Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 2. szám - MAGYAR-OSZTRÁK DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Kiss J. László: Politika és percepció: magyar és osztrák (kül)politika az átalakulás éveiben (1988-1991)
Politika és percepció Erwin Lánc szociáldemokrata politikus, a második köztársaság kilencedik külügyminisztere úgy nyilatkozott, hogy az egyes nyugat-európai csoportok nemcsak a magyarországi anarchiától tartanak, hanem attól is, hogy a változási igények dinamikája Nyugatra is átterjed, és így olyan, immáron negyven-ötvenéves értékrendek omolhatnak össze, amelyek problémáit a jólét eddig elfedte.15 A magyar diplomaták nem feledkeztek meg arról sem, hogy Alois Mock osztrák külügyminiszternek a finn Paasikivi Társaságban tartott előadásáról tudósítsanak. Mock arról beszélt, hogy a Szovjetunióban a változások felülről, Lengyelországban alulról, míg Magyarországon egyidejűleg felülről és alulról indulnak. Hozzáfűzte: a Nyugat a második világháború óta most került a legfelelősségteljesebb feladata elé, amely abban áll, hogy egyfelől a beavatkozást elkerülje, és a lehetséges instabilitást ne a saját érdekei javára használja ki, másfelől azonban a pozitív keleti fejlődést támogassa is.16 A diplomáciai feljegyzések értékelésekor a történészben az a benyomás alakul ki, hogy a diplomaták olykor a saját véleményüket adták beszélgetőpartnereik szájába, és ez a szociáldemokratákra vonatkozó aggodalmakat tekintve nem is volt nehéz. Ilyen módon a magyar diplomaták a társadalmi átalakulásban korántsem elfogulatlan szereplők: az eseményekben sokkal inkább részt vevő megfigyelők, mintsem megfigyelő résztvevők voltak. Nem kérdés, hogy a politikai átalakulás bizonytalanságai között maguk sem tudhatták pontosan, hogy hol végződik az „utazás", és személyes pályafutásukat mennyiben fogják érinteni az események előre nem látható fordulatai. A diplomáciai jelentésekből az is kitűnik, hogy a magyar külpolitikának a rendszer- váltással együtt járó transznacionalizálódása - azaz a demokratikus átmenetben a nem állami szereplők növekvő aktivitása - szokatlan, addig kevéssé ismert feladatok elé állította a magyar diplomáciát. Egyfelől az olyan nem állami szereplők, mint a Bős-Nagymaros vízi erőmű ellen protestáló Duna-kör aktivistái, ausztriai tartózkodásuk során diplomáciai szolgáltatásokat igényeltek. Másfelől a bécsi magyar követség 1988/89. évi jelentése megállapította, hogy ugyan a kétoldalú kapcsolatok decentralizálódása és diverzifikálódása egy örvendetes tény, ám hiba lenne elhallgatni a kritikus megjegyzéseket. A magyar nagykövet arról írt, hogy számos probléma és félreértés onnan ered, hogy az átalakuló Külügyminisztérium a követséget a legmagasabb szinten sorra kerülő kétoldalú megbeszélések előkészítésébe nem vonja be.17 Ausztria a változások metszéspontjában és a reformkommunista magyar külpolitika Az 1980-as évek végén az osztrák külpolitikának három mélyreható kihívással kellett szembesülnie; nevezetesen: az európai belpiac megteremtésével felgyorsult integrációs folyamattal, a közép- és kelet-európai átalakulással és a német egyesüléssel. Mindezek 2013. nyár 107
