Kanadai Magyar Ujság, 1975. január-június (51. évfolyam, 1-26. szám)

1975-05-30 / 22. szám

Ha minket is elfújja sors zivatarja. Nem lesz az Istennek soha több magyarja RÉSZBEN MEGINDULT A POSTAI SZOLGALAT KANADÁBAN Június 23-ra Ígérik az új költségvetési OTTAWA, Ont. — Tekintet­tel! arra, hogy Trudeau minisz­­terelünk, MacEachen ktülügy-, és. Turner pénzügyminiszterek tárgyalásokat folytatnak Euró­pában, a beígért költségvetést valószínűleg csak június 23.-án fogja benyújtani Turner pénz­ügyminiszter. A nyári vakáció előtt csupán 20 tárgyalási nap áll a parla­ment rendelkezésére, amely a­­latt több mint 30 törvényjavas­latot kell letárgyalniok, s igy a költségvetési vitákra csiuipán 4 nap áll rendelkezésre. — Quebec postásai tovább sztrájkolnak Az egynapos "Mackasey Flu” betegei jelentők fizetését levonják — Mackasey postaügyi miniszter szerint “zavargó (hoodlum) elemek" okozták a tartományi sztrájkot - Postai felügyelőket fenyegetnek a lázitók Az “AURORE” cimü, félmilliós példányszámban megjelenő nagy párizsi napilap 1975 május 7.-i számában figyelemre­méltó cikket szentel Mindszen ty Bíboros elhunyténak: Mindszenty bíboros a fenyegetett Nyugat prófétája 83 éves korában elhúnyt OTTAWA, Ont. — Lapzárta­kor érkezett jelentések közöl­ték, hogy az ország gazdasági életét megbénító postás-sztrájk részben megszűnt, — kivéve a Quebec tartományi elosztókat, s kihordókat, kik nem jelentek meg. A sztrájk huza-vona követ kertében csak! a montreali fő­postán több millió levél halmo­zódott fel s vár elosztásra, ki­kézbesítésre. A postai szakszervezet veze­tői itt egynapos teljes munka­­beszüntetést rendeltek el, amit legtöbb városban, résziben, fo­ganatosítottak. A Quebec tartományban levő szakszervezeti tagok közül so­kan beteget jelentettek, amit u.n. “Mackesay Flu”-nak nevez nek, s nem jelentek meg. 1— A postaügyi miniszter azonban ki jelentette, hogy ezekihek orvosi bizonyítvánnyal kell igazolná tá­volmaradásukat, különben a hiányzó napot levonják fizeté­sükből. Mlackasey miniszter szerint zavargó “hoodlum” elemek o­­kozták a tartományi sztrájkot, s azok gátolják a törvényes ren­­deletek vég!lehajlását. A lázitók a postai felügyelő­ket fenyegetik. ELHIDEGÜLT A NEMEI ROMAN VISZONY Európai vezetőkkel tárgyal Trudeau OTTAWA, Ont. — Trudeau | miniszterelnök, tanácsadóival a | hónap végén Európába utazik, hogy a nyugat-európai vezetők­kel tárgyalást folytasson. — U- gyanakkoir kezd tárgyalást Túr mer pénzügyminiszter is, az eu­rópai országok gazdasági veze­tőivel. A tárgyalások célja a jelen­legi politikai helyzet, továbbá a j halászati területek kérdése, -— főleg a salmon védelem meg­tárgyalása. A Dániában és Luxemburg­ban gazdasági és biztonsági kér désekről folytatandó tárgyalá­sok után, ré'sztvesz Trudeau mi niszterelnök a Brüsszelben tar­tandó NATO konferencián is. Allan MacfEachen külügymi­niszter Brüsszelben csatlakozik Trudeau miniszter (e lnö köhö z, - párisi tárgyalásai után. — MARITS L.: AVE CAESAR... . .. Mindszenty József ... a nyugati világ Kasszandrája, fá­radhatatlanul és makacs el­­, » ''tc'ággpl ! ü"!ött mindenfé­le politikai türelmetlenség el­len . . . XII. Piusz pápa, kii cso­dálta Mindszenty erős és meg­alkuvást nem ismerő jellemét és elutasító magatartását min­dennemű rosszal' szemben, mi­kor 1946-ban fejére tette a bi­­borosi kalapot, igy szóit hozzá: “A Szent Kollégium 32 új tagja közül, kik körülöttünk állanak, úg,y érzem. Te leszel; az első, j ki vértanuságot fogsz szenved- j ni.” ... De e Középeurópa szívé- j ben áldó szikla körül is meg- j változott,t a világ. A “békés e­­gyüttélés” elve a Vatikánban is talál híveket. Előbb XXIII. Já­nos, majd VI. Pál pápa téri át a misztikus Egyházból a realis­ta Egyházba s kapcsolatba lép a Kremllel és a csatlós onszá­­gpkkal. A kormány közli áz Egyház fejével, hogy a pozitív tárgyalásoknak! csak egy aka­dály áll útjában: Mindszenty. ki ragaszkodik ahhoz, hogy Bu­dapesten maradjon. A Szent­szék több kiküldöttet indít Mindszentyhez, kik sürgetik ki­jövetelét. ö azonban nem tágít : “A népem körében van a he­lyem”. Hazája levegőjére varr szüksége, hogy éljen. Végül is a pápa 1971-ben türelmét veszti s elhatározza, hogy eltá­volítja helyéről' ezt az utolsó gá­tat, mely Moszkva szerint útját allja a Kelet felé történő meg- j egyezésnek. A bíboros tehát pa- ! ran-Cisot kap, hogy hagyja el Budapestet s telepedjék le Ró- | inában. Vérző szivvel, megtörve hagy- j ja el Mindszenty hazáját, mit j sosem fog többé viszontlátni. . . j VI. Pál megígérte a szám- j üzöttnek, hogy megtarthatja1 jelképesen biboros-primási rang ját. A Vatikán azonban nem tartotta be szavát. Csak azzal törődve, hogy az Egyház ren­dezze viszonyát a kommunista világgal, a Pápa azt javasolja Mindszentyne'k, hogy mondjon le önként érseki székéről. A ma­gyar bíboros azonban itt már nem enged: úgy érzi, az enge­delmességnek is van határa. Ha el akarják ragadni tőle a vértanú Egyház legtántoritha­tatlanabb hitének jelképét, u~ tolsó méltóságait, ánx tegyék, de ő ehhez nem nyújthat se­gédkezet’ J"? 0 <( Jgy hát VI. Pál 1974 február 6.-án elhatározza, hogy a “tisz­telt és szeretett testvértől” megvonja az esztergomi érseki és magyar, prímás! címet. Né­hány nappali később Minds zenty félelem és aggály nélkül kije­lenti: “Nem a magam akaratá­ból vonultam vissza.” ’Mint megalázott próféta, le­fokozva, fegyvereitől megfoszt­va, a nácik és a Gulág-rabta. - tők áldozataként, a “haladj Egyház” üldözöttjeként végülis Mindszenty Becsben telepszik lie, ahol most, 83 éves korában meghalt. Becs légvonalban csak 80 kin.-re fekszik szülőhazájá­tól, számára pedig a haza kö­zelsége létfeltétel. Majd bejjárja a világot, hogy a szerteszét élő magyar egy­ház község,eket meglátogassa; mindenütt diadalmas fogadta­tásban részesül , . . Útjainak megkoronázásakép­pen leghőbb vágya szerint Pá­rizsba kivan menni. 1974 ele­jén minden elő van készítve': a magyar bíborost fogadja a fran­cia Szenátus, a Képviselőház és. a párizsi Városháza. A Notre- Darne székesegyházban fog mi­sét mondani ... (A fogadtatá­sokat politikai téicn a magyar származású kiváló francia köz­életi férfi és iró: Yves de Daru­­vár készítette elő.) De ekkor a pár izsi érsek ég kezd nehézségeket tárnaiszta i. A tárgyalások elhúzódnak s megkérik Mindszentyt, ne fo­gadja el a politikai jellegű fo­gadtatásokat. Úgy látszik, el akarják takarni a bíborosban megtestesült jelképet és állás­foglalást. Mindszenty csalódot­tan és sajrrálattal mond le elv­kor párizsi útjáról. De később ismét tárgyalások kezdődnek s Marty párizsi biboroe-érsek ki- j jelenti, hogy mélységes öröm- ! mel várja Párizsban, 1975 má- | jus 23.-án, Budapest idős' bősét, i I Mindszenty azonban bárom héttel idejövetele előtt elköltő- . zik az élők sorából, s; igy nem mondhatja el hőn óhajtottt mi­séjét a Notrje-Dameban. Mindszenty emlékiratait sze­­lidebb formában adták ki, több (Folytatás az 5. oldalon) Ceausescu, uralomba jutása után (1965), Moszkva ellenzé­se, ellenére mindent elkövetett, hogy megnyerje Nyugat-Német ország gazdasági, ipari és ke- j reskeüelmi támogatását. A ne­metek, hogy könnyítsenek az erdélyi szászok és bánáti svá­bok helyzetén és lehetővé te­gyék a kivándorlásukat, de nem utolsó soriban a várható “pro­fit” reményében, még: a szemér­metlen dákó-román propagan­dáit is hajlandók voltak lenyelni, sőt támogatni is. Jóllehet, a má­sodik világháború alatt létre­jött német-román vadházasság idején alaposan kiismerhették size,tleimi partnerükéit, a romá­nokat, mégis most az első in tésre, jobb ügyhöz méltó buz­galommal siettek a gazdasági­lag elmaradt kommunista Ro­mánia ipari fejlesztésében se­gédkezni. Amit mi akkor előre megjó­soltunk, az most be is követke­zett. A Münchenben megjelenő DEUTSCHER ANZEIGER heti lap május 2.-i számában “Ru­­nraenian sucht Streit” címmel az alábbi figyelemre méltó köz­lemény jelent meg;: “A Német Szövetségi Köztár­saság ési a Román Szocialista Köztánsaság közti viszony az elmúlt hetek során tovább rom­lott. Az elbidegülés oka az. hogy Moszkva kívánságára a román kormány magatartása Bonnal szemben merevebb lett. I A nyugatnémet kormány nagy j megrökönyödésére ez azzal kéz- I dődött, hogy pár héttel ezelőtt egy már teljesen letárgyalt és aláírás előtt álló technikai jel­legű szerződést Bukarest le­mondott. A románok azzal érvel tek, hogy a szerződés Berlinre vonatkozó része elfogadhatat- i lan, mert nem áll összhangban a nemzetközi berlini szerződés­sel. így a már elkészített szer­ződés, amibe eredetileg Berlint is be'efoglalták, meghiúsult. A második pofont a románok azzal adták, hogy több nyugat­német cég kereskedelmi meg­bízottját “megvesztegetés” vád­jával letartóztatták. A vállala­tok csak “váltságdíjak” lefize­tésével tudták bebörtönzött képviselőik szabadon bocsájtá- , sát megvásárolni. Ezzel a sakk­­húzással a románok súlyosan megzavarták a nyugatnémet­­román gazdasági összmükö­­dést. v. i -i \ Most pedig a 400 ezernyi ro­mániai német kisebbséget az­zal sújtották, hogy a Német Vöröskereszt által részükre fel­adott sokezier csomagot egysze­rűen1 visszaküldték a feladónak azzal a megjegyzéssel, hogy a “szervezett csomag .küldési ak­ciók” Romániában tilosak, s különben is a. román állompol­­noktnak nincs szükségük kül­földi segélyre. Minthogy az ilyenfajta ellen­séges megnyilatkozások egyre szaporodnak, joggal feltételez­hető, hogy a román kormány ilyen módon akarja meggátolni az egyre nagyobb számban' je­lentkező erdélyi szászok és bá­náti svábok kivándorlását Nyu­gat- Néimetoi szágó a. ” Az okots ember más kárán ta­nul, a buta a sajátján sem — mondja a magyar közmondás Sajnos, ez a németek és fran­ciák mellett első sorban az Egyesült Államokra áll, ame­lyik csak nem rég adta meg Romániának a “most favored nation” státust. Az ehhez kö­tött feltétel, hogy Románia en­gedje meg a szabad kivándor­lást, egyenesen Ceausescu mal­­mái/a hajtja a vizet, mert ezzel egyrészt egyre több kedvez­ményt tud kizsarolni, másrészt igy könnyű szerrel megszaba­dulhat a kisebbségek “nem kí­vánatos” elemeitől. A romániai, de különösen az erdélyi zsidók zöme már itt is van. A VIRRASZTÓ hírszolgálata. MINDSZENTI UTOLSÓ MEGSEBIESE L’AURORE — 1975 május 20. — A hit megöregedett .bajnoká­nak ez volt a végső megsértése. Az ausztriai Máriacellben csü­törtökön nem jelent meg egyet­len vatikáni kiküldött, egyetlen hivatalos magyarországi egy­házi képviselő, sőt egyetlen osztrák állami méltóság sem. hogy a vértanú bíborosnak le­rója utolsó tiszteletét. Mindszenty Józsefet útjának legvégéig megalázták, feláldoz • ták az Egyház: és keleti államok közti kiegyezés oltárán. Mint volt magyar prímás és eszter gomi érsek, Mindszenty utolsó tisztelgést érdemelt volna meg attól a magyar Egyháztól, a­­melynek vezető személyisége volt úgy Hitler, mint Sztálin a­­latt, kik egyaránt börtönbe zár­ták, — nácik és kommunisták. A Vatikán azonban kelet felé tágranyitott politikája értelmé­ben fordított egy oldalt a tör­ténelem könyvében s a buda­pesti kommunista hatóságokkal egy modus vivendi-t kötött. A VE Caesar, moritura te sa~ lutant! Üdvözlégy Cézár, a ha­­lálbamenők köszöntenek! kiál­tották a régi Róma vértől ázoít arénájából a császári páholy fe­jé a gladiátoilok. — Két gondo­san megrendezett,- kiadós világ­háború után most Kambodzsá­ban, majd Délvietnamban is el­hallgattak a fegyveres. Végét­ért. a 30 éve tartó küzdelem. A halálba küldött milliók halál­­hóT.gése már .neiii köslzbiiti töb­bé Washington, New York tőzs­­dés, fegyvergyápos, okkult vi­lághódítók, a XX. század új cé­zárjait. Minden háború borzasztó, da ennél még több az, amelyik cél­talansága mellett semmiféle erkölcsi alappal sem hír. Kina feladása, Korea megosztása ti­tan Ázsia körülkerítése, Dulles “containment” politikája a kom munistáktói érzetett nemzeti és népi erők lefékezésére erkölcsi alap és gyakorlati érték hiá­nyában eleve bukásra volt ítél­ve. A Vietnamban csaknem 11 és Kambodzsában 5 éves amerikai beavatkozás méretei messze fe­lülmúlták a II. világháborúét. A felelőtlen katonai kaland a UiSA-nak bevallottan 46,000 ha­lottjába. 303,622 sebesültjébe, 2,949 hadifoglyába (közülük 1,590 visszanyerte szabadságát a párizsi egyezmény után), va­lamint $142 milliard mellett 3,700 lökhajtású harci repülőgé­pébe éisí 5,00*0 helikopterjébe ke­rült! A ibeavatkazás céltalanságát a többezer katonaszökevény — a Pentagon szerint csűri 1,300 — és a katonai szolgálatot megtagadó 150,000 behívott, a­­kik közül máig is többezer kül­földön tartózkodik, — szembe­ötlően bizonyltja. Az anyagi és erkölcsi kárt az államhatalom végzetes belső meggyengülése és külpolitikai tekintély'veszte­ség követte. Ugyanekkor Délvietnam és Kambodzsa összlakosságából kb. 4 millió halott. Anyagi és erkölcsi káruk fölbecisülnetet­­len. A USA terrorbombázók ke­reken 6.73 millió tonna (2.5- szönöse annak, amit Németor­szágra hajítottak!) Lomhát szór taki részben hadi, de főleg pol­­ri célokra. Az ellenállás összeroppanása­kor kibw 150,000 “kompromit­tált” délvietnami választotta a hontalanságot, hogy .néhány év múlva majd nekik is kinyíljék szemük . .. ők iis besorolnak a lóvátett nemzetek hontailanja1. után. Kelet-Beirlin, Póznám, Bu­dapest, a kubai Disznó-öböl, Prága, Formoza, Kampodzsa u­­tán most Délvietnam ... S ki tudja, hol ér mikor uigyasztana be újabb nemzetek a UISA, a szabadság fő-főbajiroka! ? A State Dept. kétlaki .politikája, titkos hátsógondolattal rnachia­­(Folytatás a 4. elaalen) Azóta a magyar katolikus egyház a marxista vezetőktől függ s megindult a “aékepa­­pok” előretörése, a rendszer­­áltál támogatott vörös revei en dák felsorakozása. Mikor Mind­­szemty halálhíre a világ tudo­mására jutott, egy magyar fő­pap sem kért vízumot, hogy a j temetésen részt, vehessen. Ha 'kérte is valaki közülük, nem j lett belőle semmi, mert a gyász­­í szertartáson senki .sem volt je­len. .Magyarországon még élnr.kj Mindszenty távoli rokonai, unó- j katestvérek, azok leszármazott ­jai. de senki sem kapott közü­lük kiutazáei engedélyt. Igaz, az Interflora útján küldtek egy koszorút ... A hivatalos ma­gyar egyház azonban még csak agy szál virágot sem helyezte­tett a koporsóra. Mindszenty halálát bizonyá­ra azért hallgatták el Magva országon, bogy ne húzzanak újjat a hatóságokkal. (Folytatás az 5. oldalon) Kománia rálép a lékre NATION EUROPA — 1975 május. — Az a megelégedett­ség, amit Ny ugatnémetorszá ;­­ban hivatalos: és félhivatalos körök Willy Brandt, majd utód­­iának, fccamidtnek keleti po­litikája fölött mesterségesen iiivtak életre, egyre inkább csak Romániára vonatkozott, amely államot a “keleti orszá­gok közül a icgnyngatasaibb­­nak” neveztük ki. Ennek most vége, s Dr. richebesm nemrég tartott beszédében, a — “Kelet­német vidékek Házában megje­gyezte, bogy Romania az NSZK-ban nagy mennyiségű propagandaanyago;, szórt sízét, majd hozzátette: “Igaz, az u­­tóbbi időben jobbára csak nega­tiv jellegűt”. S felsorolta a pa­­naszpon tokát: a) Elrendeltek Romániában, hogy az erdélyi magyarok és németek által alapított és lakott hely uegne veket ezen­túl nem szabad magyarul ill. németül feltüntetni és Még kapható 1975 Képes Naptárunk. Ára: $2. használni. j b) kivándonló személyek nem I vihetik magukkal és nem 1 adhatják le követségükhöz sem saját, személyes okira­taikat, c) minden Nyugati-ól Romániá­iba utazó személy naponta 10 dollárt kötetes beválta d, d) törvényt hoztak, miszerint i az orazágjot végleg elhagyó ingatlanibirtokiQsok földje kártérítés nélkül az államra száll, | e) a “nemzeti kultúrjavak vé­delmét szolgáló” törvény értelmében mindennemű kul túrális és művészeti alko­tás és tárgy, magánszemé­lyek és egyházak .birtokából állami tulajdonba megy át, I f) elkobozzák azok házát, kik külföldre utaznak a illegal! - san ott maiadnak. Dr. Schebesch leszögezte, hogy “a román törvényhozás­nak e csokorba kötött példái kitünően jellemzik a ‘kommu­nista etikát és a (szocialista, igazságosságot' s egyben azt is, hogy őket mitőlnnk egy világ váasztia el. Árgus — Párizs.

Next

/
Oldalképek
Tartalom