Kanadai Amerikai Magyarság, 2005. január-június (55. évfolyam, 1-25. szám)

2005-05-21 / 21. szám

Értelmetlen, sőt bűnös dolog olyan háborút foly­tatni, amilyen a hitlerizmus megsemmisítésére indított háború, amelyet a demok­ráciáért folyó harc hamis zászlajával fedeznek - je­lentette ki Molotov szovjet külügyminiszter 1939 őszén Moszkvában. Az oroszok ellentmondásos szerepét, mint arra Bush beszéde is rámutat, a mai, fényes moszkvai ünnepségek el­lenére sem felejtette el a világ. Amikor 1945. május 9- ének első perceiben, Berlin­ben, a karlhosti katonai műszaki főiskola nagyter­mében Wilhelm Keitel ve­zértábornagy, Hans-Georg Friedeburg flottatenger­nagy, a légierő részéről pedig H. Stumpff vezérez­redes aláírja a Wehrmacht feltétel nélküli megadásáról szóló nyilatkozatot, Lon­donban és Washingtonban már bejelentették a német kapitulációt. A dokumentum aláí­rásával véget ért egy hábo­rú, az emberiség történeté­nek talán legvéresebb hat esztendeje. Bár a háborút a szembenálló felek katonai és politikai céljait figyelem­be vételével Németország veszítette el, a valódi vesz­tes a szó minden értelmé­ben Európa volt. A világ történelmét, civilizációját, kulturális arculatát fél évez­red óta biztos kézzel irányí­tó kontinens több ezer éves történelmének legnagyobb katasztrófáját szenvedte el. Az európai államok többsége példátlan ember­veszteségeket és anyagi károkat szenvedett el. Ez volt az első, s remélhetőleg utolsó olyan európai kon­fliktus, melyet már telepü­lésről településre, városról városra vívtak meg, példát­lan módon felforgatva a civil lakosság életét, min­dennapjait. A sötétnek nevezett középkor, s bármely, azt követő időszak során elkép­zelhetetlen volt mindaz a tömeges kegyetlenség, a lakosság oly szintű meg­­nyomorítása, mint amit az egypártrendszerű diktatúrák jelentettek. Európa államai az ott élők, sőt bárki szá­mára akadálytalanul átjár­hatóak voltak 1914-ig; különösebb gondot (a náci Németország és a bolsevik szovjet állam kivételével) a két világháború között sem jelentett az egyik or­szágból a másikba történő utazás. 1945 közel fél évszázadra szögesdrótokat, sőt Berlinben egy városnyi falat húzott fel a kontinens közepén. Soha Európát, a kereszténység és a huma­nizmus, a szabad polgári szellem és a liberalizmus szülőhazáját így meg nem alázták. Paktumok népekre és országokra A győzelem napjának évfordulóján érdemes a háború első esztendejét: a szemben álló felek hadmoz­dulatait, céljait és az általuk alkalmazott eszközöket elemezni. így megérthetjük, miért mondta George Bush az évfordulós ünnepség előtt egy nappal Rigában: a háború lezárása a balti államok számára az elnyo­más és megszállás kezdete volt. Regények, fdmek (így Günther Grass Bádogdobja) ezrei mutatják be mindazt a szenvedést, amit Len­gyelország brutális leroha­­nása jelentett 1939 szep­tember 1-jén. A háború egyik főszereplője, Német­ország, melyet egyetlen párt, a nemzeti szocialisták véres rémuralmajellemzett, s ahol származási okokból emberek százezreit gyilkol­ták le, területszerző háborút indított, s megszállta Len­gyelország nyugati felét. Azért csak a nyugati felét, mert a nem sokkal koráb­ban a két európai diktatúra külügyminiszterei által megkötött Molotov-Rib­­bentrop paktum titkos záradéka ugyanis a Szov­jetuniónak juttatta Lengyel­­ország keleti területeit. Se regények, se filmek (legalábbis a kötelező alap­­műveltség részét jelentők, s világszerte forgalmazot­tak) nem emlékeznek meg arról, hogy a Szovjetunió két héten belül lerohanta az ezer sebből vérző Lengyel­­országot. "Hitler megtámadja majd Lengyelországot, elfoglalja és protektorátussá teszi. Lengyelország keleti része, ahol beloruszok meg ukránok laknak, a Szov­jetunióhoz kerül. Mi ter­mészetesen helyeseltük ezt, bár vegyes érzelmekkel fogadtuk" - így kommentál-KÜLDJÖN HAZA FORINTOT, — Küldési díj $ 15.-tól FORINTOT AKAR ÁTVÁLTANI dollárra????? Pénz-virág-ajándékküldés Magyarországra Autót akar bérelni Budapesten??? Hívja Mr. Lendvay-t: 12-4 PM Tel: 416-657-0880 5-10 PM Tel: 416-485-0918 _______________________________ RENT-A-CAR Ú] autók már CAS 765/hónaptól Válogathat EURÓPA legjobb autói között. Minden autó full extrás (AtC, air bag, ABS), a korlátlan km-es használati dij, a reptéri kiadást, visszavételt, valamint a biztosítást is tartalmazza! Automata autókat, mini buszokat is tudunk biztosítani! AJ Suzuki Ignis ÁR B) Peugeot206 /Nissan Micra/Fiat Punto ÁR C) Peugeot 307 / Fiat Stilo/Ford Focus ÁR 49 CAS/nap és 765 CAVhi 59 CAS/nap és 899 CASAió 69 CAS/nap és 1125 CAS/hó Telefon: 8888 Fax: E-mail: pr@reginaauto.hu További info: www.reginaauto.hu (+36-1) 318- (+36-1) 455-0550 További szolgáltatásaink: > Repülőtéri transzferek > Sofőrös gépkocsi bérlés > Hosszú távon spec, árak > Non-stop Assistance ta Sztálin a paktumot még annak aláírása előtt. Kül­ügyminisztere, Molotov márt jóval magabiztosabban fogalmazott 1939 október 30-án: "A hitleri ideológiát, miként minden más ideoló­giát, lehet elfogadni vagy elutasítani. Ez politikai nézetek kérdése. De minden ember megérti, hogy egy ideológiát nem lehet erővel elpusztítani, háborúval véget vetni neki. Ezért értelmetlen, sőt bűnös dolog olyan háborút folytat­ni, amilyen a hitlerizmus megsemmisítésére indított háború, amelyet a demok­ráciáért folyó harc hamis zászlajával fedeznek." - idézte a Pravda a vezető szovjet politikust. Moloto­­vot felállva, éljenezve tapsolták meg, mikor beje­lentette, hogy mekkora területek kerültek a Szov­jetunióhoz, mekkora lakos­sággal. A Szovjetunió ugyanis szintén részt vett Lengyel­­ország elfoglalásában. 1939. szeptember 17-én, amikor a német csapatok a Búgtól nyugatra befejezték a lengyel hadsereg bekeríté­sét, a szovjet csapatok a két ország közötti megállapo­dásnak megfelelően kényel­mesen bevonultak az ország keleti felébe. „A határmódosítás nem volt vértelen: a Vörös Had­sereg bevonuló alakulatai különböző adatok szerint 2500-3000 embert veszítet­tek, és mintegy 200 000 lengyel hadifoglyot ejtettek. Közülük több mint 15 000 tisztet az NKVD emberei később a katyni erdőkben és két másik gyűjtőtáborban brutális módon kivégeztek. Mások a Szovjetunió náci lerohanása után a gulágra vagy a birodalom távoli, keleti régióiba kerültek, ahonnan az életben mara­dottak egészen az 1950-es évek végéig évente olykor 80-90 ezres tömegekben repatriáltak" - írja Gereben Ágnes a Beszélő 1999. július-augusztusi számában. A szovjetek már a megszál­lás kezdetén több mint 200 ezer lengyel civilt is rab­táborokba hurcoltak. Nyugati frontokról az 1939-es évben nem beszél­hetünk: a franciák mintegy 8 kilométeres mélységben behatolnak Saarbrücken térségébe 1939. szeptember 6-án német területre, hogy aztán szeptember 30-án kivonuljanak onnan. A Szovjetunió az 1939- es év során, miközben a későbbi megszállások és annektálások alapját képe­ző, úgynevezett segítség­­nyújtási szerződéseket erőszakol a balti államokra, november 30-án lerohanja Finnországot. Vajmi kevés hollywoodi filmalkotás emlékszik meg erről, így keveset tudunk utólag arról a világméretű felháborodásról, amelyet az újabb területrabló háború váltott ki. Egymással éve­ken belül hadban álló ál­lamok Európa minden szögletében egyaránt kiáll­tak Finnország hősies, emberfeletti területvédő háborúja mellett. Miközben a finnek egész szovjet hadosztályokat morzsoltak fel, harcukat Magyarország épp úgy szolidaritásáról biztosította, mint Nagy- Britannia. így kezdődött a világ arculatát mai napig megha­tározó, nagy háború. Az európai civilizáció szégyen­foltját: a náci Németország kísérletét arra, hogy kiirtsa a zsidó lakosságot az általa ellenőrzött területeken, sikeresen felszámolta a háború lezárása. Azt, hogy embereket gyilkoljanak le, hurcoljanak rabtáborokba azért, mert egy kis föld­darabbal rendelkeztek, mert hittek Istenben, mert egy polgári állam keretei között a rendfenntartó erők vagy a hivatalnoki réteg tagjai voltak, s azt, hogy ezeknek az embereknek a leszár­mazottjait még évtizedek múlva is hátrányos meg­különböztetés érje - min­dezt nem tudta megakadá­lyozni a II. világháborút lezáró békeszerződés. Tíz éve a csecsének miatt orroltak Moszkvára Annak ellenére, hogy a Győzelem napi ünnepségre a világ 53 államának ve­zetője látogat el, rekordot döntve a világháborús meg­emlékezések moszkvai tör­ténelmében, hidegháborús hangulatot idéz fel George Bush amerikai elnök rigai beszéde a baltiak rabságá­nak 1945-ös kezdetéről. Épp ezekben a napokban derült ki, hogy Lettország egy lezáratlan vita miatt területi követeléssel él Oroszországgal szemben, s a megemlékezésről nem­csak a szovjet megszállást feledni nem hajlandó, til­takozó baltiak hiányoznak majd, hanem Szaakasvili grúz elnök is. Grúzia u­­gyanis nem jutott megál­lapodásra az országból történő orosz csapatkivo­násról. Nem jön el Tony Blair sem, ami azért is Container szállítás Magyarországra Electronics 220 Volt Ha Magyarországra látogat, nálunk kaphatók! 220 Voltos * konyhai felszerelések * háztartási gépek * transzformátorok * sztereók * sokféle DVD Tel: 905-881-6577 Tape, DVD, Conversion PAL-NTSC 390 Steeles Ave. W. Thornhill (17.v) elgondolkodtató, mert a brit kormányfő elígérkezésének pillanatában is tudta, hogy közvetlenül az ünnepségek előtt lesznek a brit választá­sok, s egyértelműnek tűnt az is, hogy ismét ő lesz a miniszterelnök. A német háborús veterá­nok (azok-e, akik néhány kilométerre voltak Moszk­vától a német előrenyomu­lás első lendületében?) s a velük együtt Moszkvába érkező Gerhard Schröder megteszik azt, amitől Hel­muth Kohl német kancellár még ódzkodott 1995-ben: az oroszokkal együtt ün­nepelnek a Vörös téren. Ügyesen oldotta meg az irtózatos német embervesz­teség, s a szokásos szovjet módszerek: az asszonyok megerőszakolása, a tömeges deportálások, ráadásul a keleti tartományok elszakí­­tása miatt német részről ellentmondásos emlékű évforduló ünneplését Kohl 1995-ben. Elutazott az ünnepség okán magas szin­tű találkozók sorát megren­dező Moszkvába, ám nem vett részt az ünnepségen, helyette megkoszorúzta az ismeretlen katona sírját és ellátogatott a ljublinói német katonatemetőbe. A Kremlben aznap esti pohár­­köszöntőjében emlékez­tetett, hogy a háború lezá­rása Európa nem minden lakójának hozta el a szemé­lyiség szabadságát és a jog elsőbbségét. 1995-ben, az ötvenedik évfordulón közel ötvenen vettek részt a nemzetközi politika képviselői közül a moszkvai megemlékezésen. Viszont akkor jelen volt a brit miniszterelnök, John Major. Csak remélhetjük, hogy nem pusztán amiatt, mert az Egyesült Államok akkori elnöke, Bili Clinton morgolódás nélkül utazott el Moszkvába. Az 1995-ös parádé rendhagyó körülmények között zajlott, a Vörös téren ugyanis csak a veteránok vonultak el. A katonai parádéra máshol került sor. A hivatalos orosz magyará­zat az volt, hogy a föld­munkálatok miatt a nehéz harci járművek nem tudnak behajtani a Vörös térre. Valójában a nyugati álla­mok tiltakozása állt a hát­térben: az innen érkező vendégek elutasították, hogy olyan katonai egysé­geket tekintsenek meg, amelyek részt vettek a polgári lakosság elleni súlyos atrocitásokat is magában foglaló csecsen­­földi hadjáratokban, melyek Oroszország ellen hangol­ták a világ közvéleményét. Udvardy Zoltán Európa közepén A tévé műsoráról Lőcsei Gabriella Csinnadratta, utcabál, utána térdig érő szemét, végig a fővároson. Tarka műanyagszalagok az ele­gáns, fehér Erzsébet-hídon, üveggyöngy helyett, a bennszülötteknek. Ország­világ láthatta, a télevízió is tudósított róla, így ünnepel­te Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozásá­nak első évfordulóját. Mint­ha nem is volna mögöttünk ezer esztendőnyi európai múlt, vadóc módjára, bár­­dolatlanul. Emelt fővel, öntudatosan is köszönthet­tük volna azt a 2004. május 1-jei fordulópontot, amely­től fogva, hosszú s kény­szerű szünet után hivatalo­san is vállalható megint a magyarok európaisága. Az a státuszunk, amelyről a vén kontinens jobbik része soha nem is feledkezett meg. Csak mi, itthoniak. Idegen kultúrák igájába fogott országlakók. Másként is lehetett volna ünnepelni, hiszen még a világesemények is a média kezére játszottak: pár nappal a számunkra oly fontos évforduló előtt arra a városra összpontosult a figyelem, amely még a brüsszeli Európa-központ álláspontja szerint is az európaiság lényegét és jogfolytonosságát képviseli: Rómára. Az „örök város” — amely az ókori nagy, meghatározó kultúrák ha­gyatékát is őrzi s a keresz­ténységnek is, a római katolikus egyháznak is a középpontja — az a fun­damentum, amelyen Európa építkezett, mindig is fontos szerepet tulajdonított a Közép-Európában élő ma­gyaroknak. Hol félték, hol segítették, hol meg csak némán tisztelték a város püspökei, a pápák eleinket. Vitáztak is velük, eleget. De akármilyen érzelmeket tápláltak is irántunk, egyen­rangú félnek tekintettek bennünket. A szentként tisztelt uralkodó, István megkoronázása után olyan európai állam népeként figyeltek ránk, amellyel mindenképpen számolni kell. Rómában még ma is számos tanúsítványa van ennek a sok évszázadra visszatekintő kapcsolatnak, II. János Pál halála, utód­jának megválasztása és beiktatása nagyszerű alkal­mat teremtett volna, hogy e nagy múltú kontaktust eszünkbe idézzék. „Segéd­eszközökben” nincs hiány, a millennium évében jelent meg az a nagyszerűen A Russia Reform Monitor írja: Oroszország az ötödik „leghalálosabb” hely a világon az újságírók számá­ra - írja az American Fo­reign Policy Council (Ame­rikai Külpolitikai Tanács) Russia Reform Monitor című, orosz kérdésekkel foglalkozó kiadványa. A „leghalálosabb he­lyen” a Fülöp-szigetek állnak, a második helyen Irak majd Kolumbia, Bang­lades, és Oroszország. KNOWLEDGE EXPERIENCE . DILIGENCE I' LEE & COMPANY | BARRISTERS | SOLICITORS Immigration Advocacy & Litigation (416)321-0100 MiVRKO VITOROVICH, Member of the Canadian Society of Immigration Consultants _ f * For Service in Hungarian please ask for Laszlos Sztojkovics Mindez a Committee to Protect Journalists (Bizo­ttság az Újságírók Védel­mére, CPJ) nevű szervezet most kiadott jelentéséből derül ki. A CPJ szerint a megbízásos gyilkosságok vészes fenyegetést jelen­tenek az Oroszországban dolgozó újságírók számára. A szervezet szerint legalább 7 zsurnalisztát öltek meg kimondottan a munkája miatt. illusztrált tanulmánygyűj­temény, a Magyar Képek kiadványa, amely a magya­rok Rómához fűződő ezer esztendős históriáját mutat­ja be (ez a könyv címe is: Magyarok ezer esztendeje Rómában). És készen van az a kétrészes ismeretter­jesztő film, a Róma pápái és a magyarok, amely (Zsupos Zoltán szerkesztet­te, Erdős Pál rendezte, forgatókönyvíró-műsor­­vezetője Csorba László, a Római Magyar Akadémia igazgatója) háttéranyagként is jól mutatott volna a helyszíni tudósítások szüne­tében, a sok gyarló televízi­ós kommentár kiigazítása­ként. A könyvet azonban a boltok polcain már sehol sem látni, a filmet pedig csak pünkösd után, éjszaka tűzi műsorára a Duna Tele­vízió. A baglyok tán meg is nézik majd. Pedig a többi madárnak is hasznára válna, ha megismerked­hetne vele, héjának, kar­valynak, és más ragadozók­nak, szabadnak, rabnak egyaránt. De az emberek­nek is jobb lesz a közér­zetük, ha e film útmutatása szerint pásztázzák végig Rómát. Kiegyenesedik a gerincük, tágabb horizon­tokat fürkészhet a tekin­tetük. Az örök városban ugyanis - ahol még a felké­szült turista számára is a forum romanum a nagy szám (és a csalódás: ilyen pici, kérdi az antik világ szerelmese), a Colosseum meg Michelangelo zseniali­tása, a Pieta, a Mózes-szo­­bor. Talán még az Angyal­vár és a Piazza Navona - se szeri, se száma a magyar vonatkozású helyeknek. Épületeknek, dombormű­veknek, freskóknak, festmé­nyeknek. .. A hazai forgató­­csoportnak köszönhetően a Róma pápái és a magyarok című film láttán olyan látnivalókra bukkanunk, amelyek mellett még a képzett magyar vándorok is szótlanul haladnak el. A sort a kalandozó magyarok­kal kezdi a történész Csor­ba László, majd pedig első szent királyunk római „há­zaival” folytatja. I. István ugyanis II. Szilveszter pápától nem csak koronát kapott, hanem helyet is, különböző építkezéseihez. A magyar uralkodó templo­mot, „iskolát” és zarándok­házat emelhetett Rómában, és ezek az ezer évvel eze­lőtt létesített intézmények — a viharos századok elle­nére is — végig működő­képesek voltak. Eredeti helyükről ugyan el kellett költözniük, át is alakultak, de feladatukat mindig tel­jesítették. Teljesítik ma is. Amikor sem a Vatikánnak, sem a magyar államnak nem állt módjában (vagy: szándékában) támogatni ezeket a számunkra is, de voltaképpen Róma számára is fontos létesítményeket, mindig akadt olyan tehetős magánszemély, aki a saját pénzéből éltette tovább őket. Róluk is megemléke­zik a film, Fraknói Vilmos­ról, a tudós papról, aki saját római villáját ajánlotta fel egy magyar történeti intézet céljára, és Fáy Erzsébetről, aki viszont a Szent István­ról elnevezett római magyar zarándokház megépítését tette lehetővé váratlan örökségéből. (Kár, hogy arcmásukat nem villantja fel a film, pedig mindkét nagylelkű adományozóról hiteles portré maradt az utókorra.) A római pápák és a magyarok történelmi kap­csolatait a IX.-X. századtól napjainkig felsorakoztató film természetesen sokat időzik a XX. századnál, az ateizmust államvallássá tevő hatalom és a Vatikán viszonyánál. Nem ítélkezik, nem értelmez, nem magya­ráz (ezt az egyébként im­már elodázhatatlan feladatot másokra bízza), elbeszél és bemutat. A legnagyobb lelkesedéssel a magyarok kápolnáját járja körül, a Szent Péter-bazilikában. Jól teszi. Ez a mintegy hetven négyzetméternyi terület, amelyet még a 70-es évek­ben Lékai László bíboros kérésére VI. Pál adományo­zott a magyarságnak, a Szent István számára II. Szilveszter által kijelölt szentély emlékére, nem csupán azért érdemel meg­különböztetett figyelmet, mert híven illusztrálja a modern magyar egyház­művészet értékeit, de azért is, mert római közreműkö­déssel kialakított európaisá­gunk kifejezője is. A szen­tély falán a Magyarok Nagyasszonya látható, a pogány hitvilágból átmen­tett vonásokkal felruházott Napba öltözött Asszony, az oldalfalakon domborművek jelenítik meg azokat a Magyarországon született vagy magyar földön tevé­kenykedő szenteket, akik életpéldájukkal - személyes bátorságukkal, áldozatvál­lalásukkal, szociális érzé­kenységükkel, imádságos életükkel - Európa népeit szolgálták. Ahogyan az itt élő sokadalom is védte, táplálta, bátorította e népe­ket. Védte a tatártól, török­től meg a vörös seregektől, táplálta, s nem is csupán mesés mezőgazdasági ter­mékeivel, de sajátos kul­túrájával is. És bátorította forradalmaival, az önmeg­tartás heroikus példájával. Erről miért nem beszélünk európai uniós tagságunk évfordulóján? És a hétköz­napokon? Szereti a minőségi munkát? Hívja a precíz festőt, Gézát. Tel: 647-886-5595 Lenkester Home Improvement (21-24) Újra kapható! Cúth János: A magyarságtudat kézikönyve című kötete A szerző a magyar nemzettudat feltámasztását, illetve megerősítését tűzte ki célul. Amikor a magyar nyelv ősiségét és páratlan értékeit tárja fel, s amikora nemzet legkiválóbbjai­nak korszakalkotó teljesítményeit, felfedezéseit, hősi erényeit vagy egyéb értékeit mutatja be, mindezt azzal a céllal teszi, hogy egy tiszteletet parancsoló, ám valós képbe helyezze a magyarság múltját és történelmi szerepét. Aki gondosan áttekinti ezt a képet, az emelt fővel, felértékelődött önbecsü­léssel és magyarságtudattal léphet tovább... A könyv ára Kanadában CD$ 15.00 + postaköltség = CD$ 18.00 Amerikában ugyanez az ár érvényes, csak USA dollárban. A kötet megrendelhető a szerző címén: 74 Advance Road, Etobicoke, ON. M8Z 2T7. Erre a címre küldjék a megrendeléshez mellékelt csekket vagy Money Ordert. Név:...........................................:................................. Cím:.............................................................................. Hidegháborús hangulat a moszkvai ünnepségeken 4 oldal — Magyarság — (No. 21) — 2005. május 21

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom