Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 4. szám - MAGYAR DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Fejérdy Gergely: A francia-német együttműködés Magyarország szemszögéből, a rendszerváltás korszakában
A francia-német együttműködés Magyarország szemszögéből Az Élysée-szerződéssel szentesített német-francia együttműködéssel szemben magyar részről tapasztalt kezdeti gyanakvás és ellenséges hozzáállás ugyan nem szűnt meg teljesen az 1980-as évekre, de egyéb pragmatikus szempontok miatt már nemigen kapott látványos teret. Míg 1963-ban a Quai d'Orsay-n felháborodást okozott, hogy Budapest következetesen „Bonn-Párizs-tengelyként" emlegette az Élysée-szerződést,75 addig húsz évvel később már a titkos iratokban sem jelent meg ez a II. világháborús hódító törekvéseket szimbolizáló szövetségi rendszerre utaló kifejezés. A német-francia párost az 1980-as évek végén már csak és kizárólag a két állam „együttműködéseként" emlegetik a magyar iratok. Ugyanakkor a rendszerváltásra volt szükség ahhoz, hogy Budapesten már „motorként" tekintsenek Bonn és Párizs ellentmondásoktól sem mentes kapcsolataira. A szóhasználat szimbolikája jól jellemzi azt a változást, amely Magyarország külpolitikai szemléletében és azon keresztül a francia-német együttműködéssel fennálló magyar kapcsolatokban végbement. Jegyzetek 1 Részlet Kádár János miniszterelnöknek a csepeli sportcsarnokban, 1963. április 5-én elhangzott beszédéből. A dokumentumot közli: Garadnai Zoltán: Iratok a magyar-francia kapcsolatok történetéhez (1963-1968). Budapest: Gondolat, 2008. 79-80. o. (4. sz. dokumentum.) 2 Körösi István: „A magyar-német gazdasági kapcsolatok fejlődésének húsz éve (1989-2009) a tíz új EU-tagországgal összehasonlítva". Külügyi Szemle, Vol. 8. No. 3.(2009). 13-14. o. 3 Borhi László: „Egy amerikai diplomata beszélgetései 1978-ban: W. Averrell Harriman, Kádár János és Nicolae Ceau§escu". Múltunk, No. 1. (2009). 65-88. o. 4 1988-ra a bruttó adósságállomány a GDP 63%-a volt Magyarországon. Ugyanebben az évben az egy főre jutó bruttó adósság 1600 dollár volt. Az évi adósságfizetési kötelezettség a GDP 3,5-4,5%-át tette ki. Lásd: Vígvári András: „Visszapillantás a magyar eladósodás történetére". Aula, Vol. 12. No. 4. (1990). 56-59. o. 5 A Reagan-Grósz-találkozóra 1988. július 27-én került sor. Lásd: Kávássy János: „Hosszú út Washingtonba: Grósz Károly 1988-as amerikai látogatása és annak előzményei". In: Rajzolatok a magyar történelemről (szerk. Antos Balázs - Tamás Ágnes). Szeged: Szegedi Tudományegyetem, 2010. 92. o. 6 Az NSZK-magyar hivatalos kapcsolatok történetével kapcsolatban lásd pl.: Kiss J. László: „Az első államközi megállapodástól a diplomáciai kapcsolatok felvételéig. A magyar-NSZK kapcsolatok egy évtizede (1963-1973)". Külpolitika, No. 3. (1976). 3-18. o. 7 Vö.: Documents Diplomatiques Tranqais, 1966, Tome II., 1 juin-31 décembre. Brüsszel: P.I.E. Peter Lang, 2006. 344-346. o. (142. számú dokumentum) 8 Vö.: Garadnai Zoltán - Schreiber Tamás: „A magyarországi rendszerváltás a Quai d'Orsay szemével". Külügyi Szemle, Vol. 7. No. 2. (2008). 130. o. 9 Szebeni Géza: „Kádár János és Francois Mitterrand három találkozója". Múltunk, No. 1. (2009). 4-25. o. 2013. tél 93
