélkül érkezett levelekre nem válatzolunk I Felhívás nélkül beküldött kéziratokat, képeket, nem őriünk meg és nem küldünk vissza még külön felhívás, vagy portóköltség mellékelése esetén sem. A közlésre al­kalmasnak talált kéziratok esetében is fenntartjuk magunknak a jogot, hogy azokba belejavítsunk, lerövidítsük, vagy megtoldjuk, ha arra szükség mutatkozik. Csak ritkán gépelt kéziratot fogadunk el. Minden névvel aláírt cikkért, nyilatkozatért a szerző felelős. CANADIAN HUNGARIANS Editor in Chief LÁSZLÓ F. KENESEI Published every Tuesday, Thursday and Saturday by the HUNGARIAN PRESS LIMITED 996 Dovercourt Rd., Toronto, Ont. Phone : LE. 6-0333. ARVAI LÁSZLÓ : ATUDOMÁNY VILÁGÁBÓL MAGYAR FELTALÁLÓK, MAGYAR TALÁLMÁNYOK A magyar tudomány kiváló matematikusokkal is büszkélked­het. Sipos Pál (1759—1816) értekezését a Berlini Tudományos Akadémia aranyéremmel jutalmazta és 1796-ban ki is adta. Sipos volt az egyetlen matematikus, aki bár nem volt tagja az akadé­miának, dolgozata mégis az akadémia kiadásában jelent meg. Si­pos ebben a munkájában ismerteti az általa feltalált izométert, á körív mérésére és felosztására szolgáló új műszert. Erről a műszer­ről, amely abban az időben a tudományos körökben élénk fel­tűnést keltett, Ábrahám Gotthelf Kaestner, a goettingai egyetem matematika tanára azt írta, hogy: "Sipos szorgalmas munkát for­dított egy olyan műszer készítésére, amely a körív számára az, ami más tárgyaknak a proporcionális körző". Sipos tanítványa Teleki Ferenc (1785-^*1831) 1812-ben egy kézzel kezelhető szögmérő eszközt talált fel, amelynek pontossága nem marad el a tükörsextansétól. Előnye, hogy olcsóbb és könnyebb mint a tecdolit és hogy a napmagasság mérésénél njnes szüksége mesterséges horizontra. Alig két esztendővel a fényképezés feltalálásának közismertté válása után Í841-ben Petzval József (1807—1891) a bécsi egye­tem magyar fizika professzora kiszámította és megszerkesztette a legtökéletesebb portré-objektivet, a Petzval-lencsét. Elöljáróban fu­tólag említettük, hogy Petzvalt az osztrákok is magukénak tekintik, mert működésének szintere a bécsi, egyetem volt és a csehek is ma­guknak vindikálják, mert Petzval atyja morva származású. Nem | kétséges azonban, hogy a magyar anyanyelvű Petzval mindig ma-j gyárnak vallotta magáU Az abban az időben legjobb francia gyárt-j mányú Chevalier-féie 1 :14 fényerejü objektivvel szemben a Petz­­vai-lencse fényereje 1 :3.7 volt. Petzval sajátkezűleg csiszolta ki az általa kiszámított lencséket. Hagyatékában egy olyan saját csiszo­lású lencsét is találtak, amely a jénai Zeiss-gyár megállapítása sze­rint a világ első kettős-anasztigmátja (Doppelanastigmat) volt. Ál­talános megállapítás szerint "portréfényképezéshez sokféle lencsét használnak , de a portrélencse kifejezés minden esetben egyfajta lencsét, a Petzval József által 1841-ben szerkesztett lencsét je­lenti". Petzval tudós volt, nem üzletember. Találmányát nem szaba­dalmaztatta. Az első saját csiszolású lencsék után Voigtlaender bécsi optikusmesternél rendelte meg az általa megszerkesztett lencséket, aki egyszerűen eltulajdonította a nagy magyar fizikus találmányát és a Petzval-lencsékkel fényképezőgépeket kezdett gyártani, üze­me gyorsan fellendült, néhány évtized alatt világhírűvé vált, mint a kitűnő Voigtlaender gépek gyártója és azon sokezer, vagy sok tízezer fotoamatőr közül, aki Voigtlaender géppel fényképez, ke­vesen tudják, hogy szép felvételeiket Petzval József nagy fényerejü portréobjektívének köszönhetik, amelyet a bécsi optikus kisajátít­hatott, mert a tudós professzor nem szabadalmaztatta találmányát, amellyel nem pénzt akart keresni, hanem az optika fejlődését kí­vánta szolgálni. CSIGHY SÁNDOR : A diadalmas csend Rongyosan úsznak a felhők, dúló vihartól tépve, ami komor, sötét volt előbb, már ragyog az ég kékje. Törvény, hogy győzzön a kékség, ami tiszta és örök, győzzön a nyugalom, a csend, múló viharok fölött. Mert csendhői indul ki minden, benne fogan az élet és ha befutottad pályád a Csendben vár a réved. Dühönghet Hurikán, Tájfun s dörgedelmes akármi, minden a Csend ölébe hull, csak várni kell rá, várni. MAGYAR DALOK MIT KERES A TEMETŐBEN... Mit keresi a temetőben, mit keres a nap­­sugara. — Mohosodó sírok sorát nem tudom én miért is járja. — El nem csitul ragyogá­sán semmi sóhaj, semmi bánat. — Melen­gető' sugarától kit siratok, fel nem támad. Olyas sötét lett a lelkem, mint az erdő éjszakája. — Mintha minden ember búja egyedül, csak nékem fájna. — Mintha a vi­lágon mindent, mindent eltemettem volna, — Azon az egy temetésen, abba az egy ko­porsóba. iaaaaaaaaaaaaáaaaa. Kérjük kedves előfizetőinket, hogy cimválto zásuk esetén az előző címüket is közöljék ki­­adóh'vatalunkkal. Ha gyermeke SZÉKREKEDÉSBEN szenved adjon enyhehatású CASTORIA HASHAJTÓT Székrekedés esetén ne adjunk gyermekünknek erős hashajtót. Használjuk az enyhe hatású CASTORIA-T. Ez gyermekeknek való. Nem okoz görcsöket, csikarást. A gyermekek szeretik JÓ IZÉT. Kérdezze meg orvosát. CASTORIA a csecsemők és gyermekek hashajtója. Szerezzen örömet gyermekeinek ! Vegye meg : ELLA NÉNI MESÉI címií most megjelent mesekönyvet. Ara $1.—. Kapható kiadóhivatalunkban és minden magyar könyvüzletben. IN ANY LANGUAGE... "SEMMI MÁS NEM TISZTIT, FEHÉRÍT, CSIRÁTLANIT, szagtalanít és tisztítja A FOLTOT JOBBAN, MINT A JAVEX.” TRANSLATION: Nothing else cleans, bleaches, kills germs, deodorizes, removes stains ♦ like javex MELODY THEATRE TORONTO 344 COLLEGE ST. TEL.: WA. 2-6319 Csütörtöktől, 1957. november 21-töl szerdáig, november 27-ikéig bezárólag “ A nagyszerű uj zenés-szinesfílm IHR LEIBREGIMENT Derűs romantika. Szellemes humor. Vidám hangulat, Énele, tánc, tempó, mu-1 zsika. Pazar kiállítás. Látványos, szinpompás jelenetek. Élmény és szárakozás.« * Főszereplők: INGRID ANDREE, GERHAD RSEDMANN, JESTER NAETE, WOLF4 ALBACH-RETTY és sokan mások. A vidám zenésfilm : DURCH A kitűnő vígjáték DICK UND DUENN Humor — Muzsika — Szüntelen kacagás ►Főszereplők: GRETHE WEISER, THEO LINGEN, FITA BENKHOFF, HANS RICHTER^ és mások VÁLTOZATOS KISÉRŐMUSOR. Naponta 6-tól folyt. Szombaton d, u. 1.30-kor. Zárt előadások este 6-kor és 9.30-kor mEdTtheátre MONTREAL .SHERBROOKE, W. (St. Lawrence sarok.) BE. 0050’ Péntektől, 1957. november 22-től csütörtökig, november 28-ikáig bezárólag^ A hangulatosan szép zenés-szinesfilm [üM BRUNNEN VOR DEM TORE< ►Érdekfeszítő szerelmi regény telve drámai és derűs fordulatokkal — Kedves a Májak és dallamok — Ragyogó szinek — Festői tömegjelenetek és felvonulás. j egy hagyományos népünnepség keretében — Humor — Jókedv — Élmény és szórakozás Főszereplők: SONJA 2IEMANN, PAUL KLINGER, WILLY FRITSCH, HANS 4 STUEVE, HANS RICHTER, KURT REIMANN, LUDVIG SCHMITZ és mások A kitűnő zenés vígjáték: DER FELDHERRNHUEGEL t Az egykori osztrák—magyar monarchia fénye, társasélete, nagyszerű had­gyakorlatai és katonai parádéi — Gáláns kalandok és asszonyi pletykák —i Kedély és hangulat — Szellem és humor — Andalító keringők és tüzest csárdásjelenetek — Cigányzene — Rendkívül kedves filmélmény — Remeke szívbeli mulatság ► Főszereplők: PAUL HOERBIGER, GRETL SCHOERG, HANS HOLT, ANNEMAREI ► DUERINGER, RICHARD ROMANOVSZKY, PETROVICH SZVETISZLÁV és mások^ ► VÁLTOZATOS KISÉRŐMUSOR. Naponta 6-tól, szombat-vasárnap 2-től folyt.^ YORK THEATRE HAMILTON TEL.: JA. 2-0921« ► 164 YORK ST. Csak 3 napig: 1957. november 25, 26, 27-ikén, A remek zenésfilm hétfőn, kedden és szerdán HEIMWEH NACH DIR háború előtti és utáni Berlin romantikája, szívós lendülete és hangulata, * vidám derűje és akasztófahumora. Ragyogó zene- és énekszámok. Elsőrangú 4 művészgárda. . Főszereplők : MARGOT HIELSCHER, PETER PASETTI, PETER MOSBACHER, stb^ A sztárparádé közreműködői: RITA PAUL, BULLY BUHLAN, RUDI SCHURICKE/ a RIAS Tánczenekar és nagyon sokan mások. A kitűnő vigjáték MÄEDCHEN MIT ZUKUNFT Úgy fiatal detektívnő vidám szerelmi kalandjai — Mulatságos fordulatok __, Remek humor — Nagyszerű muzsika és táncjelenetek ► Főszereplők: HERTHA STAAl, PETER PASETTI, GRETHE WEISER. HANS RICHTER' és mások VÁLTOZATOS KISÉRŐMUSOR. Naponta este ó.05-től folytatólagosan. ^HALLGASSA FILMHIREINKET AZ AU NATIONS FILM COMPANY MAGYAR' ^RÁDIÓADÁSA KERETESEN MINDEN VASÁRNAP DÉLUTÁN 2.30-TÓl 3 ÓRÁIG * AZ OAKVIllE-l CHWO ÁLLOMÁS 1250-ES HULLÁMHOSSZÁN HAZAI SZÓ. HAZAI MUZSIKA. MAGYAR ANEKDOTAKINCS VIVAT SOROKSÁR Mikor Mária Terézia 1765-ben mezővárossá emelte Soroksár falvát, egyben vásárjogot is adván neki, a jó svábok összebeszél­tek,-hogy a községházán ünnepiesen kihirdetendő nagy újságot ezzel a szép kiáltással fogják üdvözölni: — Vivat Mária Terézia! Soroksár mezőváros lett! A becsületes emberek azonban úgy megzavarodtak az örömtől, I meg talán az áldomástól is, hogy az ünnepies pillanatban fonákra I fordult a nyelvök és ezt üvöltötték egy szózattal : — Vivat Soroksár! Mária Terézia mezőváros lett! Innen ered a híres szállóige; melyet azonban nemes Soroksár ! mezővárosában senki se emlegessen, ha nem akarja, hogy agyon üssék. • <* fc A BÉCSI HIVATALOS LAP I REGISTERED TRADE MARK io'il Báró Tóth Ferenctől, a kuruc hős fiától, ki a XVIII. század kö­zepén török szolgálatba lépett, egyszer azt kérdezte a kajmakám, a nagyvezér helyettese: mekkora a szultán hadserege? — Ezt én épp kegyelmedtől szerettem volna megtudni — vá- I laszolt a báró. —Én bizony nem tudom — mondta a kajmakám — de mind j a ketten megtudhatjuk a bécsi hivatalos lapból. Tud ön németül? Akkor olvassa a T0R0NT0ER ZEITUNG OT Kanada vezető németnyelvű lapját ! A kiadóhivatal címe: 410 Bloor St. W. Telefon: WA. 3-1884 u. WA. 3-1303 Toronto. k Kanadai Magyarság a világ egyetlen szabadelvű, pártokon felUlállé magyar lapja. Ha támogatod a saját jövődet építed vele! ■tehenei:, ugrándozó borjúi: ás csikók népesítették be. A tá-j . ivóiból szélmalmok és gémes-j. kutak integettek az utasok- L mák. Ez még a régi. boldogja szabad világ, melyet nem bú- . sít rabszolga igába bujtatott i jkolhozok sivár vetése. A szél- ( malom a kommunizmus ellen < folytatott donkiótei harc jel- + képe csupán. Ezért a néhány < szép természeti képért maga- 4 j ért érdemes elolvasni a mesés- i 4 jkönyvet, melyet ezeken az ol- 4 jdalakon két szép magyar lo- 4 vegőt lélegző tusrajz is éke- 4 sít. < Mi tudjuk, hogy a televízió < híres Popey matrózaival és a < rajzos könyvek millióival ne- 4 jhéz versenyezni, de mégis pró- 4 ;báljuk meg gyermekeink ka- 4 rácsonyfája alá odatenni ezt 4 a magyar meséskönyvet. Ne- * kik .és értük készült. Aztán ol- j1 vassuk fel a családi otthon i * boldog környezetében, vigyük;' magunkkal a nádasokba, fo- 1 lyuk partjára, hazai kedves 1 almafák alá. Kövessük a nagy * folyót a tengerig, lépjünk a megszentelt-földre, ahol kuruc j' őseink szenvedtek a számki-i vetésben s ha találkoznánk a tollászkodó fekete hollóval, üzenjünk vele : „Ha kérdik, hol vagyok? Mondd meg,!, hogy rab vagyok.” A szabad- ], sá;t oszthatatlan : Kanadá- , ban sincs, amíg Magyarorszá- , [gon bilincs csörög a rabokon. , i A könyv nekünk azért is I kedves, mert vállalatunk új . j nyomdagépjén készült; ha! | minden magyar gyermeknek odateszik karácsonyfája alá, italán nem is nyomattunk be­­! lőle eleget. NYIREGYHÁZY PÁL rőt és •zive.T,égből majdnem kivéteti vakbelét a kórház­ban barátja helyett. Ereket egy nagy folyó, amit a meséken Kékszalagnak ne­vezne1:, de amelyről kicsik és nagyok könnyen kitalálhat­ják, hogy a Dunát jelképezi, napokon keresztül hurcolja a hátán. Ez alkalmat nyújt a szerzőnek arra, hogy honisme­retet szőj jön a mese érdekes cselekményébe. Hiszen ez hiányzik leginkább gyerme­keinknek : a magyar táj tim­­déri szépsége. Mikor a hul­lámzó búza tengert nézzük1, a magyar kenyér íze olvad a szánkban, amilyet Móra Fe­renc kenyér ütő édesanyja da­gasztott. — Mire sete lett — emlé­kezik a szerző Budapestre — a folyó nagy város közelébe ért, aliol a villanylámpák úgy csillogtak, mintha maga a csillagos ég szállt volna le a városra. Magas házak és a hegy tetejéről lenéző, várak és szobrok képei tükröztek vissza a folyó kivilágított tük­rén. Tündöklő sétahajók ban­dukoltak le és fel a vizen, utasai közül egy nagy fiú meglátta Ereket — „ni, egy kis döglött béka úszik ott” — mondta a mellette álló kisebb fiúnak. De a magyar vidék festé­sére is jutnak színek a szerző palettájáról : :— A várost elhagyva megint a nagy vidék követke­zett, melynek országútján fe­­h érszarv ú ölu’ök döcögő szé­násszekereket vonszoltak, amiket lovaskocsik és‘szágul­dó autók hagytak el. A zöld legelőket vöröstarka legelésző A magyarra nézve legjel­lemzőbb bujdosó világnézete.' Nálunk a hu idő ás s az ide­genben raboskodás élet-, forma, ami jóformán minden nemzedék életében megismét­­h’ídik. Amióta a törökök elhur­colták Török Bálintot, majd mióta Kossuth — Rákóczi! jogutódjaként — menedéket keresett a Portánál, s. az 1956-os szabadságharc 200 7.er magyarja : mind bujdo­sónak számított. S a bujdosót könnyen ol­vasztja magába az idegen nő­nek tengere. A gyermek elfe-, 'ejt magyarul beszélni. Sok' családban a szülők már meg] sem tanítják, másutt, mikor hazajön az iskolából, idegen­nek találja a magyar szót, ke­resi a kifejezéseket, idegen hangsúly nehezedik a szájára. Ha fáj e folyamat miatt a szívünk, próbáljunk meg elka­landozni gyermekeinkkel a magyar mesék birodalmába. Nagy segítséget nyújt ehhez M. Saint Clair : Ella néni me­séi címen a karácsonyi könyv­piacon megjelent kis köny­vecskéje. mely egy békagye­rek tizenkét meséjével meg­ragadja a gyermekvilág kép­zelőtehetségét. Nincs na­gyobb boldogság, mintha az udvar bokrai között zöld leveli békát találnak s azt befőttes­­üvegbe rejthetik legnagyobb kincsük gyanánt. A mesék békagyermekét Ereknek hívják s megtörté­nik vele ebben a különös vi­lágban minden, ami gyermek­kel történni szokott. Gólya hátán repül, háborút visel, a patkányok ellen, de megdézs­­málja a szomszéd alma terme-KÖNYVEKRŐL ELLA NÉNI MESÉI

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom