Kanadai Magyarság, 1954. január-június (4. évfolyam, 1-26. szám)

1954-03-06 / 10. szám

KANADAI MAGYARSÁG á 1954 március 6 MADÁCH IMRE, A POLITIKUS n. Híreink a nagyvilágból A század derekának egyre nehezebb levegőjét a sötéten - látásra hajlamos és gyenge egészségű költő elviselhetetlen­nek kezdi találni. Megkísérli, hogy lemondva megyei tisztsé­geiről, visszavonuljon családja körébe. Hazáját és nemzetét féltő aggodalmái azonban oda is elkísérik s az élet forrongó alakulásától többé elszakadni nem tud. — Ila bántja is, hogy gyenge'testalkata miatt maga nem küzdhet fegyverrel a sza­badságért, öccsét, Pált, már ő tartja vissza a reménytelenné váló küzdelemtől. (Madách Pál mégis Kossuth futára lett s hivatása teljesítése közben tüdőgyulladás oltotta ki fiatal életét. A költő keserű sorsa ezzel nem érte be- 1849-ben leg­kedvesebb nővérét, Máriát, mankóbüki Balogh Károly honv. őrnagy feleségét kisfiával egyetemben az Erdélyben fellá­zított mócok felkoncolták.) A család és a nemzet gyásza összeroppantotta Madáchot, de egészen meg nem törhette. A. reménykedés helyett most dac kiáltja oda: <• Nem féltelek hazám! Ameddig áll Branyiszkód kőrakása, Mint orjás harczaid emlék jele. Regét mond róla a Kárpát vadásza S viharként leng rajta hősök szelleme: Nem féltelek hazám! Ameddig- látom alföld rónaságát. Felette múltak délibábja kel, Szent vér hizlalja lengő dús kalászát És tápot a test, lélek benne lel. Az emésztő honfibú egy másik versében szólal meg: Nem volna életemben bánatos perc, És nem szivemben néma fájdalom, Ha kihalna drága képed, Ha sorsodat nem érezném, honom! S mégis, e bú ha szivemből kiveszne, Elhagyna, veszne minden örömem, E szentelt bún kívül hisz’ más örökség Bukott hazámtól nem maradt nekem. Érthető, hogy akinek ilyen felfogása, ilyen lekülete volt, hamarosan börtönbe került az abszolutizmus éveiben. Ami­kor pedig a börtönből visszatért, pászakadt a családi boldog­ságának elvesztése. Meghasonlott lelkét az olvasás és irás csöndje gyógyító balzsamként békitette még. — 1859-ben nekifog örökbecsű alkotásának megírásához. Alig volt ké­szen, amikor “derengeni kezdett az alkotmányos éra”. De Madáchban még ott fájt az egész elnyomatás minden kese­rűsége- Ez talált levezetésre kis szatirjában A civilisator­­ban. (Másik ez időben irt műve a Mózes, a reményt fejezi ki. A bibliai hős álruhája alatt már régebbi kutatók is fölfedez­ték történelmünk nagyjait. Főleg Kossuthot akarták bele­magyarázni, pedig világos a Széchenyire való emlékeztetés, ha meggondoljuk, hogy Mózes ugyan meglátja az ígéret föld­jét, de oda már nem mehet. Széchenyi is látta földerengeni nemzete jobb sorsának napját, s mégis akkor teljesedik be tragédiája: 1860 ápr. 8.) Sokkal derűsebb és politikai célzásaiban is világosabb “A civilizátor”, amelyben a nemzetiségi kérdést és Bach rend­szerét' veszi célba. — A magyarságot megszemélyesítő Ist­ván gazda békésen megfért különböző származású cselédei­vel, mig egy este egy taliga irományon ülve megjelenik Strom, a civilisator. (Ma igy nevezné az iró: a demokratizá­ló.) Strom előbb a gazda ellen lázit ja a ház népét, nem értve meg, hogy nem a magyar, hanem a gazda igazgatja azt. Az­után mindenféle pénzügyi rendelkezéssel sújtja a népet, mi­közben kísérete, a svábbogarak hada ellepi a házat. Az igy boldogított nép, (ma bizonyára “felszabaditott”-nak Írná Madách), hamarosan fellázad és elűzi Stromot híveivel e-í gyütt- Érdemes ideiktatnunk e darabból Voinovich Géza vé- [ lekedését: “Madách ezt irta e művére: Komédia Aristophanes j modorában. A görög drámára mutatnak a kárénekek, a sváb-, bogarak kara Trygaios bogarát juttatják eszünkbe. Mélyeb­ben is aristophanesi e torzító gúny, a közállapotok ostorozá- ; sa, amely a tréfa álarcát tartja maga elé. Akkor az idegen kormányzat félszegségeit rajzolta, a nemzetiségek felbujtá­­sát, most a játékos mű más irányba fordítja arcát: ma a ki­menetel szól hozzánk, a nemzetiségek békés megférhetése egymás mellett, a közös múlt alapján.” III. 1860 októberében Ferenc József rendeletet adott ki a “bi­rodalom államjogi rendezéséről.” A rendelet értelmében a megyék ismét megkezdték közigazgatási tevékenységüket. Az “októberi diploma” ígéretet tett a magyar országgyűlés­nek, mint törvényhozó testületnek az egybehivására is. A következő év tavaszán kiirt választások során afcútán a gyar­mati kerület a “mind tudományosságánál, mind becsületes­ségénél fogva” köztiszteletben álló Madáchot egyhangúlag jelöli, majd ugyanígy megválasztja képviselőjéül. Folytatjuk. EXPRESS TRAVEL AGENCY DR. TELEKES LAJOS volt budapesti ügyvéd ÚJBÓL KÜLDHETŐ RUHÁSCSOMAG MAGYARORSZÁGBA Kérjen részletes tájékoztatót. Szereteicsomagok a világ minden részébe. Pénzküldés a legelőnyösebb áron. Gyógyszerküldés. Bármilyen recept megrendelhető. [Hajó- és repülő jegyek. Jogi. kereskedelmi, könyvelési, ADÓ, bevándorlási és állampolgársági ügyekben tájékoztató. Fordítások. 396 rolleere St. Toronto. Ont., Canada. — RA.-7743 A MAGYAR IRODALOM LEGSZEBB REGÉNYEI KAPHATÓK KIADÓHIVATALUNKBAN. CHURCHILL SEGÍTENI AKAR A SZOVJETUNIÓN------------o----------­Az egész világot meglepte az a hir, hogy Sir. Winston Churchill “mindennapos” kap­csolatokat akar teremteni Anglia és a Szov­jetunió között- Február 25-i parlamenti be­szédében azt kérte az USA-tól és az egész nem szovjet befolyás alatt .álló világtól, hogy szüntessék meg, vagy enyhítsék a bolsevis­tákkal szemben fenálló kereskedelmi zárla­tot és engedjék meg Angliának, hogy egyre nagyobb mennyiségű árút adhasson el a Szov j etuniónak.--------------------o-----------------------­A VILÁG LEGRÉGEBBEN NYOMTATOTT KÖNYVE AMERIKÁBAN / ------------o-----------­A hires MORGAN könyvtár megvette a svájci Kapucinus rendtől a legrégibb nyomta­tott könyvet, egy latinnyelvű “Missale”-t, a­­melyet Gutenberg, a könyvnyomtatás német feltalálója valamikor az 1440-es években nyomtatott. Az elismerten legrégibb .könyv egy Kraus nevű kereskedő útján került az USA-ba, aki Hitler elől menekült el 1939- ben. A könyvtár nem árulja el, mit fizetett a könyvért, de szakértők szerint az ár meg­haladja a százezer dollárt.---------------------o-*--------------------­KOMMUNISTA KÉMEKET FOGTAK FRANCIAORSZÁGBAN ---------—o-----------­A francia biztonsági rendőrség ártalmat­lanná tett Le Havre kikötőben a La Manche csatorna partján egy indo-kinaiakból álló kémhálózatot, amely franciaellenes röplapok terjesztésével is foglalkozott.-----------------------o--------------------------­A SZOVJETUNIÓ GYARMATOSÍTJA ÉSZAKKOREÁT -----------o-----------­Megbízható távolkeleti jelentések arról számolnak be, hogy a Szovjetunió és a kom­munista kínai ‘népköztársaság’ lassan “csat­lósállammá” szervezik át Északkoreát. A legújabb jelentések szerint 6000 kínai kom­munista földmivest telepitettek családostól koreai területre, bevezették a gyárakban a “sztahanov” rendszert és a “munkamegaján­lást” azaz a munkások ingyenes dolgoztatá­sát. Az északkoreai szakmunkásokat Mand­zsúriába deportálták tömegestől és a szovjet­unióból jött mérnökök megkezdték a rabló­gazdálkodást az északkoreai bányákban.------------------------o-----------------------­AMERIKAI FEGYVEREKET KAP PAKISZTÁN ---------o--------^ Mohamed Ali, pakisztáni miniszterelnök ünnepélyesen bejelentette, hogy az USA vál­lalta a kétszázezer főt számláló hadsereg tel­jesen korszerű felszerelését. A fegyverkezés a miniszterelnök szerint teljesen védelmi jel­legű és nem irányul a világ egyetlen állama ellen sem. Egyidejűleg Eisenhower az USA- ban bejelentette ugyanezt és személyes le­vélben közölte Pakisztán riválisával, India miniszterelnökével, hogy a fegyverszállítás egyáltalán nem India ellenes. Ike biztosítot­ta Nehmt, az indiai miniszterelnököt, hogy amennyiben Pakisztán bármelyik szomszédja elleni támadásra használná fel a küldendő fegyvereket, az USA azonnal közbelépne. A fegyverszállítással egyidejűleg Törökor­szág is hatalmas US hadifelszerelési segélyt kapott. Mindkét esetben arról van szó, hogy a közel és középkeleti részeket akarja Ame­rika erősebbé tenni egy esetleges szovjet­orosz támadás kivédésére­. -------------------;—o-----------------------­MAO MOSZKVÁBAN -----------o----------­A “Kung Sheung” című Hong Kongban «megjelenő kínai lap jelentése szerint Mao Tse Tung, a vörös kínai diktátor Moszkvá­ban tárgyal már néhány hete. A hirt hivata­losan nem erősítették meg, de nem is tagad­ják.------------------------o-----------------------­OLASZ SZEMREHÁNYÁS AZ EGYESÜLT ÁLLAMOKNAK-----------o------------ ' Dr. De Gasperri, volt olasz miniszterelnök hosszú újságcikket irt a keresztény demok­rata párt lapjában, amelyben a kommuniz­mus olaszországi térhódításának okaival fog­lalkozik. A rendkívül érdekes és nagyjelen­tőségű cikk nagyon helyesen kifejti, hogy mik voltak a bolsevista térhódítás igazi okai. Ha egy amerikai szenátor ellátogatna Olaszországba, mondja, és megvizsgálná igazságosan a helyzetet, rájönne, hogy a há­ború utáni amerikai “roosevelti szellem” ad­ta meg a,lehetőséget Moszkva olaszországi ügynökeinek. A demokrácia és liberalizmus cimén mindenhová beférkőztek a kommunis­ták és ha a kormány fel akart lépni ellenük, akkor rögtön az amerikai segély megszünte­tésével fenyegetődztek. Az akkori amerikai megbízottak, Roosevelt emberei, egyenesen dédelgették a kommunistákat. “Nem lenne igazságos — fejezte be De Gasperi — ha . most egyedül az olaszokat hibáztatnák ezek­ért a rooseveltista baklövésekért.”-----------------------—o-----------------------­KÖZÖS AMERIKAI ÉS GÖRÖG HADGYAKORLATOK--------o--------­A napokban kezdődött meg a görög szá­razföldi, tengeri és légihaderőknek és az US hatodik flottájának — amely a Földközi ten­geren állomásozik — közös hadgyakorlata. A feltevés az, hogy “ismeretlen ellenség” é­­szakról megtámadja Görögországot, a hadse­reg ellenáll és az amerikai hadihajók a görö­gök segítségére sietnek. (Görögország északi szomszédjai a Szovjetunió csatlósai, Bul­gária és Románia.)