Kanadai Magyarság, 1956. július-december (6. évfolyam, 27-51. szám)

1956-12-01 / 47. szám

KANADAI MAGYARSÁG

fi

VI. 47. sz. 1956 december 1.

A LÁTHATATLAN EMBER

Irta : GÁRDONYI GÉZA

Ibretmr & Mond

ITlTi KPS-A! FCTATiC

1

1

1

1

LTD. REAL ESTATE

1766 ST. CLAIR AVE., W.

Torontó leggyorsabban fejlődő és Kanada első ingatlanforgalmi központja. i

■Ha házat akar VENNI vagy ELADNI, hívja bizalommal! magyar megbízottunkat :

Im STEVE DALNOKIT *

RO. 7-3161 K

nnHUMflUBBSEBK;

DANUBIA SERVICE COMPANY

IKKA és IBUSZ (Magyar Állami Utazási Iroda) hivatalos képviselete Kanadában,

CEDOK (Csehszlovák Utazási Iroda) képviselete

ÉRTESÍTI VEVŐKÖRÉT, HOGY AZ IKKA CSOMAGFORGALOM ISMÉT MEGINDULT

KÜLDJÖN MOST SEGÍTSÉGET H OZZÁTA RTÖZó ÍNAK

DANUBIA SERVICE COMPANY

296 QUEEN ST., W. TORONTO, ONTARIO Telefon : EM. 4-85.37

HAJDÚ IRÉN

hegedűiskolája ,37 GILGORM ROAD (Eglinton-Spadina) Toronto

Díjtalan tehetség vizsgálat.] Tel.: IIU. 1-4113

vvwszgggmgggsiHBVW

Ha használt autóját el

»akarja adni, vagy alkatrészt rakar vásárolni, hívja fel a ÍNIAGARA AUTO PARTS MR. KISS-t 1224 Ferry St. Niagara Falls, Ont. »Tel.: EL. 8-3653 EL. 4-1921

Westinghouse rádiók, jégszekrények, mosógépek és televíziós készülékek kényelmes reszletfizetésre ÁRVÁI ELECTRIC Co. Ltd. 60 W. Main St. Welland.

Építkezési és fűtőanyagok beszerezhetők a W. G.

SOMER /ILLE & SON telepén Wellandon.

303 Division St. Tel. 4515

Autóját azonnal javítja

Mabee

White Owl Service Station — Delhi, Ont. Telefon 331.—

14 és 18 karátos európai karika-, gyémánt- és brilliánsgyűrük, világmárkás órák részletre is.

TIME JEWELLERS

ékszer, óra és optikai tárgyak szaküzletében.

776 Yonge St. Toronto, WA. 4-7829 Magyar üzlet !

M

ÉRSÉKELT ÁRAK! AGYAR OTTHON AGYAR KONYHA

INDIAN

CREEK LODGE

6981 INDIAN CREEK DR. Miami Beach 41, Florida UN. 6-9126 2 perc a tengerhez és üzletekhez Busz-megálló mellett

KANADÁBAN A LEGJOBB AUTÓGUMI A

good/year

Bárhonnan jött is, Ön tudja, hogy’ minden országban vannak termékek, amelyek messze kimagaslanak a többi hasonló közül. Fontos tudnunk, hogy Kanadában a legkeresettebb autógumi a Good Year. Ez nem csupán a mi állításunk, hanem a tényleges eladási számok

független felülvizsgálatán alapuló való tény. Több mint 41 év óta^ kanadaiak több Good Year autógumit vettek mint bármilyen más fajtát. Ma a Good Year termékek vezetnek úgy minőségben, mint gazdaságosságban és kiszolgálásban.

AZ ÖN AUTÓJA

. TEHERAUTÓJA . . vagy TRAKTORJA

részére mindig van egy Good Year Bizományos az ön közelében, — aki autógumi szakj értő és készségesen szolgál felvilágosítással I arra nézve, hogy Önnek milyen autógumira van szüksége. Régi gumiját a legelőnyösebb áron számítja be Önnek és az újat díjtalanul

szereli fel kocsijára. Minden egyes eladásra kerülő Good Year termék a gumigyártás terén egy élet szorgos tapasztalatán alapszik. Ha élete legjobb autógumiját akarja, — keresse fel legközelebbi Good Year bizományosát.

III.

Vigilásznak jó tanítási formája volt. Az uraknak hun kérdéseket adott, s nekik a kérdés ismétlésével kellett felelniük. Azután szavakat kérdezett tőlük :

— Mi ez ? — kérdezte a köpönyegére mutatva.

— Ez van keppenyekk, — felelte Maksziminosz.

— Ez van kepenyökk, — felete a gazdám.

— Se nem keppenyekk, se nem kepenyökk, — szólt Vigilász, — hanem köpönyeg.

Az ilyeneken nevettek is.

— Vigye el a mókus ezt a barbár nyelvet, — mondották,

— nem lehet ezt megtanulni ! ,

De nekem volt rá kedvem.

Engedelmet kértem az aramtól, hogy amikor lovon vagyunk, hadd járjak elöl a szökevények kíséretében : valamelyik hunnal ismeretséget kötök, még tán hasznunkra is válik.

Priszkosz maga kisért el a századoshoz és megkérte őt, hogy hadd járjak a szökevényekkel : tanulni akaryk tőlük hunul.

Csakhamar kinéztem közülük egy kerekképű kis hunlegényt. Darabig szótlanul lovagoltam mellette, azután latinul kérdeztem :

— Éhes vagv-e ?

A hun rám fordította apró fekete szemeit. Láttam, hogy nem ért. Hát csak odaadtam neki azt a darab fehér kenyeret, amit erre a célra levágtam. És kérdeztem tőle hun szóval :

— Mi ez ?

A hun elmosolyodott :

— Nem vagy-e görög ? — mondotta rossz görögséggel. Mért szólsz hozzám hun nyelven, holott nem tudsz hunul ?

— Tanulni akarni, — feleltem nevetve.

De jó volt, hogy görögül is értett : könnyebben megegyezhettünk : étellel, itallal segítem az úton, ő meg hunul tanít engem.

Mingyárt az első napon fölírtam valami száz nevet, azután a színeket, meg néhány köszöntést, szólásmódot: Jónapot kívánok ! — Jó egészséget ! — Isten áldja meg ! Bocsánatot kérek! — Merre van az út? — Nem harapós-e a kutya!?

— s más efféléket.

Már aznap este hunul köszöntem Rusztikiosznak :

— Jó estét kiváltom. Nem elkéstem-e tói vacsora ?

Rusztikiosz nevette.

— Nézzék már, — mondotta az uraknak, — ez a fiú reggel óta megtanult hunul beszélni.

Engem mulattatott a tanulás. A hunomtól már másnap megtudtam, hogy Deél a neve és hogy egy'Csáth nevű főúrnak volt a szolgája. Az a Csáth pedig testvéröccse Attila fővezérnek.

Kérdeztem a legényt :

— Hát aztán mi rosszat tettél te, hogy olyan nagy zsíros fazék mellől kellett elugranod ?

A legény búsan felelte :

— Nem tettem semmi különöset, csak az volt a baj, hogy van annak egy leánya.

Elmosolyodtam :

— És te beleszerettél ?

— Nem tehetek róla.

— És a leány is szeretett ?

— Nem is beszéltem vele.

Hogy erről az ügyéről volt szó, nem szívesen nyilatkozott, de ebéd után egy üveg bort juttattam neki, s azzal megoldottam a szíve lakatját teljesen.

— Hát, — mondom neki, — ha nem is beszélhettél vele. mi rosszat tehettél ?-f írattam egy szerelmes vesszőt, aztán becsempész-! tem hozzá.

—- No ez nagy bolondság volt. De mi az a szerelmes vessző ?

— Nálunk csak a királynál írnak papirosra; a nép veszszőre ír, arra se tentával, hanem késheggyel. Hát én is vágtam egy rózsavesszőt és elvittem Bogár táltoshoz. Azt mondtam neki : rója rá szépen egy leánynak, hogy az szereti őt. aki rá se nézhet. Hát a táltos fel is rótta szépen : Szereti az fű az csillagot, de az csillag messze fenragvog ; Jaj a csillagos ég de magos ! Szegény födi fűszál harmatos. Szépen összeszedte a szavakat. A leány nevét nem mondtam meg, de azt is elfelejtettem megmondani, hogy az én nevemet ne írja alá. Ebből ütött ki aztán a veszedelem.

— Az anyja kezébe került.

— Az apjáéba. Az volt a szerencsém, hogy ott ólálkodtam <a palota mellett és meghallottam, mikor az úr a nevemet ordította. Ha történetesen este nincsen, hát már azóta a varjak begyében volnék.

— És a leány szép ?

Deél a levegőbe legyintett és nagyot emelt a szemöldökén, mintha azt mondaná, hogy szóval kifejezni azt a szépséget nem lehet.

— Dehát ha olyan nagy úr az apja, nem adták volna neked ?

— Bizony nem azt, •*

— Csodálom, hogy te ilyen okos ember létedre, ilyen őrültséget cselekedtél.

Mert a szeméből ész ragyogott a fiúnak.

Hallgatott.

— Hogy hívják a leányt ? kérdeztem néhány perc múltán.

— Emőke, — felelte búsán.

— Hallod, — mondom neki elgondolkozva, — én is csak olyan szolga vagyok, mint te voltál, de ha az én gazdámnak leánya volna, akármilyen szép leánya, én az eszemet el nem veszteném.

Nem felelt. Láttam, hogy fájdalmas neki ez a beszéd, hátmásra fordítottam.

Hogy a határra érkeztünk, a hun vezetők csatlakoztak elénk, s rengeteg sok erdőn vezettek át bennünket.

A harmadik héten sík földre jutottunk, s azontúl mindig síkon jártunk. Már akkor érdekelt az út : lépten-nyomon

KERESSE KÉK ÉS SÁRGA GOODYEAR GYÉMÁNTJÁT

Megmutatja önnek a helyes utat a legjobb autógumi bevásárlásra egész Kanadában.

KANADÁBAN TÖBB GOODYEAR AUTÓGUMI VAN FORGALOMBAN MINT

BÁRMILYEN MÁS FAJTA.

íjat láttam, s a hunokkal való beszéd öröm volt nekem.

Végre eljutottunk Attila első telepéhez. Azt gondoltam, rogy valami nagy barbár várost és sok vadembert fogok látni, ie csalódtam : béke idején szanaszéjjel él a nép, s Attila körül csak az urak rajzanak.

A hun nép pedig nem lakik házakban, hanem sátorokban.

Sok falun mentünk át, s mindenütt ott láttuk a házak i udvarán a sátort. A házakat persze nem ők építették. Ott ta-i álták, mikor bevándoroltak. Deél magyarázta, hogy a házba j 2sak csikorgó tél idején mennek be. Olyankor az egész családi i tűz körül heverész és csak az asszonyok és leányok dől-1 ?oznak.

— Ezt nem értem, — mondottam Deélnek. — A ház télen nyáron jobb, mint a sátor. Télen melegebb, nyáron hűvösebb. Az ember belerakhatja a holmiját; a kincseit is jobban elrejtheti.

— A ház egy helyhez köti az embert, — felelte Deél. — Mikor házban kell hálnom, úgy érzem, mintha sírboltban vol-' nék. A sátor jobb. A sátor megyen az emberrel. Az ember ott él, ahol akar.

Attila maga is sátorban lakott. Már messziről láttuk a pompás aranygombos sátort, amint a többi barna és szürke ?átor közül kitornyollott. Tetején fehér zászlót lengetett a szellő.

A sátorok között mindenféle füst emelkedett az égnek,

■; pecsenye-illat szállongott a levegőben.

Az idő délfelé járt.

— A hunok, úgylátom nem koplalnak. Igaz, hogy lóhús?al éltek ? — kérdeztem a hunomat.

— Mikor hogy, — felelte Deél vállat vonva. — A lóhús jó étel, jobb a marhahúsnál. De én már alig eszek többé.

Ezt búsan mondotta, s aggodalmas arccal nézett a sátorok felé.

— Hallod-e ifjú ember, — szólott egy perc múlva. — Te az egész úton jó voltál hozzám: ennem és innom adtál; még 3gy szívességet kérek tőled.

— Mindent szívesen és örömest.

— Ha meglátsz engem valahol karóba húzottan, arra kérlek, jer oda éjjel .és ha még élek gyakints egy tőrt a mellembe.

Nem beszélhettem vele többet, mert elvitték őket Attila sátorai felé.

Egy füves domb volt a telep mellett, mink azon állapodtunk meg, s egy ideig némán néztük a síkot, amelyen körülbelül tízezer sátor tarkállott.

A sátorok közül apró lovakon sok gyermek nyargalt hozzánk. Szótlanul bámultak és nevettek bennünket. Többnyire fehér vászonruha volt rajtuk és sem a lábukon nem volt saru, sem a fejükön süveg. A hátukon tegez volt, a vállukon vagy a kezükben íjj. A hun gyermekek, mint később láttam, naphosszat verebekre és fecskékre lövöldöznek. Míg meg nem szoktam az arcukat, ázt mondtam,- hogy rútak. Az orra valamennyinek be volt lapítva, s az arcuk mintha kutya harapta volna meg, s annak a forradása látszanék.

Annál szebbek a leány-gyermekek. Azoknak az orra nem lapos ; az arcuk meg olyan tiszta, mint a rózsa. Mindenféle tarka ruha van rajtok. Többnyire bábuval játszanak, s mezítláb járnak ők is, de lovon csak a fiúk.

Vigilász magyarázta, hogy a hun fiúk szándékosan vannak eltorzítva : hogy mikor felnőnek, a csatában a sisak arctakarója jobban feszüljön az arcukon. Később, nagy idő elmúltával ékességnek tartják. Nem is kapkodja a hun a csatá ban a fejét, mint másnemzetbeli.

Mink a dombon akartunk sátort vonni, azonban egy hun lovas vágtatott hozzánk, s ránk hurrogott, hogy magasabbra akarjuk-e állítani a sátorunkat, mint maga a király ? Akkor eszelkedtünk, hogy csakugyan illetlenség lett volna...

Azután megmutatták, hogy hol állíthatjuk föl a sátrainkat.

Míg mi a sátorveréssel foglalkoztunk, az uramhoz három párducbőrös hun érkezett. Kettőt közülük már ismertünk : Edekon volt az egyik, a másik Oresztesz. A harmadik nevét később tudtuk meg, hogy Csáth.

Azzal a kérdéssel jöttek, hogy mi ügyben járnak a mi uraink ?

Ez a kérdés megzavarta Vigilászt és Maksziminoszt. Hiszen tudhatja Attila ! Az én uram válaszolt :

— A császár — úgymond — Attilához küldött bennünket. mi tehát csakis őneki felelhetünk.

— Azt gondoljátok-e, —- dörögte Csáth, — ho*gy mink a magunk fitogtatására jöttünk hozzátok ? Minket a király küldött ezzel a kérdéssel.

Nagy, kevély szarvas-baj szú ember volt az a Csáth. Négysoros aranylánc függött a nyakában. A láncon aranykarikák és pénzek lógtak. Gyémántos görbe kardja maga megért egy kis országot. No szegény Deél, ha ennek a leányába szerettél bele, akkor csakugyan jóéjszakát mondhatsz az életednek !

— Magatok is tudhatjátok, — felelte az én uram, — hogy nn a szokás. Avagy mikor a ti követeitek a mi császárunknál járnak, megmondanák-e másnak Attila izenetét, mint magának a császárnak ?

A hunok összefordultak és néhány szót váltottak, azután nagy csörgéssel visszaügettek Attilához.

Azt gondoltuk, hogy Attila buta barbárfejjel küldte a kérdezőket, s hogy az uraink válasza után a homlokára csap és azt mondja: bizistók jól beszélnek ! Azonban nem így történt. A hun urak közül Csáth és Oresztesz ismét visszatért és Csáth így szólt :

— Ha egyéb mondani valótok nincsen, mint amit mondottatok, azt izeni a király : fel is út, le is út.

Azzal otthagytak bennünket.

Maksziminosz úr szinte elkékült haragjában; az én uram) 's elképedve nézett a lovasok után. Vigilász szinte ugrált dühében :

— így menjünk-e haza ? így vigyük-e haza a semmit ? Attila ösmer engem. Ha én vele szemben lehettem volna, rá

tudtam volna venni, hogy hagyja békében az országunkat,

'

(Következő számunkban folytatjuk.)

BRANTFORD VÁROS, ONT.

VÁROSI VÁLASZTÁSOK

1955 DEC. 3-ÁN

Becsületes, haladó és üzletpártoló közigazgatásért VÁLASSZUK ÚJRA

M. I. JONES

TANÁCSOST

a második kerület tanácsosává.

Az üzletember legjobb barátja, egy hirdetés a Magyarságban.

Ha lapunkkal meg van elégedve, mondja el másnak is Ha panasza van csak velünk közölje.