Kanadai Magyarság, 1955. július-december (5. évfolyam, 27-51. szám)

1955-11-26 / 46. szám

KANADAI MAGYARSÁG 3 V. 46. sz. 1955 november 26 KEVÉS AZ ISKOLA AMERIKÁBA!! Az iskolaév megnyitásával az egész ország területén megállapítást nyert, hogy a rendelkezésre álló iskolák nem képesek a tanulni vágyó ifjúság szükségleteit kielégíteni. Az iskolák hiányán egy amerikai gyárvállalat úgy igyekszik se­gíteni, hogy “prefabricated” (gyárilag előre készített) is­kola épületeket ajánl fel a közönségnek, amelyek napok alatt üzembe helyezhetők. A közoktatási hatóságok attól tartanak, hogy az iskola­termek túlzsúfoltsága a tanítás színvonalát is le fogja szál­lítani. A háborút követő években a születési arányszám erő­sen felugrott s ezek a gyermekek most érik el az iskola-kort. Ma még csak az elemi iskolákban érezhető a krízis, de rövid időn belül a közép- és főiskolák kapuján is kopogtatni fog­nak a megszaporodott tömegek. A születési statisztika irány­zata pedig sejteti, hogy a szükséglet egyre növekedni fog. Tizenegy éve van már, hogy a születési arányszám fel­felé tör és az idén 39.8 millió növendék iratkozott be külön­féle tanintézetekbe. Jövőre már 42 millió lesz a diákok szá­ma, tíz év múlva pedig 52 millió. A probléma elsősorban pénzügyi szempontból okoz nehézséget. Az iskolaadók az utolsó öt év alatt megduplázódtak. Hogyan lesznek képesek a községek, megyék és államok (a nyilvános iskolák fenntar­tói) és a magániskolák, amelyeknek jövedelme adományok­ból és tandíjakból áll, a növekvő keresletet kielégíteni ? Mert nemcsak iskola-helyiségekben mutatkozik hiány, hanem tanerőkben is. A növendékek tömege próbára teszi a tanítók munkabírását és megbízható becslések szerint, Ame­rikában 140.000 tanítóval többre volna szükség, pedig a fi­zetésük — a legújabb javítások után sem — nem elégíti ki az ambiciózusabb ifjak igényeit. A washingtoni Fehér Házban november 28. és december 1. között rendes évi összejövetelt tartanak a közoktatás kér­désében az ország legkiválóbb tanerői és közügyek iránt ér­deklődő polgárai. Az előzetes megbeszélések most folynak arra nézve, hogy milyen kérdéseket tárgyaljanak és milyen célokat igyekezzenek a tanácskozás folyamán elérni. A vé­lemények megegyeznek abban, hogy a közoktatásnak a kor­mány pénzügyi támogatására van szüksége. A helyi hatósá­gok egymagukban nem képesek az egyre súlyosbodó terhe­ket viselni. A közoktatás nem helyi, hanem nemzeti problé­ma. Úgy látszik, hogy az iskolák támogatásának kérdése politikai kérdéssé válott. Amerikában a kormánynak a közoktatásra való befolyá­sát eddig féltékenyen nézték azok, akik a tanszabadság hívei voltak. Ez a szellem még a gyarmati kor idejéből öröklődött át és gyökeredzett az amerikai rendszerbe. De lehetséges, hogy az iskolaadók szédületes emelkedése a polgárság fel­fogását gyökeresen megváltoztatja. Bizonyos, hogy a Fehér Házban megnyíló vita heves lesz, mert a résztvevők vélemé­nye erősen megoszlik. Szerintünk a megoldás olyan formulában rejlik, amely a kormány mérsékelt anyagi támogatását és a tanszabadság érintetlenségét egyformán biztosítja. AZ AMERIKAS ÁRJEGYZÉKEK IS BIZONYÍTJÁK AZ IGAZUNKAT ! Az U,S. Information Agency, — amely a külföld közön­ségét az amerikai viszonyokról tájékoztatja — újabban ame­rikai kereskedelmi árúházak árjegyzékeit is eljuttatja kül­földi fiókjaihoz. Ezek a fiókok most azt jelentik, hogy a lá­togatók valósággal szétkapkodják az amerikai magas élet­­színvonal e megcáfolhatatlan bizonyítékait. Amerikában a katalógusokat csak azok olvassák, akik árukat kívánnak megrendelni ; külföldön azonban még szó­tárnak is használják, amelyekben a képekből kiindulva, a modern szükségleti cikkek angol megnevezését könnyen meg­találhatja mindenki. Uj eszméket fedeznek fel az árjegyzé­kekben a bútor-, szerszám-, játék-, edény- és villamossági cikkek előállítói és a képek az amerikai divat legújabb ala­kulásáról is tájékoztatják az öt világrész népét. Az U.S. Information Agency könyvtárait már sok éve látogatják azok, akik megbízható információkat kívánnak be­szerezni az Egyesült államokról és lakóiról. Ezek a látogatók most igen gyakran először is az amerikai árjegyzéket kérik a könyvtárostól. A kereslet ez iránt olyan viharos, hogy Finn­országból például azt jelentik, hogy miután a régebbi kiadá­sok szétfoszlottak a sok használattól, a hivatal többször is megragasztotta és kemény kötéssel látta el a könyveket. Divattervezők és szabók tanácsadója és uj teremtő esz­mék forrása az amerikai “mail order house” képes árjegy­zéke. Athénben a görög vámhivatal becslői az amerikai ár­jegyzéket használják arra, hogy a behozott árukra a vám­tételeket kiszabják. Sok külföldi rokon és barát, akik aján­dékokat kérnek az amerikaiaktól, az árjegyzékekben látott képekre hivatkoznak. Úgy látszik, hogy Sears, Roebuck mail-order katalógusa az amerikai életszínvonal megcáfolhatatlan tanúbizonysága. Sajnos azonban kevés ilyen katalógus van forgalomban és még kevesebben jutnak ahhoz, hogy egy-egy példányt kül­földre is eljuttassanak. Ha azonban nem a Vasfüggöny mögé írunk, a személyes levelezés, amelyben napi elfoglaltságunk­ról és tapasztalatainkról őszintén számolunk be, magában véve is Amerika ügyének a legékesebben szóló védelmezője. MINŐSÉGBEN, MENNYISÉGBEN, ÁRBAN EGYFORMÁN UTOLÉRHETETLEN A COLA CREAM SODA ORANGE ALE i híreink a nagyvilágból LONDONI ÚJSÁGÍRÓ J. A. TÓTH magyar származású amerikai katona az Egyesült Államok egyik érdekesebb jogvitá­jának központjává vált. Tóth a koreai hábo­rú során lelőtt, egy délkoreai civil egyént, akit — jogosan, vagy jogtalanul — kémnek tekintett. Emiatt az USA hadbírósága előtt kellett volna felelősségre vonni, de mielőtt ez megtörtént volna, a koreai háború végét­ért, Tóthot szabályszerűen leszertelték és visszatért a civil életbe, mint egy nagyválla­lat főtisztviselője. Két évvel leszerelése után az amerikai katonai rendőrség letartóztatta, hogy a koreai emberölés miatt felelősségre vonja, hivatkozással az 1930-as keletű ame­rikai katonai törvénykönyvre, mely szerint tényleges szolgálat alatt elkövetett bűncse­lekményekért a leszerelés után is hadbíróság előtt kell felelnie a volt katonának. Még mi­előtt a hadbíróság összeült volna, Tóth az amerikai Legfelsőbb Bírósághoz fordult, amely elvi jelentőségű határozatban kimon­dotta, hogy a Katonai Törvénykönyv kérdé­ses paragrafusa ellentétes az alkotmánnyal, mert a hadbíróságok béke idején a civil élet­be visszatért vádlottnak nem adják meg azo­kat a jogokat, melyeket minden amerikai ál­lampolgár élvez a rendes bíróságok, illetve esküdtszékek előtt. Körülbelül hárommillió leszerelt katona él az USA-ban — mondotta a Legfelsőbb Bíróság, — s ha ezeket mind a gyorsított eljárással működő hadbíróságok vonhatnák felelősségre régebben elkövetett és utóbb felfedezett bűncselekmények miatt, akkor a polgári szabadságon súlyos csorba esnék. Azt a katonát, aki bűncselekményt követ el, nyomban, még a szolgálat ideje alatt kell felelősségre vonni és nem szabad addig leszerelni, míg ügye befejezve nincs. "SZEKIROZÁSI" BLOKÁD BERLIN KÖRÜL A meghiúsult genfi konferencia közvetlen első következményeként a szovjet hatóságot ismét megkezdték a nyugatberlini lakosság ‘szekirozását”. Mindenekelőtt technikai hi­bákra hivatkozással elzárták az élelmiszer­szállító hajók elől a Berlinen átvezető hajó-MEG FIGYELÉSEI ERDÉLYI VÁROSOKBAN A “The New Statesman and Nation” lon­doni hetiszemle munkatársa, Norman Mac Kenzie már másodízben utazta be a közel­múltban Romániát és Bulgáriát, s legfris­sebb tapasztalatairól a közismert szemle ok­tóber 22-i számában számolt be. Utján ál­landóan ellenőrizték hivatalos kommunista személyek, csak a kormányzat által kijelölt városokat látogathatta meg, de mégis soh mindent meglátott és feljegyzett, aminek megfigyelése nem szolgál a kommunisták örömére. Erdélyben Kolozsvár, Déva, Vajda­­hunyad, Petrozsény és Brassó (most “Szta­­linváros”) voltak útjának állomásai. Érde­kes megállapításai : Az átlagos havi kerese­te egy munkásnak 400 lei (nem egészen 800 forint), s h.a egy házaspár együttesen 800 leit megkeres, ennek legnagyobb része el­megy élelmezésre. Három tagú család csal (gyenge minőségű) kenyérre kénytelen ha vi 80—100 leit költeni, napi egy kiló fehér­kenyér már 120 lei kiadást jelent havonta. Hetenként egyszer egy kiló hús újabb 10( lei havi kiadás. Egy kiló virsli ára 20 lei kakaó 140 lei, babkávé, ami ritka luxuscikk 210 lei, alma kilója 6 lei, körte 7 lei, konzerv­­bab 4 lei kilónként. Törülköző métere 71 lei pamutanyag 17—20 lei, gyapjúszövet 25( leitől feljebb, egy pár cipő 140—280 lei. Eg\ kerékpár ára 2.250 lei, gyapjúszvetter 18( lei, esőköpeny 560 lei, gyerekcipő 80 lei. A nyomorúság lerí az emberek ruházatáról. A “szociális juttatások” (kedvezményes üdül­tetés, orvosi kezelés, kultúrális és sportlehe­tőségek) “nem kompenzálják a reálbérek nagyon alacsony színvonalát. Ámbár az ipar erősen fejlődött, ebből a közönséges munkás­nak alig van előnye. A mezőgazdasági politi­ka még a háború előtti szintet sem volt ké­pes elérni... Az építkezés és az ipar némely ágaiban csaknem káosz uralkodik . . . A szo­ciális szolgálatból való kirekesztések (egész­ségügy, nyugdijak, közoktatás) azt mutat-A MAGUNK ÜGYÉBEN Lapunk szeptember 24-i számában közölte Korponay Miklós, Farkas Ferenchez intézett “Nyíltlevelét”. A magyar emigráció közérdekű kérdéseit érintő nyíltlevél, az ország­határokon túlmenő visszhangot váltott ki már eddig is. Po­­itikai felfogás és beállítottság szerint, különbözőképpen fo­gadták, de tisztességes szándékát és hangnemét sehol sem ronták kétségbe. 1955 okt. 18-án vettük Farkas vezds. “Nyilatkozatát”, melyre Főszerkesztőnk az alábbi levéllel válaszolt : Toronto, 1955 október 29. Igen tisztelt Vezérezredes Ur ! £ME A MI KANADÁNK A kanadai ember rajong a szabadtéri sportokért, s különösen nagy élvezetet talál a kemény sportok gyakorlásában, vagy szemlélésében. A baseball, a futball, a kosárlabda és a curling rendkívül népszerű for­mái a hazai sportoknak; azonban Kanada igazi nemzeti sportja a köz­vélemény szemében a jéghokki. Kora ősztől tavasz végéig országszerte sokszáz hokkiliga működik. Ahol nincsenek mesterséges jégpályák, a fiatalság ezrével keresi fel a számtalan befagyott tavat, folyót, mocsa­rat. Itt tanulják meg a gyerekek már kiskorukban, hogyan kell korcso­lyázni, az ütőt kezelni, kapura lőni, s ezzel szerzik meg az alapot arra, hogy később megfeleljenek azoknak a kemény feltételeknek, amelye­ket megkíván a játékos testalkatától ez a sport, a világ leggyorsabb ütemben folyó sportja. A jéghokki Kanadából indult ki sok-sok évvel ezelőtt. Azóta számos más ország megszerette ezt a sportot, de azért Kanada úgy ma, mint még hosszú időn át a jövőben is, a jéghokki terén a világ legjobb játékosainak a szülőhazája lesz. F. hó 14-én kelt megtisztelő sorait és Korponay “Nyílt­levelére” küldött “Nyilatkozatát” — cím és lakásváltozta­tásom következtében — a napokban kaptam kézhez. Sajnálattal kell megállapítanom, hogy a “Nyilatkozat” lem a Korponay cikkében lévő állításokat igyekszik cáfolni, -agy “tévedéseket” helyreigazítani, — hanem gyűlölet szí­­ására alkalmas személyes vonatkozású sértegetésekkel van tele. Vezérezredes Ur a “sajtóetikára” hivatkozik. Ennek dapján én is arra kérem, hogy a “Nyilatkozat”-át úgy szi­­eskedjék megfogalmazni, hogy az megüsse a lap nívóját, szorosan az inkriminált cikkben foglaltakra vonatkozzék, nentes legyen minden olyan személyes vonatkozástól, mely i Korponay “Nyíltlevelében” felvetett elvi kérdések tisztá­­ása helyett, — nemkívánatos újabb személyi polémiát in­­lítana el. Teljes tisztelettel : Kenesei F. László. Az azóta eltelt négy hét alatt Farkas Ferenctől választ lem kaptunk. Mivel a kérdéses levél az egyik kanadai újságban köz­ien megjelent, a magunk részéről ezzel az üggyel nem kí­­/ánunk többé foglalkozni. KÉRDÉSEK ÉS FELELETEK Kanadai vizumcsere. Kérdés : 1953-ban érkeztem az Egyesült Államokba lá­togatóként és tavaly feleségül vettem valakit, aki ugyan még íem polgár, de állandó itt tartózkodáshoz van joga. Látoga­tói vizumom lejárt, de én az országban maradtam. Van-e mód irra, hogy az én állandó itt tartózkodásomat is megenged­jék, anélkül, hogy külföldre utazzam ? Felelet : Ha a bevándorlókra előírt feltételeknek meg­felel és a kvóta még nyitvaáll, élhet az ú. n. “pre-examina­tion” (elővizsgálat) jogával, a legújabb szabályok értelmé­ben. Mint állandó itt tartózkodásra beengedett egyén házas­társas harmadfokú elsőbbséghez van joga és a magyar har­madfokú kvóta ma még szabad. Kanadai és mexikói polgárokat kivéve, mindenki igény­beveheti az elővizsgálat kedvezményét, aki legalább 1955 január 1. óta az Egyesült Államokban tartózkodik. Az el­járás azzal kezdődik, hogy az idegen állampolgár a Beván­dorlási Hivatal legközelebbi fiókjánál kapható 1-63. számú űrlapot kitölti és benyújtja. Ha a deportálási folyamat már megindult volna ellene, a kihallgatásra kitűzött időben teszi ezt meg. Azután a kanadai konzultól levélben vízumot kér ha a kanadai konzul közli vele, hogy a kvótaszám rendelke­zésére áll, a Bevándorlási Hivatal még az Egyesült Államok területén állapítja meg a bevándorlásra való alkalmasságát. Ha a határozat kedvező, átutazik Kanadába a vizűm átvéte­lére, ami rendszerint 1—2 nap leforgása alatt megtörténik és visszatértekor már a bevándorlási kvóta terhére engedik be állandó tartózkodásra. Névváltoztatás honosítással egyidejűleg. Kérdés : Rövid időn belül honosításért fogok folyamod­ni. Férjem, aki még nincs itt öt éve, azt ajánlja, hogy a ho­nosítás alkalmával változtassam meg a nevünket. Megtehe­­tem-e ezt ? Felelet : Nem. A törvény megengedi ugyan, hogy a ho­nosításkor eltérő nevet választhassunk, de ha a feleség a honosításban megelőzi a férjét, a bíróság nem fogja megen­gedni a névváltoztatást. Ajánlatos volna az ön honosítását arra az időre halasztani, amikor férje is kérheti a polgár­­xapírt, — ha ez rövid időn belül megtörténhetik — és ak­kor egyszerre mindketten uj nevet választhatnak. Ha a férj változtatja meg a nevét, a feleség a polgár­­papírt már az uj névre állíttathatja ki. A kiskorú gyerme­kek is nevet cserélnek ez alkalomból — legalább is a legtöbb illámban. Kiskorú gyermekek, — akik szüleik honosítása kö­vetkeztében váltak polgárokká, a “származáson alapuló pol­­gárpapírt” az uj névre kérhetik. Kettős kvótához való jog. Kérdés : Unokaöcsém, aki Angliában született, de ju­goszláv nőt vett el feleségül, több évvel ezelőtt vándorolt Amerikába. Feleségét és két gyermekét azonban Európában hagyta, amíg itt megveti a lábát. Most úgy találja, hogy míg xz angol kvóta nyitva áll, a jugoszlávot túljegyezték. Van-e nőd arra, hogy felesége és gyermeke várakozás nélkül csat­­'akozhassanak hozzá az Egyesült Államokban ? Felelet : Ha kiutazik hozzájuk és velük együtt tér visz­­-iza Amerikába, ők is az angol kvóta terhére jöhetnek be. A törvény értelmében, a házastárs, vagy gyermek azzal a kvó­tával jöhet be, amely ránézve kedvezőbb — tekintet nélkül arra, hogy ez első belépés-e vagy sem ? Ha bevándorlási vagy honosítási kérdésben felvilágosí­tást óhajt, forduljon, akár magyar levélben is, a Common Council for American Unity-hez, 20 West 40 Street, New York 18, N. Y., ahol készséggel és ingyen megbízható taná­­:sot kap. 4 Ha kellemes meglepetést akar szerezni külföldön élő barátainak, ismerőseinek, rendelje meg számukra a Kanadai Magyarságot LAPUNKAT A SZABAD VILÁG MINDEN ORSZÁGÁBA ELKÜLDJÜK I & § I I I Előfizetési díjat (külföldi államokban egész évre $6.00) § * csekken, Money order vagy készpénzben is beküldheti. || '4 $

Next

/
Oldalképek
Tartalom