------------O------------ i UJ OSZTRÁK KÖVET WASHINGTONBAN Dr. Karl Gruber, aki 8 és fél évig Auszt­ria külügyminisztere volt, megérkezett, mint nagykövet az USA fővárosába-J|WIW yjVWW.W.W/A'AWrAV.WWkWWVW/AWA'AWAViVAV/AV.VAV C0Uege/K Ki 6519 WVWAÍ vwwyv. jwjfwvWWWWWWV-WWVWWWÄW1 'WVWWNWJWWMWVAWWWJWW _______________WAWAVAV/AVAV.WAU AM BRUNNEN VOR DEM TORE . (A KAPU ELŐTT A KUTNÁL) Angol feliratokkal. Gyönyörű színes film, a iegszebb német tájakkal és Schubert örökszép zenéjével. Díszes felvonulás, szinpompás népünnepély, melyen Németország egyetlen gyermek­zenekara is közreműködik. Főszereplők: Sonja Ziemann, Hans Stüwe és a hires ko­mikus-trió: Ludvig Schmitz, Kurt Reimann és Hans Richter, akik mindenki számá­ra felejthetetlenül kellemes szórakozást nyújtanak. 1954 március 4-től, csütörtöktől, március 13-ig , szombatig bezárólag naponta 6.30 és 8.30-kor. Som haton d.u. 2 órától folytatólagosan-FÉNYES KISÉRŐMÜSOR ! FÉNYES KISÉRŐMÜSOR ! Közelebbi felvilágositásért forduljon: ALL NATIONS BOOK AND FILM SERVICE ' £ KI-0850 — KI-6319 § BUDAPEST------------o-----------FEBRUÁR 12-ÉN VOLT KILENC ÉVE ANNAK, HOGY - BUDAPESTET TELJES EGÉSZÉBEN MEGSZÁLLTA AZ OROSZ HADSEREG A Duna királynőjének hívták. Olyan volt nyári estéken, ha kigyultak a fények benne a Duna két partján, kétszere­sen csillogva a méltóságosan hömpölygő folyó tükrében, mint egy tündérálom. Aki először látta, annak elállt a lélekzete tőle- Benne nőttem fel, minden kövéhez fűződött valami fe­lejthetetlen emlékem. Egy hűvös őszi estén, úgy tízéves le­hettem, nyolc éves öcsémmel egyszer bezártak éjszakára a Halászbástya legnagyobb tornyába, mert úgy belefeledkez­tünk a tündérváros bámulásába onnan föntről, hogy észre sem vettük a leszálló estét és nem hallottuk a kulcscsikor­m gást, mikor a tornyot bezárták éjszakára. Úszni a Dunában tanultunk és télen a Jánoshegyen síeltünk. Első sziházi es­tém soha el nem múló emléke az azóta régen megszűnt Vár­színház fehér-arany nézőteréhez fűződött. Gül Babát láttuk ragyogó előadásban és utána napokig jártunk szédült fejjel, elhatározva, hogy mind színészek leszünk. Azután jött a Ba­batündér és Jancsi és Juliska az Operában, a Cigánybáró a Városi Színházban, hangversenyek a Zeneakadémián, zoko­gó, szenvedélyes cigányzene az éttermekben. Lelkünk, szi­vünk egész lényünk mégtelt muzsikával, amely úgy áradt eb­ből a varázslatos városból, mint illat egy rózsakertből. Pest­re jártunk át gimnáziumba a villamos lépcsőn lógva reggel és délben, amely a legjobb hely volt a pesti humor megisme­résére. Vezető, kalauzok és a közönség egyetértettek abban, hogy az adott helyzeten csak nevetni lehet és nem egy mara­dandó “bemondás” született meg a zsúfolt villamos hering­­dobozban. Aztán hét esztendőn keresztül idegenvezető voltam Bu­dapesten. Most már hivatásszerűen tanultam meg, amit a kö­vek és képek meséltek a Duna két partján. Százszor és száz­szor álltam fenn a Gellérthegyen a világ különböző népeiből alakult csoportokkal és hallgattam büszkeségtől dobogó szív­vel a hódolatnak és elismerésnek kitörő megnyilvánulásait. Nem volt nagyobb propagandafőnöke Magyarországnak Bu­dapestnél, ahova mindig visszavágyódott és igen gyakran visszajött az idegen, aki egyszer megismerte. Egész kocside­rékra való levelem volt otthon, amíg el nem pusztultak az ostrom viharában, amelyekben kiválóságok és egyszerű em­berek, írók, polgárok és pénzmágnások, fehérek és színesek arról áradoztak, hogy milyen élmény volt nekik a budapesti látogatás. Kilenc évvel ezelőtt ott voltam, mikor mindez a szépség, harmónia és ragyogás 52 nap leforgása alatt, lángolva, dara­bokra szaggatva, Sztálin orgonák rettenetes üvöltő hangza­vara mellett kétszázezer embert romjai alá temetve meghalt. Vele együtt halt meg az egész Magyarország, amelyet ismer­tem. Ami ezután maradt, azt így foglalta versbe Tábori Pál: .. .Szemétkocsiba fogva, mint a barom Botorkál a nép a körútakon Vízért, falat kenyérért sorbaáll, S a házak közt mosolyog a halál... Valaha Európa legvidámabb városában akkor csak a ha­lál mosolygott. Mikor 1946 nyarán egyszer felmentem a Várba a kiégett királyi vár romjai között, mint visszajáró múlt kisértetei bo­lyongtunk egyedül. A várudvart, ócska fakerítés, zárta el a külvilágtól, amelynek ajtaja kísértetiesen nyikorgóit az eny­he nyári széltől ide-oda hajtva, Savoyai Eugen hires szobra körül a feltört, gránáttölcséres palotakertben két disznó túr­ta a száraz földet. Minden utcának volt olyan romja, amely -alatt ismerős vagy barát lelte halálát és az összetört házak rosszagu pin­céi elmondhatatlan borzalmakra emlékeztek. Azóta nagyjából felépült Budapest, uj városa egy ide­­(genné vált országnak, ahol Moszkva tér és Malinovszky fa­­* sor, Molotov tér és orosz katonadicsőséget hirdető szobrok I foglalták el a régi ismert utcák és terek helyét. Álljunk meg ezen az évfordulón és emlékezzünk arra a királyi városra, amely úgy halt meg, mint régen a nagy ki- I rályok. hogy négy nemzetből temették vele halottak ezreit, akik érte és miatta haltak meg és amelyre úgy jött a “nagy­szerű halál”, hogy a temetkezés fölött egy ország vérben állt. , # Vaszary Kálmánná. “NAGYKÖVETSÉGEKET” ÁLLÍT FEL A NÉPI DEMOKRATIKUS MAGYARÍORSZÁG” A Magyar Népköztársaság megállapodást kötött a kom­munista Kína, Csehszlovákia, Kelet-Németország, Korea, Lengyelország, Románia, Bulgária és Albánia kormányaival, melyek értelmében az országok között fennálló “baráti kap­csolatok továbbfejlesztése érdekében” követségeiket nagy­­követségekké alakítják át és nagyköveteket cserélnek. A né­pi demokráciák igy kívánják követeiket “egyenrangúvá” ten­ni a nyugati hatálmak nagyköveteivel. — Ugyancsak febru­ár hónapban nevezte ki a magyar kormány Luxemburg nagyhercegség területére ügyvivőjét, Kárpáti József szemé­lyében.--------------------—----------o-------------------------------­A MAGYAR MUNKÁSOK EGYETLEN VÁGYA: KOREA...------------o----------­A bolsevisták hivatalos angolnyelvű propaganda kőnyo­matosa közli: “A koreai külügyminisztérium a koreai állam budapesti követsége útján tömegesen kapja a magyar mun­kások és munkásnők leveleit, akik annak a vágyuknak ad­nak kifejezést, hogy elmehessenek Koreába és a koreai dol­gozókkal együtt működhessenek Korea újjáépítésében.” A hir felettébb nyugtalanító és gyanús. Számos példából tudjuk, hogy a “dolgozók” mindig azt kérik leveleikben és fel­­terjesztéseikben a hatalom uraitól, amit azok rájuk akarnak kényszeríteni- Félő tehát, hogy szakképzett magyar munká­sokat akarnak elvinni koreai kényszermunkára.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom