Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2013 (12. évfolyam)
2013 / 1. szám - KÖZELKÉP A BOLGÁR-MACEDÓN KAPCSOLATOKRÓL - Klein András: Egy új bolgár Macedónia-politika felé
Klein András 2 A magyar tudományos szférában az egyetemek közötti kapcsolatokban, ahogyan a magyar diplomáciában is, a volt Jugoszláviával való kapcsolatnak jóval nagyobb hagyományai vannak, mint a Balkán délebbi országaival való együttműködésnek. Ennek következtében a volt jugoszláv interpretációk szélesebb körben ismertek, ami igaz az úgynevezett „macedonizmus" kérdésére is. 3 Az elmúlt években Szófiában két metróvonalat adtak át. Megépült a Vidin-Calafat híd a Duna felett. 2013-ban elkészül a Szófiát Burgasszal összekötő autópálya utolsó, hiányzó szakasza. Szintén várható, hogy a következő években végre megépülnek a Szófiát a szerb, a görög és a török határral összekötő autópályák. Amiben kevés előrelépés történt, az a vasútvonalak korszerűsítése. 4 A legutóbbi népszámlálási adatok szerint a lakosság 8,8%-a vallja magát töröknek. A valóságban a 10%-ot is elérheti a muzulmánok száma (akik török, pomák - vagyis bolgár eredetű mohamedán - és cigány etnikumúak). A népszámláláson a lakosság 5%-a vallotta magát romának, reális számuk ennél nagyobb. Mindezek mellett figyelembe kell venni, hogy az 1980-as évek óta az ország lakossága 9 millióról 7,5 millióra csökkent, aminek oka a pravoszláv lakosság alacsony születési rátája és a fiatalok tömeges elvándorlása. Becslések szerint jelenleg 1-1,5 millió bolgár állampolgár él külföldön. 5 A bolgár történészi diskurzus különbséget tesz a „politikai macedonizmus" és a „nemzetitörténelmi macedonizmus" között. Előbbi elismeri a macedón államiságot önálló macedón nemzet nélkül, utóbbi az önálló macedón nyelv, nemzet és történelem teóriája. 6 Természetesen a kérdéskörhöz hozzátartoznak a görög-macedón viták is, de cikkemnek nem témája e két ország viszonya. 7 A berlini kongresszuson az európai nagyhatalmak a függetlenségét éppen hogy kivívó Bulgáriát három részre osztották, félve egy erős és oroszbarát állam geopolitikai hatásától. Az eljárás során teljes mértékben figyelmen kívül hagyták az etnikai szempontokat. A földrajzi Macedónia területei visszakerültek az Oszmán Birodalomhoz. A mai Bulgária északi részén, Szófia központtal alakult meg a Bolgár Királyság, míg a ma ismert Bulgária legtöbb déli területe Kelet-Rumélia néven és Plovdiv központtal az Oszmán Birodalom autonóm tartománya lett. Utóbbi kettő 1885- ben egyesült. Ezután lett a bolgár nemzeti törekvések legfontosabb célkitűzése hasonló egyesülés elérése Macedóniával is. 8 A VMRO által szervezett törökellenes lázadás, amit a Porta véresen levert, de az évfordulója ma mind Macedóniában, mind Bulgáriában ünnep. 9 A második balkáni háború, amelynek során az egyesült szerb-görög-román csapatok legyőzték Bulgáriát, és eldőlt, hogy - Pirini-Macedóniát kivéve - a földrajzi Macedónia nagyobb részén Szerbia és Görögország osztozik, Dobrudzsa pedig Romániához kerül. 10 A macedonizmus, akár politikai, akár nemzeti alapon, már az 1870-es évekre megjelent. Azonban a nemzeti jelleg a helyi lakosság körében általánosan elfogadottá a titói Jugoszláviában vált. 11 Az igazsághoz hozzátartozik, hogy a macedóniai privatizáció fénykora az 1990-es évek közepére esett, amikor Bulgária államcsődbe került, vagyis ebben az időszakban a bolgár cégek nem voltak olyan helyzetben, hogy bármilyen privatizációs versenyben részt vegyenek. 12 Az NCION cég 2012 decemberében közzétett közvélemény-kutatása szerint Bulgária teljes lakosságának 44%-a szerint Macedónia csak akkor válhat az EU tagjává, ha az országban megszűnik a bolgárellenes propaganda. A lakosság 18%-a szerint Macedónia semmi esetre sem lehet az EU tagja. Mindössze a teljes lakosság 8%-a véli úgy, hogy Bulgária nyugati szomszédjának a bolgár feltételek nélkül is EU-taggá kell válnia. 30% nem nyilvánított véleményt. 13 A macedón-bolgár infrastrukturális kapcsolat ráadásul nemcsak a két ország szempontjából lényeges, de kulcseleme az úgynevezett 8-as európai folyosónak is, amely Várnát kötné össze az albániai Durressel, vagyis a Balkán déli részén megteremtené a kelet-nyugat kapcsolatot. 14 Georgij Dimitrov kommunista vezető kezdeményezésére 1944 után Pirini-Macedónia lakosait a megkérdezésük nélkül, automatikusan macedónokká nyilvánították. Az akkori bolgár kommunista vezetés érdemben gondolkodott egy föderatív jugoszláv-bolgár kommunista állam létrehozásáról, melynek harmadik alkotóeleme lett volna a mai Macedón Köztársaság és Pirini-Macedónia 180 Külügyi Szemle
