Kalocsai Főegyházmegyei Körlevelek, 1946

Index

— 27 — VI. 2404. sz. „Csak egy csomagot pesti éhe­zőknek!" 2203. sz. Házadóról szóló rendelet. A Bíboros Hercegprímás Ür '/• a. csatolt körlevelét azzal küldöm meg T. Papjaimnak, hogy azt minden templomban a következő vasár­nap felolvassák. Örömmel tölt el az a tudat, hogy a kimuta­tás szerint legtöbbet az országban főegyházme­gyénk hívei adakoztak. Minden adakozónak, de különösképen prónayfalvai híveimnek, a magam részéről is köszönetet mondok. Bízom abban, hogy k. híveim az idén is meg­értik a még nehezebb tél elé néző pesti éhezők segélykiáltását és maradékaikból készséggel siet­nek segítségükre. Az a Krisztus, Aki mondotta: ,,Amit egynek e legkisebb atyámfiai közül cselekedtetek, Ne­kem cselekedtétek", (Mt. 21, 40) lesz majd bősé­ges jutalmazójuk. Kalocsa, 1946 október 22. Alábbiakban közlöm kivonatosan T. Pap­jaimmal á magyar köztársaság kormányának 8.790; 1946. M. E. sz. rendeletét a házadóról (Magyar Közlöny 1946 július 31-i, 172 b. sz.) „ 11. Fejezet. Adókötelezettség. 2. § (1) Házadó alá esik a lakóház, továbbá min­den állandó jellegű épület, ha falazata a földben vagy a földön nyugszik, valamint az épülethez esetleg tartozó házikert, végül az épület rendel­tetésszerű használatához szükséges udvar. 3. § (1) Állandóan mentesek a házadó alól: 2. a törvényesen bevett vagy elismert vallás­felekezeteknek a nyilvános istentiszteletre szánt épületei, illetőleg ezeknek az épületeknek kizáró­lag és állandóan erre a célra szolgáló részei (templomok, imaházak), továbbá a vallás gya­korlására szolgáló, de a templomok és imaházak fogalma alá nem tartozó különálló kápolnák és egyéb hasonló épületek, valamint az országban letelepülési engedélyt nyert férfi és női szerze­tesrendek kolostorainak az a része, amely kizá­rólag a rend tagjainak használatára szolgál, úgy­szintén az egyházi hatóságok épületeiben a kizá­rólag hivatalos célokra szolgáló helyiségek, vé­gül a vallási célra az esőfokú joghatóságot gya­korló lelkész lakásául, az elsőfokú egyházi ható­ság hivatali helyiségéül vagy a letelepülési en­gedélyt nyert szerzetesrend rendházául ellen­szolgáltatás nélkül átengedett épületek (épület­részek) ; 5. a tudományos akadémiák, a múzeumok, ; a közművelődési egyesületek és alapítványok cél­jait szolgáló épületek, a nyilvános könyvtárak, a képtárak, a gyűjtemények; a műemléknek nyil­vánított és lakás, ipari vagy kereskedelmi célra nem használt épületek (épületrészek), az állami, a törvényhatósági és a községi (városi) színhá­zak, az egyetemek, a nem vállalatszerű nyilvános tanintézetek, a gyógypedagógiai intézetek és a kisdedóvodák, a gyermekmenedékházak, a nem vállalatszerű sportházak és a turista menedék­házak; a népesség művelésére alakult egyesüle­tek és alapítványok tulajdonában lévő épületek­nek az egyesület célját szolgáló részei; végül a közművelődési egyesületek és alapítványok (in­tézmények) részére közművelődési célra ellen­szolgáltatás nélkül átengedett épületek (épület­részek) az átengedés tartamára; 10. az árvák, a szegénysorsú tanulók, vala­mint a nem vállalatszerű nyilvános tanintézetek kiegészítő részét alkotó s a növendékek elhelye­zésére szolgáló épületek — ideértve a tanonc­otthonokat. is — továbbá a szegények, az ínséget sek, a hajléktalanok elhelyezése céljából a közü­letek, intézmények, az egyesületek és a magán­személyek által létesített vagy erre a célra in­gyenes használatra átengedett épületek, ha azo­kat valamely hatóság által megállapított vagy jóváhagyott szabályok szerint kezelik; 4. § (1) Az állandó házadómentesség a házadó egész terhétől mentesít. /" IV. Cím. Vegyes és átmeneti rendelkezések. 33. § (1) A házadó után semmiféle pótadót kivetni nem lehet." A végrehajtási utasítás (155.000*1946. VII. P. M. sz. rendelet) megtalálható a Magyar Köz­löny 1946 szept. 28-i számában. Kalocsa, 1946 október 22. Az új adótörvények az 1943. évi adótétele­ket, azért is, mert a mostani kivetésben a várme­gyei és községi adók is bennfoglaltatnak, ötszö­rösére emelték fel s ezért az egyházközségi adó együttes kezelésénél a kivetési százalékot is mó­dosítani kell. E célból az 1947. évre összeállított költségvetés végösszegét össze kell hasonlítani az 1943. évi költségvetés végösszegével és meg kell állapítani, hogy a mostani költségvetés hány­szorosa az 1943. évinek. Ebből az arányból ugyanis adatot kapunk az új kivetési kulcs meg­határozására. Az előbbiek alapján, ha az 1943. évi kivetési kulcs 2/, ( 1 részét vennénk, ugyanannyi forintra számíthatnánk, mint amennyi pengőre 1943-ban. Ha tehát az új költségvetés az 1943. évinek kétszerese, háromszorosa vagy négysze­) 2512. sz. Irányelvek az egyház­községi költ­ségvetés el­készítéséhez

Next

/
Oldalképek
Tartalom