Kanadai Magyarság, 1957. január-június (7. évfolyam, 1-50. szám)

1957-03-02 / 17. szám

VII. 17. sz. 1957. március 2.

4

KANADAI MAGYARSÁG

A LATHATATLAN EMBQt

Irta : GÁRDONYI GÉZA

XVIII.

Mikor a kapuhoz közeledett, előléptem és meghajoltam.

— Jer utánam, — szólt barátságosan.

Aztán mikor leszállt a lováról, gondolkozva nézett rajtam végig.

— Hogy is hívnak ?

— Csak Zétának uram, — feleltem szomorúan.

— Élnek a szülőid ?

— Apám talán él még.

— Mi az apád ?

— Szegény paraszt ember.

A fejét rázta.

— Mi a fenét csináljak én teveled ? — mormogta.

Egy öreg rab állt a ház előtt a többi között. A kezében szíjjra fűzött kulcsok.

— Csokona ! — szólt Csáth hozzáfordulva. — Egy rabot küldtek nekem ajándékba. Ki nem váltják, de nem is lehet ezután. Mit csináljunk vele ?

— Mit tudsz ? — bübögött az öreg.

— Az uramnak megírták, — feleltem nyugtalanul. — Históriát, geográfiát^ filozófiát, grammatikát, retorikát...

— Lovat vakarni tudsz-e ?

— Uram, — szóltam mintegy megütötten Csáthoz fordulva, — vájjon nem lehetnék-e nevelője a te két szép gyermekednek ? Mert láttam, hogy két kedves fiacskád vagyon és hogy nincs mellettük nevelő rab soha.

•Csáth a földre nézett.

— Hát majd meglássuk, — mondotta.

Aztán az öreghez fordult:

— Adjatok neki enni. Aztán hadd pihenjen, mert messze útról jön.

Valóban fáradt voltam, s bizonyára sápadt is.

Az öreg főrab szótlanul vezetett hátra a konyhába. Ott ennem adtak valami sajtot meg kenyeret. A sajtra gyanakodva néztem : lósajt, gondoltam ; nem eszek belőle. Aztán a szakácsnéra néztem : bajuszos mogorva asszony. Nem mertem neki szólni. A kenyérből ettem egy falatot, aztán vizet ittam, sokat.

A cselédek kíváncsian vizsgáltak. Egy füstös képű leány rézedényt sikált. Egyszer fölemelte a fejét és szólott:

— Értesz-e hunul ?

— Értek, — feleltem.

— Honnan jössz ?

— Konstantinoszból.

— Ki fognak-e váltani ?

— Nem.

Erre mind csodálkozva nézett reám. Hallgattak. A sarokban az egyik nő avzó'n nyelven szólt halkan a társának :

— Csinos fiú. Kár érte, hogy a nyaka kissé hosszú.

Az öreg Csokona visszatért és az istállóba vezetett. Nagy faépület volt az, s láthatóképpen sok ló és marha szokott benne teleni. De abban az órában mindössze két ló volt benne.

Az istálló egyik oldalán sok szalmadikó. A sarkon meg valami tíz is egymás fölött. A falon sok rongyos téli ruha is függött.

Elborzadtam, hogy azt az utálatos helyet megláttam. Ez lesz az én tanyám ? Én otthon, Konstantinápolyban lepedős ágyon aludtam, a gazdám tiszta kis pitarában ; az ablakban sokféle virág, a falon Konstantinosz és Nagy Theodoziosz arcképe. A levegő ott tiszta, tenger-illatos.

— Nem vagyok álmos, — mondottam az öregnek. — Engedd meg, hogy kint maradjak. Ha adsz egy pokrócot, leheverek rá odakint. v

Adott egy durva lópokrócot. Leterítettem azt a szénaboglya tövén, az árnyékban. És ráheveredtem.

Mi lesz belőlem, ha Csáth nem fogad a gyermekei mellé, ha a csikósok közé lök ?

Estefelé hozzám tassogott az öreg. Látta, hogy nem alszom.

Nagy karaj barna kenyér volt a kezében, meg sajt.

__ No, — mondotta jólelkűen, — kipihented-e már a

fáradtságodat ?

— Majd éjjel, — feleltem. — De nem hálhatnék-e én itt az éjjel is ? Mert sohase bántam lóval és nem tudnék aludni az istállóban.

— Hát lehet, — dörmögte jóságosán.

Leült mellém. Fából faragott sótartót vett ki a zsebéből

és falatozásba fogott.

—Hova való vagy te ? — kérdezte. -Elmondtam neki mindent.

Azután ,én kérdeztem :

__Milyen világ van itt Csáthéknál, bátyám ? Azt hiszem,

megbocsátható, hogy érdeklődöm a házi dolgok iránt.

— Hát, — mondotta, — kinek hogy. Rabnak a kenyere mindenütt keserű.

— Mégis : hogy bánnak itt a rabokkal ?

— Kivel hogy. Érdöme szörint.

— Az úr-e jobb, vagy az asszony ?

— Hát az úr bizony kemény kezű, az asszony meg'számon szedi a verébtojást is. De azér meg lehet élni velők.

— Hát a kisasszony ?

— A kisasszony ?

Vállat vont.

— A kisasszonnyal semmi dogunk. Hol idemögy, hol odamögy, az csak gyermök.

— De enni csak adnak a raboknak ?

— Hát... adnak. MÖg is hízik, aki akar. De nem sok

bürge fordul ki a bőribül mi miattunk.

— Lóhúst is kell enni ?

— Nem nagyon erőltetik vele az embört. Azt tartják, hogy hús csak úrnak való mög kutyának; rabnak a pecsönyéjét mónár csinálja.

— De az a sajt ló-sajt úgy-e ?

— Nem biz e, csak tehéntejből való. A lósajtot magok az urak eszik meg.

Valami húsz disznó robogott be a kapun az ólak felé.

A cselédek füles dézsában vitték nekik a moslékot.

Az öreg fölkelt.. Eltette a bicskáját, sótartóját. Odaballagott.

XXIV.

Reggel az a veszett lárma ébresztett föl, amit csak a barbárok városában hallhat az ember. Tülkölés, ostordurrogás, disznóröfögés, tehénbőgés, emberi hujjogás.

Az emberek is a nappal kelnek. Megmozdul a város. Lovasok robognak elő. Itatnak a kútnál. Asszonyok futnak borzasán a disznó után. Cselédek nyújtózkodnak a paloták előtt. A harmatos fákon veréb csiripel. A fecske apró köröket csapva kezdi a légyvadászatot.

A szénában alkalmas jó vackom volt. Más szolgák is aludtak ottan, de nem háborgatott csak egynéhány szúnyog.

Letisztogattam magamról a szénaszálakat. A sarumat, amennyire lehetett, leveregettem a portól. Elkedvetlenedve láttam, hogy oldalt meghasadt. A rabszolgák mind mezítláb járnak. Ilyen szép sarut, mint az enyém, erre nem is látni. Ha lepusztul a lábamról, vájjon mezítláb kell-e járnom Emőke előtt ?

Megmosdottam. A hajamat is elrendeztem ahogyan lehetett. Aztán a kapuba álltam. Gondoltam : ha a gazda fölkel, hivatni fog.

Hát csakugyan : egy óra múlva szólítanak a szolgák, hogy menjek be.

A család az emeleti verandán ült. Tejet ettek. A gazda ült az asztalfőn. Emőke a két gyermek mellett. Ott volt Dsidsia is.

Mindezt egy pillantással láttam, mikor beléptem. Meghajoltam. Az ajtó mellett maradtam és lesütöttem a szememet, mint rabnak illik az ura előtt.

— Mi van a kezedben ? — kérdezte Csáth.

— A pénzem, — feleltem előre lépve.

És odanyujtottam neki.

— Aranyak, — mondotta elbámulva. — Hát ilyen gazdag vagy te !?

— Priszkosz megengedte, hogy ezt a szót is ösmerjem : enyém. Itt tudom más a szokás.

— Apám, — szólt Emőke hevesen. — Ezt a pénzt Rika nagyasszony adta ennek a görögnek.

— Bánom is én, — felelte Csáth. — Rabnak nem jó, ha pénze van.

— Ami a rabé, az a gazdájáé, — szólt az anya is.

Láttam Emőke arcán, hogy bántja az apja kapzsisága.

Visszavonultam az ajtó melLé.

— Gondolkoztam azon, amit mondtál, — kezdte a gazda. — Hát a rómaiaknál szoktak tanítót tartani a gyerekek mellett ?

Hiedelem szerint igennel vagy nemmel kellett volna felelnem, de mit illedelmeskedjek én az ilyen barbárral szemben, aki lóhúst eszik és elzsebeli a szegény rab erszénykéjét !

— Az ember csak neveléssel válik emberré, — feleltem a tekintetemet fölemelve. — A két kis gyermek eszesnek látszik.

— Dehát mi az isten fekete csudájára akarod tanítani őket ?

— Először is a betűre uram. A betű a kulcsa a szellemi kincstárnak.

— Hm. Talán írni akarod tanítani ?

— írni és olvasni, ha parancsolod uram.

— Bolond vagy te legény ! Hát nem látod, hogy én gazdag ember vagyok. Annyi íródeákot fogadok, amennyit akarok. Hát minek tudjak én írni, vagy a fiam ?

Hogy ezt bosszúsan és meggyőződéssel mondta, nem mertem ellenkezni.

— Hát akkor a matematikára.

— Mi az isten fekete csudája az ?

— A számolás tudománya uram.

— Hát az mirevaló ? Én sohse olvastam meg a barmaimat, mégis meglátom, ha egy lovam vagy egy tehenem hiányzik. Az aprójószág hol több, hol kevesebb. Mit számolgassuk ? Arra való a kulcsár : tartsa észben az ! Hát még mit akarsz tanítani ?

— Geográfiát, históriát, filozófiát... rebegtem aggodalmasan.

— Ne beszélj énvelem görögül. Hunul beszélj :

— A geográfia a földnek ismerete uram. Az embernek tudnia kell az országokat, hegyeket, vizeket ; hol milyen nép lakik ; milyenek a vái’osok ; merre vannak bányák, püspökségek, hegyi átjárók, várak ; hol milyen ipar dívik stb.

— Hát az jó tudomány, — mondotta elgondolkozva, — hanem ez se való gyereknek. Ez csak a királynak való. A király odaviszi a népét, ahova ő akarja. A fő az, hogy a nép füves helyen legyen. Hát még mi van ?

— A história, vagyis történelem. Az arról szól, hogy akik előttünk éltek, miféle emberek voltak ; kik voltak a királyok és vezérek ? Miféle küzdelmeik voltak ? Hogyan fejlődött századról századra az emberiség ?

Csáth a fejét rázta.

— Ez a regősök dolga, — mondotta — meg a hegedősöké. A fiaim nem szorultak arra, hogy ezt tanulják. Ha éppen effélék hallgatására van kedvök, hivatnak regőst, hegedőst, elmondatják. Hát még mi van ?

Már elfűtött a meleg.

— A filozófia, vagyis a bölcsesség tudománya, — mondottam búsan. — A hét görög bölcs élete és tanításai. Különösen Arisztotelész, Epiktetosz, Plátó és Szókratész.

— Vigye el őket a görög ördög, — felelte Csáth, a kezével legyintve. — Én nem tanultam könyves bölcsességet, mégis okos ember vagyok. A fiaim se lesznek alábbvalók.

Nem mertem többet szólani. Szinte elbágyadtam a kétségbeeséstől, hogy a ház belsejében nem adnak foglalkozást.

A házat a tej illata töltötte be. Emőke rám se nézett. Szomorú voltam.

— Hát, — mondotta Csáth, — majd meglátjuk, mire használhatlak. Egyelőre az lesz a dolgod, hogy velem jársz.

Megkönnyebbülten lélekzettem. Hát mégse löknek a lovak mellé. Egy pillanat alatt átértettem, hogy Csáth mégis csak különbnek tart a többinél.

— Elmehetsz, — mondotta.

Meghajoltam és kimentem.

Az egyik szolgáló, egy vén horgasorrú leány, aki fölszolgált, utóiért a folyosón. Meglökött és azt mondta : (Folytatása következik).

J KENNEDY TRAVEL BUREAU ^

H ÖRÖMMEL ÉRTESÍTI VEVŐKÖRÉT, HOGY ISMÉT U «LEHET CSOMAGOT MAGYARORSZÁGRA KÜLDENI.«

“ KÜLDJÖN MOST “

IglKKA csomagokat szabad választásra szánt pénzkiilde-gjf

I

ményt, jutányos árú Dán csomagokat, mint például :ga 11b kávé, 1 lb csokoládé, 2 1b margarin, 5 lb liszt, 5 Ibi cukor, 5 lb rizs $9.50 &;■

Bevándorlási ügyek elintézését vállaljuk.

Uj bevándorlóknak leszállított árú repülőjegyek ára BÉCS—TORONTÓ $226.80. Részletfizetésre is kaphatók. HAJÓJEGYEK, BIZTOSÍTÁS,

HITELES FORDÍTÁSOK, STB.

Bővebb felvilágosítással szívesen szolgálunk

i 1 i I

mm

KENNEDY TRAVEL BUREAU

296 QUEEN ST., W. TORONTO, ONT. Telefon : EM. 4-8636 — EM. 4-8815

II

I

H

I

J

GYÓGYSZERKÜLDÉS

LÉGI POSTA UTJÁN MEGINDULT

INTERNATIONAL PHARMACY

WA. 3-1882 537 COLLEGE ST. TORONTO, ONT. j

Magyarul levelezünk !

SwHBmmffiaifflBsieHi

BR. GLAUG JÓZSEF

[volt nagybecskereki ügyvéd. Kanadai közjegyző Közjegyzői munkát, fordításokat, hitelesítéseket, tolmácsi szolgálatot vállal, kereskedelmi-, jogi- és pénzügyi természetű ügyekben útmutatást ad.

455 SPADINA AVE. (Room 209.)

WA. 2-5422

Hivatalos órák : d. e. 9—1-ig, d. u. 5—8-ig.

in m mm ma

SWISS UNITED WATCHMAKERS

382 BAY ST. TORONTO

Telefon: EM. 8-2863

MAGYAR MESTERVIZSGÁZOTT ÓRÁS Omega, Doxa, s minden svájci, amerikai órák raktáron. 5 évi jótállással, Minden javítást a precíziós Watch- Master gépemmel ellenőrzők.

Javítások egy évi jótállással.

E hirdetés felmutatója 20% engedményt kap!

t IKK A és DÁNIAI vámmentes segélycsomagok, pénz és mindenfajta orvosság küldése az óhazába.

Hajó- és repülőjegyek, fordítások, biztosítások

LADÁNYI ZOLTÁN

'808 Palmerston Ave., Toronto Tel.: LE. 4-1347

Főképviselet :

ALEX A. KELEN LTD.

Mansfield St. Montreal, Que.

DE . FŰZEL ISTVÁN

volt budapesti ügyvéd tájékoztató irodája.

Jogi és kereskedelmi természetű ügyekben útmutatás. Közjegyzői munkák, forint küldés, fordítások, tolmácsi

szolgálat.

463 SPADINA AVE., TORONTO, ONT., CANADA Tel.: WA. 2-8827

HALLGASSA EURÓPÁT

NÉMET RÁDIÓVAL

© 1 évi jótállás © Könnyű fizetési feltételek

RÁDIÓ ÉS TELEVÍZIÓ JAVÍTÁS Gyors — jó — olcsó szolgálat

FIB) STEINER

418

COLLEGE ST., TORONTO. 6 ház a Bathursttól Keletre

WA. 1-5831

14 és 18 karátos európai karika-, gyémánt- és brilliánsgyűrük, világmárkás órák részletre is.

TIME JEWELLERS

ékszer, óra és optikai tárgyak szaküzletében.

776 Yonge St. Toronto, WA. 4-7829 Magyar üzlet !

Tanulj Kanada vezető szakiskolájában

Légy fodrász !

Ha Amerika legnagyobb fodrászati iskolájában tanulsz, melyből a kiváló szakemberek ezrei kerültek ki, nagy lehetőségeid kínálkoznak, szép, megbecsült, jólfizetett foglalkozásod lesz. Ingyen katalógus. Nappali és esti tanfolyamok. Érdeklődés írásban vagy személyesen : MARVEL

HAIRDRESSING SCHOOL 358 Bloor St., W., Toronto.

Ontario területén fiókok Hamiltonban és Ottawában.

(

1

I

MAGYAR

KÖNYVEK

Szépirodalmi, ismeretterjesztő és tudományos szakkönyvek szótárak, nyelvtanok.

CONTINENTAL BOOK SHOP

Tulajdonos: E. Schulz.

463 Spadina Ave. Toronto, Ont. Canada. Telefon: WA. 2-6828 Kérje nagy választékú könyvjegyzékünket, ingyen küldjük Herendi porcellán kapható

Igazi óhazai hentesárut, minden időben friss húst, fűszer és csemege árút magyar üzletben vásároljon 628 COLLEGE ST., Tel.: LE. 5-6242 Tulajdonos :

KRASZNAI KÁROLY

Magyar fodrász üzlet a

LAURENZA BEAUTY SALON

673 Spadina Ave. (Sussex sarok) WA. 3-6826 Tökéletes hajápolás, mérsékelt árak. Tulajdonos : DÓMJÁN MÁRIA.

AUTÓTVEZETNI tanuljon az

ALPÁR

SOFFőR ISKOLÁBAN 161/a King Street W Toronto, Ont Telefon:

EM. 4-2663 RO. 9-1931

Magy;

INCOME TAX

KÖNYVELÉS, KÖNYVIZSGÁLÁS. Telefonáljon este

SÁNDOR

GROSSMAN

ST. 8-3276 L. M. HARRIS Accountant, Auditor.

Fred Wagner, magyar

BORBÉLY ÜZLETE 987V2 Bloor St., W. (hátul a Cigar Store-ban)

Hajvágás 75 cent, menekülteknek 50 cent.

ar borbély dolgozik az

AVENUE BARBER SHOP

üzletében.

403 Spadina Ave., Toronto Egyszer próbálja ki meg lesz elégedve.

ön tud már autót vezetni ? Ha nem, úgy tanuljon a

BEST WAY

DRIVING SCHOOL-NÁL óránként $3.00 353 College St. Toronto Tel.: WA. 1-1482 I.akás : LE. 4-7307

THOMAS S. NEWMAN C. A.

Smith, Winston & Wolman Chartered Accountants

85 RICHMOND ST. W. EM. 3-4414,

Este: LE. 4-4647

Házasodik ?

VEGYE IGÉNYBE RUHA-KÖLCSÖNZÖ SZOLGÁLATAINKAT

'érfiruhák bérelhetők minőkéi üzletünkben,

nőiruhák csak a Yonge St.-en

VÁSÁRLÁSAINÁL HIVATKOZZON LAPUNKRA