Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2014 (13. évfolyam)
2014 / 2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Jeszenszky Géza: Magyarország a brit gondolkodásban és külpolitikában, 1848-tól 1945-ig
Jeszenszky Géza szólították föl, kedvező fogadtatást ígértek nekik, s fölkínálták, hogy ha akarnak, beléphetnek a szövetségesek által létrehozott cseh és más nemzetiségi légiókba. Hasonló fölhívásokat juttattak el a hátországba is, elsősorban a csehek által kialakított föld alatti csatornák révén.38 Az ajánlat - nemzeti függetlenség, sosem álmodott kedvező határok és szövetségesként való elismerés az antant részéről - rendkívül vonzó volt, hozzájárult a végső összeomláshoz, bár a végső szót csak a Monarchia katonai veresége mondta ki. Augusztus 13-án nyilvánosságra hozták, hogy „Őfelsége Kormánya elismeri [...] a Csehszlovák Nemzeti Tanácsot, mint a csehszlovák nemzeti érdekek legfelsőbb szervét és a jövendő csehszlovák kormány jelenlegi letéteményesét". A délszlávok Olaszországgal marakodtak a koncon, csak ezért nem kaptak hasonló nyilatkozatot. A gazdaságilag már teljesen kimerült Monarchia 1918. október 4-én azonnali fegyverszünetet kért, Wilson elnök feltételei alapján. Bécsnek két hetet kellett várnia arra a válaszra, hogy a 14 pont már nem aktuális, a csehszlovákok és a jugoszlávok maguk jogosultak dönteni jövőjük felől. A győzelem küszöbén Amery, a brit miniszterelnök tanácsadója memorandumban figyelmeztette Balfourt, hogy Ha Ausztria-Magyarország problémáját azon az alapon oldjuk meg, hogy győzelmünk révén kielégítjük barátaink ambícióit, ez az elrendezés elkerülhetetlenül a nyugtalanság és bizonytalanság légkörét fogja megteremteni, ami előbb vagy utóbb egy új háborúhoz vezet. [...] Tartós stabilitást és jólétet leginkább egy új Dunai Konföderáció létesítésével lehetne elérni. Ennek része lenne Német-Ausztria, Csehország, Magyarország, Jugoszlávia, Románia és valószínűleg Bulgária is. [...] Közép-Európa különböző nemzetiségei úgy össze vannak keveredve, etnikai határaik annyira alkalmatlanok arra, hogy ténylegesen független szuverén államok határai legyenek, hogy számukra az egyetlen kielégítő és tartósan működőképes politika, ha egyesülnek egy nem nemzeti szuperállamban. Ennek a szuperállamnak a létrejöttét késleltethetjük, de meg nem akadályozhatjuk.39 Az „Új Európa" program formális realizálása és így a történelmi Magyarország fölbomlásának szentesítése az 1919-ben Párizsban összeült békekonferenciára maradt. Itt vált világossá, hogy a háborúból nem a sokak által őszintén remélt új, szép Európa bontakozik ki, hanem az önzés, a mohóság, az erőpolitika ősi vonásai kapnak új köntöst. A közép-európai határokra vonatkozó brit javaslat Seton-Watson memorandumaiból indult ki, így abból a tételből, hogy „a határok, amennyire csak lehet, essenek egybe a lakosság etnikai megoszlásával". A vitathatónak, a döntésben mérlegelendőnek megjelölt „szürke zónák"40 kivétel nélkül az utódállamokhoz kerültek - hogy azokat katonailag is erősítsék az esetleges szovjet-orosz támadás, de facto azonban egy magyar reváns ellen. így jött létre az a helyzet, hogy a trianoni békeszerződés következtében a magyar etnikum egyharmada számára Magyarország külfölddé vált, sorsuk pedig nemzeti kisebbségként határozottan rosszabb lett, mint a régi Magyarország nem magyar népeié 158 Külügyi Szemle
