Kanadai Magyarság, 1953. január-június (3. évfolyam, 1-26. szám)
1953-02-14 / 7. szám
KANADAI MAGYARSÁG 5 1953 FEBRUÁR 14. FIGYELEM ! FIGYELEM ! Németül beszélő film : “WENN ABENDS DIE HEIDE TRÄUMT” Zenéjét és a hasonló című dalt szerezték : Herbert Windt és Walter Jager. Főszereplők : Rudolf Prack, Victor Staal, Otto Gebühr,, Margot Trooger, Fita Benkhoff, stb. Fényes kisérő műsor : Nemzetközi sporthét Garmischban. (Internazionale Sportwoche in Garmisch). A STUDIO THEATRE-BEN! (College és Manning sarok) Előadások : Február 12-én és 13-án, csütörtökön és pénteken este 6 órától folytatólag, 14-én, szombaton délután 2 órától folytatólag. Jól és olcsón étkezhet Ön is az OPERA ÉTTEREMBEN ízletes, változatos friss házi koszttal és házi süteményekkel várja a pártoló magyar közönséget a tulajdonos : PÁLL ISTVÁN 613 Dundas St. W. Toronto Tel.: EM. 6-5506 Esküvői ebédeket 30 személyig adunk, személyenként 2 dollártól felfelé. VIENNA HOME BAKERY FRITZ & HILDE DOLESCHELL Főüzlet : 532 Eglington W. Fiók : 211 Avenue Road. MA. 2994 ML 2160 Legfinomabb bécsi és budapesti sütemény- és tortakülönlegességek ! BLICKFANG A német kereskedelmi nyelvnek van egy műszava : “blickfang”. Magyarul talán úgy lehetne mondani, hogy csapda a szem számára. Valami, ami úgy van elhelyezve a kirakatban, vagy egy ujságoldalon a hirdetésben, hogy a néző szemét magáhozvonzza magáhozcsalja ellenállhatatlanul. Mindenütt a világon, ahol virul a kereskedelmi élet, ahol nagyobb a kínálat, mint a kereslet, használják ezt a “blickfangot”. Külön szakemberei vannak a hirdetési, reklámozási szakmában és mesterei a kirakatrendezői iparban. Fontos dolog valamit úgy elhelyezni a kirakatban, — aminek az eladására súlyt fektetnek, — hogy önkénytelenül is azt, — és csak azt, — lássa meg mindenki először, aki odamegy. Torontó utcáin sétálva nem kell túlságosan figyelni, hogy észrevegye az ember : az itteni könyvkereskedések (tisztelet a kivételnek) “blickfang”ja egy orosz nyelvkönyv. Tanuljunk gyorsan, könnyen oroszul. Emlékszel ? Nálunk is így kezdődött. A fiad, vagy a bátyád, vagy az apád a Donnál küzdött, mint egy oroszlán és a pesti kirakatba bekerült a “blickfang”, az orosz nyelvnyelvkönyv. És ugyanakkor megindult a suttogás : “az orosz is ember”. “Művelt, modern nép, amely nem hisz a dajkamesében”. “Szeretik a gyermekeket, jól bánnak a foglyokkal”. Emlékszel ?. . . és aztán egy szép napon megérkeztek ezek az “is ember”-ek. Valóban modernek voltak; nem hittek a dajkamesében : felvágták a nők hasát, hogy megöljék bennük a születendő gyermeket. És valóban szerették a gyermekeket : a tízéves lányokat különösen. És tényleg jól bántak a foglyokkal, megölték őket, tudván, hogy az orosz fogsághoz képest a pokol is menyország. Most kanadai fiúk, bátyák és apák küzdenek Koreában, mint az oroszlánok. És mint egykor Budapesten, most itt jelennek meg a “blickfang”-ok a vaskos, pöffeszkedő orosz nyelvtanok. Ne légy fáradt, ne légy közömbös, ne légy nemtörődöm. Bármennyire rosszul beszélsz Karcolatok EURÓPA LEGÚJABB JÖVENDŐ KIRÁLYNŐJE A dán parlament a jelenlegi király, IX. Frigyes halála esetén, leányát, a 12 éves Margit hercegnőt jelölte meg utódként. Dánia utolsó királynője szintén Margit volt és a 14. században uralkodott. Ő egyesítette Dániát, Norvégiát és Svédországot a Skandináv királyságba. MÁR MEGINT. .. A moszkvai sportújság : “Sovjet Sport” az erkölcsbíró elitélő hangján számolt be arról, hogy az amerikai katonák Olaszországban is meghonosították a baseballt. A “kiváló szellemű” lap szerint az amerikaiaknak ezzel az volt a céljuk, hogy az olasz ifjúsággal minél inkább megkedveltessék az amerikai stílust s így “banditákká és gyilkosokká” neveljék őket, akik minden parancsot ellenkezés nélkül teljesítenek. Mindebből az következik, hogy, aki baseballt játszik, az egyben bandita és gyilkos is. Viszont éppen nemrégiben állította a szovjet propaganda, hogy a baseball is tulajdonképen orosz találmány. Tekintsük a “Sovjet Sport” kijelentését logikai ellentmondásnak, vagy inkább — önvallomásnak ? A SVÉD ROBINSON Svédország politikáját akarja jellemezni az a vicc, mely újabban elterjedt Stockholmban. Eszerint Svédország mai helyzete hasonló ahhoz a svéd hajótöröttéhez, akit a vihar és akadozva, kézzel-lábbal mutogatva, régi kanadás testvéreinket segítségül híva, de mondd el, naponta százszor, hogy még nem késő, hogy ez is angolul, mondd el, dadogva csak a kezdet, de ez a kezdet, hogy így kezdődik, a kirakat közepébe tett nyelvtannal és azután folytatódik, davaj gitárral és sztálinorgonával, nemibajokkal és polititkai rendőrséggel, kolhozzal és normaemeléssel, Szibériával és halállal. Mondd el, mindig mindenütt, mindenkinek, mert felelős vagy ! egy magányos szigetre vetett. Hosszú idő múlva egy hajó végre észreveszi őt, de ez mitsem használ neki, mert nevelése tiltja, hogy olyanokkal beszéljen, akiknek előzőleg nem mutatták be, hazájának politikája pedig azt sem engedi meg, hogy külföldiekkel mentesse meg magát. ** * KÜLÖNÖS VISZKETEGSÉG Nemrégiben beszámoltunk két amerikai hivatalnokról, akiknek tenyerén a bankjegyek érintése beteges viszketegséget okoz. Most napról-napra értesülünk, hogy Donald W. Arringtont bőrkiütések miatt felmentették az amerikai hadseregben való katonai szolgálat alól. Az orvosi vizsgálatok ugyanis megállapították, hogy az illető teste nem bírja az uniformist, melynek viselésénél kibírhatatlan viszketegséget érez. * NEMES VERSENGÉS “Itt 150 líráért vágathat hajat” — volt olvasható az egyik olasz városka borbélyüzletének kirakatában. A szembenlevő konkurrense erre rögtön kiírta : “Hajvágás csak 100 lira”. Mire a kezdeményező sem volt megint rest és másnap már a következő táblát akasztotta ki : “Hozassa rendbe itt a haját, melyet odaát 100 líráért nyírtak meg”. * * * OH, HOLLYWOOD •A filmszínész házaspár : Elisabeth Taylor és Michael Wilding gyermeket várnak. Az örvendetes családi esemény alkalmából Hollywoodban partyt rendeztek “leendő apák tiszteletére”, melyen Wildingnek beépített lámpával ellátott bányászsisakot ajándékoztak barátai, hogy “ha majd a baby sír, a sötétben is gyorsan megtalálja a papucsát”. Az újszerű partyn még a coctailt is cuclisüvegekből itták. ❖ * * ÉS BÜROKRÁCIA ÓH. .. Egy svéd királyi fővadászmester, aki már nagyon únta a hosszú jelentéseket, melyeket minden vadászat után felettes hatóságának írnia kellett, egyszer mérgében a következő rövid rapportot küldte: “Lőttem egy fél nyulat, két csigát és egy legyet”. A hatósági válasz így hangzott : “Miért nem szolgáltatta be a 3% állatból álló vadászzsákmányt hatóságának ?” * * * * “SZENTISTVÁNFALVA” VESZÉLYBEN Néhány évvel ezelőtt egy Dr. Gussmann nevű magyarországi származású ügyvéd utazása során olyan homokos vidékre tévedt Németországban, mely erősen emlékeztette otthoni szűkebb hazájára. Érdeklődésére megtudta, hogy ez a Darmstadt-Mainz vonal mentén fekvő terület hajdan gyakorlótér volt, de a háború után szolgálaton kívül helyezték és most amolyan senki földj e. Erre Gussmann tüzetesebben megszemlélte az egész környéket és arra a meggyőződésre jutott, hogy ez a hely ideális letelepülési terület volna a Magyarországból háború után kitelepített duna-tiszai svábok egyrésze számára. Terve, melynek kiviteléhez Bittner frankfurti prelátus a katolikus egyház nagyarányú támogatását ígérte meg, hamarosan készen állt. Hitelek segítségével olyan falut akart itt teremteni, melyben a duna-tiszamelléki magyar szülőföld élete és szokásai támadnának fel újra. A magyarországi svábok lelkesen fogadták a gondolatot és azonnal akadt néhány család, akik a település úttörői lettek. Mindig négy család épített egy kétrészes házat, melybe mindannyian beleköltöztek, míg a következő házat közös munkával be nem fejezték. Mostanáig 42 ilyen takaros fehér ház áll készen, melyekből 31 parasztoké, 11 pedig iparosoké. Az egésznek költsége eddig 500.000 márka (kb. 125 ezer dollár) volt. A házak mögött terül el a síkság, mely paprikaültetvényeivel, kukoricaföldjeivel, szőlőkertjeivel és juhnyájaival egészen a “pusztára” emlékeztet — ahogy a bennszülött németek mondják. I Németországban először ültet-j tek itt paprikát és a magyar borfajták termése is olyan jónak bizonyult, hogy a telepesek, akiknek családonként 2 hektár föld jut, elégedettek lehetnek a kezdeti eredményekkel. A Duna-Tisza vidékéről származók közül egyre többen jelentkeznek a letelepülésre, úgyhogy Szentistvánfalva (St. Stefansdorf) 900 főnyi lakossága a közeljövőben a kétezret is elérheti. Vasárnaponként a nép az otthoni viseletben jár a kis templomba, délután pedig beülnek a “Paprika” csárdába (mert ez is van) borozgatni. FIGYELEM! FIGYELEM!« C Ha szereti az óhazai finom hentesárúkat, úgy kérjük < {> keressen fel bennünket uj üzlethelyiségünkben is : J i; 660 Barton St., E., Hamilton, Ont. i Telefon : 5-7618 < jj MINAI ÉS BAGONYAI j! Hentes- és mészárosmesterek. Ebbe a munkás, békésen újraépítő életbe bombaként csapott a német szövetségi kormány közlése, mely szerint az amerikai hadseregnek szüksége lesz a gyakori ótérre és ezért minden további építkezést haladéktalanul meg kell szüntetni. így a már megkezdett utcák a szabad mezőbe torkollanak, a munka áll és a szentistvánfalvaiak imádkoznak, hogy uj otthonukat megtarthassák. “Megértjük az amerikai hadsereg érdekeit — mondják — de ezek amúgy sem keresztezik a mieinket, hiszen a mi kis falunk a hatalmas gyakorlótérnek csupán egyik sarkában áll. Talán ők is megértenek bennünket és így még nem adtuk fel a reményt”. A LEVÉLTITOK Mark Twain, a híres író, egyszer felbontott egy feleségének címzett levelet és azután azt írta a borítékra : — Véletlenül bontottam fel, — hogy megtudjam, mi van benne. Mark. Jókai Mór :_____________ Az Uj Földesúr — Jó, itt a kezem. Legyek én az áldozat, — szólt resignatióval a balsors üldözte férfi. — Tessék írni, itt az íróasztalomnál ; csak be kell tölteni az ügyvédi meghatalmazást ; így ni. És erre a másik papírra ; kérem a bélyegen keresztül. Úgy hiszem elég lesz ötszáz forint ügyvédi honorárium. Vendelin úr megvakarta a füle tövét. Ötszáz. így aztán csak 4.500 marad a hozomány. De az is jobb, mint még egyszer annyit fizetni. Isten neki ! Veszett fejszének a nyele. — így ni ! már most este hat órakor látogasson ön meg újra ; addig végzek. Maxenpfutsch úr szédelegve támolygott odább. Két órakor megjelent miss Natalie. Doctor úr igen fanyar képpel fogadta. — Kedvesem, a kegyed ügye egészen rosszul áll ; beszéltem Maxenpfutsch úrral ; s ő azon nyomatékos ellenvetést tévé, hogy kegyed már akkor, midőn alkalmat adott Straffnak, hogy növendékét elcsábítsa, okot adott arra, hogy a stipulált 5.000 forintot elveszítse s így ő e veszteségért nem lehet felelős. Oh ez igen furfangos ember ! Valóságos prókátor. Kénytelen vagyok azt hinni, hogy igaza van. A miss egy pohár vizet kért, nehogy elájuljon. — Hanem én még látok egy módot magam előtt, mely által kegyed veszendő pénzéhez, s ami több, jó hírneve rehabilitatejához juthatna. Figyeljen kérem rám s ne aléldozzon ; mert ez nagyon komoly dolog. Nincs más mód, mint kegyednek Maxenpfutsch úr nejévé lenni. — Ah uram ! — kiálta a szemérmes hölgy, fátyolát még sűrűbbre húzva arca előtt. — A baj megvan, hozzá a compromissio. Kegyed, miss rossz hírbe jön, pénzét is elveszti, míg ha nőül megy a directorhoz, pénzét megnyeri, híre csorbátlan marad s kegyed kap egy derék férjet. Gondolja meg, olyan állásban, egy jószágdirector ! — Ah uram, — de — de akar-e ö ? Jól vagyunk már. — Azt csak bízza kegyed rám, miss Natalie. Maxenpfutsch nemes lelkű, hozzájárulható jellem s ha én lelkére fogok beszélni, átlátandja, hogy egy charakteres ember Jókai Mór : Az Uj Földesúr ban, hogy neki ötezer forintja van a lovagnál, mely oly feltétellel van hagyományozva, hogy ha férjhez megy, fölvehesse készpénzül, ha pedig hűtlenül viselné magát a házhoz, végkép elveszítse. — Tudom ; ezt már mondta nekem is. A jámbor teremtés. Most ez is szerencsétlenné lesz azon átkozott ember miatt. És ön miatt. Mert hisz ön hítta el a háztól. Valóságos igaz. Különben is nagyon kompromittálta a szegény teremtést, director úr. Mit gondol : reggeltől estig az ön házánál. — Az is igaz. — Volt-e még valaki jelen ? — Senki sem ; hiszen mi azt gondoltuk, hogy a vőlegény és a lelkész mindjárt jönni fognak. — No lám, ez baj ; ez igen nagy baj. Soha sem fogja senki elhinni, hogy Straff csábította el Nataliet, aki ugyanakkor Herminnel állt odább. — Hát hogy ki ! ? — Azt fogják mondani, hogy ön csábította el. — Én ? A misst ? — kiálta fel, székéből felugorva Maxenpfutsch. — Én nem hiszem, hogy úgy van,.— szólt nevetve doctor Grisák, — de mindenki azt fogja mondani ; s ha a miss akarja... — Mit ha akar a miss ? — Önön magának elégtételt venni, azt ecclatanter teheti. Director Maxenpfutsch szédelegni kezdett e borzasztó helyen, ahol mindenből pert csinálnak. — Az is pert akaszthat a nyakamba ? — Kártalanítási keresettel. Borzasztó helyzet ! Doctor Grisák, látva, hogy már jó porhanyóra megpárolta az emberét, jónak látta beleszúrni a villáját, hogy feldarabolja. Felkelt tehát a causeuseről s lekötelező mosolygással lépve a sokképen megtántorított férfiúhoz, így biztatá meg : — Kedves Maxenpfutsch. Van egy jó eszmém ön számára ; de amit elébb meg kell érlelnem. Most hagyjon Jókai Mór :__________________________Az Uj Földesúr hogy ő, ki ilyen mulatságosan összetréfált magának hét óra lefolyása alatt ezer forintot, mint utasíthatá vissza Straffnak húszezer forintos ajánlatát, ha Ankerschmidt elleni ügyét elvállalja ? Hanem ezt rögtön értenők, ha úgy láthatnék Ankerschmidtné végrendeletét, mint doktor úr láthatja ; lévén abban egy végzetes záradék, mely azt rendeli, hogy ha a leányok valamelyike apja ellenére választana férjet, az minden igényét az örökséghez elveszítse. Innen az a magán semmi foltot meg nem szenvedő nagy becsület ! * * * Tapasztalt férfiak tudósításai szerint Kufstein a státusbörtönök akadémiája. Arad, Komárom, Josephstadt, a pesti újépület mind csak gymnasiumok és elemi tanodák hozzá képest ; aki még csak ezekben végezte a cursust, az ne is beszéljen ; az csak félig van értesülve. Már az ötödik évet tölti Garanvölgyi Aladár e nagy akadémiában. Szobája hosszában jnégy lépés, keresztben három s nagyon kevés fényűzéssel van ellátva : egy szék, egy ágy, egy asztal. Csak az ajtókra nem lehet panasz, az van három, mely egymásra nyílik. Ez fogalmat ad a fal vastagságáról, ahol a középső ajtó nyühatik a két másik érintése nélkül. Egy délelőtt szokatlan órában csörömpöltek a kulcsok Aladár hármas záraiban s eléje lépett egyike azon nagy uraknak, akiket ő nem ismert. Ez volt Ankerschmidt lovag. Ankerschmidt azt képzelte, hogy egy halvány, beesett arcú, megtört alakot fog maga előtt látni, kinek lelkét, kedélyét megfogta a börtön penésze, s ki regényes monomania egyik késő stádiumában teng már ; s mennyire meg volt lepetve, midőn egy vidám, kedélyes ifjút lát fölkelni az asztal mellől, kinek életpiros arcán egy árnyéka sincs a búnak, homlokán hiányzanak a ráncok felkiáltó jelei és komoly pauzái, szemei derülten ragyogók s sötét hajzatában egy szál sem őszült meg időnek előtte. A fogoly sietett megelőzni látogatóját az üdvözlésben. — Jó napot uram. — 152 — — 149 — — 154 —
