Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - EURÓPAI FÖDERALIZMUS ÉS NEMZETKÖZI KULTURÁLIS EGYÜTTMŰKÖDÉS AZ EU-BAN - Környei Ágnes: Az Európai Unió a nemzetközi kulturális együttműködésben
Az Európai Unió a nemzetközi kulturális együttműködésben Az európai kulturális menetrend18 2007-es elfogadása új fejezetet nyitott az európai szintű kultúrpolitikai együttműködésben. Célként19 határozták meg a kulturális sokféleség és a kultúrák közötti párbeszéd támogatását, a kultúrának mint a kreativitás mozgatórúgójának a támogatását, illetve a kultúrának mint az EU nemzetközi kapcsolataiban kulcsszerepet játszó tényezőnek a támogatását. A kulturális dimenzió tehát megjelent nemcsak a fejlesztési együttműködésben, a humanitárius segítségnyújtásban, de a szomszédságpolitikában, a csatlakozási tárgyalásokon, a partnerországokkal és -régiókkal fenntartott kapcsolatokban is. A szomszédságpolitikában megjelenik például a kulturális örökség védelme, az Euromed Örökség Program keretében a Földközi-tenger térségének építészeti, iparművészeti, zenei örökségének megőrzését tűzte ki célul az Unió. De innovatív kezdeményezés a Balassi Intézet tevékeny részvételével létrehozott Dunai Kulturális Klaszter is, amely a Duna-stratégia keretében sok klaszter centrumaként platformot nyújthat a kultúra, a gazdaság és a turizmus számára a párbeszéd, egy hosszú távú összehangolt fejlesztés kialakítására. A harmadik országokkal kialakított kulturális együttműködés területén említhető például a MEDIA Mundus program,20 amely az audiovizuális szakemberek közötti hálózatépítést segíti, támogatja a nemzetközi koprodukciókat és az audiovizuális alkotások világszintű terjesztését. Ennek keretében az IPEDA MUNDUS támogatja az európai filmek megjelenését a legkedveltebb amerikai és kanadai videomegosztó oldalakon, és segíti az észak-amerikaiakat európai partnerek felkutatásában. Vagy a program egy másik projektje, a DOCSTORIES műhelytalálkozó-sorozat, amelynek célja, hogy a Fekete-tenger régiójában21 ösztönözze a kreatív dokumentumfilmtervek és innovatív, dokumentum jellegű programok megvalósítását. A lehetőség tehát megvan, de vajon léteznek-e egy irányba mutató, közös célok, amelyeket az uniós szintű kultúrdiplomácia szolgálna. Kétségtelen, hogy a tagállamok elsődleges célja saját kultúrájuk népszerűsítése, míg az EU jelenleg a harmadik államok kultúráját, kulturális infrastruktúráját támogatja a fejlesztési segélyekkel, a stabilizációs és demokratizációs programjaival. Ugyanakkor mind az EU, mind a tagállamok megfogalmazzák, hogy rendkívül fontos az interkulturális párbeszéd, a kulturális mobilitás és csere más országokkal, és sürgetik a kulturális sokszínűség előmozdítását otthon és külföldön egyaránt. Nemcsak szeptember 11-e, de az európai társadalmak egyre inkább multikulturális jellege is ráirányítja a figyelmet a kulturális kapcsolatokra, azok szerepére a konfliktusok esetleges megelőzésében, a demokratikus rendszer és a civil társadalom megerősítésében. Geopolitikai szempontból szintén kimutathatóak közös stratégiai érdekek a tagállamok és az Európai Unió között. A szomszédságpolitikában talán a legnyilvánvalóbb az általános támogatás; igaz, a Keleti Partnerségben ez még nem olyan beágyazott, mint a déli dimenzióban. A Nyugat-Balkán vonatkozásában is elfogadott az együttműködés kulturális komponensének megerősítése, főleg a térséggel határos országok megközelítésében. 2013. nyár 167
