Külügyi Szemle - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2007 (6. évfolyam)
2007 / 2-3. szám - IRAK ÉS AMI UTÁNA JÖN - N. Rózsa Erzsébet: Az iraki konfliktus és a tágabb Közel-Kelet
N. Rózsa Erzsébet 53 Jordánia volt az egyetlen arab ország, amely a hozzá menekülő palesztinoknak állampolgárságot és útlevelet adott. 54 A Bagdad és Ammán közötti mintegy ezer kilométeres autópálya volt az az összekötő kapocs Bagdad és a külvilág között, melyen keresztül Irak a külvilág számára elérhető volt. 55 Mindkét államot a britek hozták létre az első világháborút követő rendezések keretében, monarchiaként, melyek trónjára a Hásemita család két fiát, Transzjordániában Abdullahot, Irakban Fejszált ültették, elismerésként a háború során a briteknek nyújtott támogatásért a törökökkel szemben. Bővebben 1. például George Antonius: The Arab Awakening, London: Hamish Hamilton, 1938. 56 Beleértve Szaddám Húszéin közvetlen családját és a bacaszista vezetést is. (Ismert, hogy 1996-ban, amikor Szaddám Húszéin két veje detektált, családjaikkal együtt ők is Jordániába menekültek, és onnan próbáltak a nyugati hatalmakkal, elsősorban az Egyesült Államokkal kapcsolatba lépni. Végül azonban engedve Szaddám hívásának, visszatértek Irakba, ahol azonnal lemészárolták őket.) 57 Hivatkozza Scott Lasensky: „Jordan and Iraq: Between Cooperation and Crisis", United States Institute of Peace (USIP), Special Report 178, December 2006,3. o., http://www.usip.org . 58 „Jordánia nem engedheti meg magának, hogy tőle keletre egynél több Irak legyen." Idézi Lasensky: i. m. 3. o. 59 Ismert, hogy először Abdullah jordán király beszélt a síita félhold kialakulásának veszélyéről. Az iráni befolyás jelenléte és erősödése Irakban jelentős biztonságpolitikai tényező a jordán kül- és biztonságpolitikai gondolkodásban. 60 „Jordánia szunnita arab ország, és az egyetlen kérdés, melyben a király és a közvélemény egységes, úgy tűnik, a „szunnita szolidaritás"." Lasensky: i. m. 5. o. 61 „Jordan rockets miss US Navy ship", 2005. augusztus 19., http://news.bbc.co.Uk/2/hi/middle_east/4165190.stm . 62 „Jordan was chemical bomb target", 2004. április 17., http://news.bbc.co.Uk/2/hi/middle_east/3635381.stm . 63 A családot négy jordán parlamenti képviselő is felkereste részvétüket nyilvánítani, akik ellen vallási erőszak szítása miatt vádat emeltek. Az egyik képviselő egyenesen mártírnak nevezte a megölt terroristavezért. „Jordan MPs face Zarqawi charges", 2005. június 13., http://news.bbc.co.Uk/2/hi/middle_east/5075422.stm . 64 Amikor a török parlament leszavazta az amerikai kérést, mely az északnyugati front megnyitását lehetővé tette volna, Jordánia szerepe megnőtt. Ma sem világos, hogy ennek következtében milyen amerikai csapatmozgásokra került sor jordán területről Irakba. Lasensky: i. m. 8. o. 65 „Mi nem veszünk részt ebben a háborúban, ezt szögezzük le - mondta Bászim Avádalláh jordán miniszter, Abdullah király közeli barátja. - Őfelsége és a kormány nagyon vehemens, nagyon nyílt volt ezzel kapcsolatban. Mi a kormányban ugyanolyan dühösek vagyunk, mint az utca embere." http://www.cbsnews.com/stories/2003/04/06/60minutes/main548009.shtml . 66 Egy 2003-as közvélemény-kutatás szerint a jordán közvélemény mindössze hat százalékának volt kedvező véleménye az Egyesült Államokról. (A 3020 megkérdezett egyetértett abban, hogy negatív véleményüknek az Egyesült Államok Közel-Kelet-politikája volt az oka, nem pedig arab értékrendjük.) „Arab Public Opinion on the United States and Iraq", The Brookings Institution, Summer 2003, http://www.brook.edu/press/review/summer2003/telhami.htm . 67 Bővebben 1. N. Rózsa Erzsébet: „Szaddám Húszéin: bukott diktátorból »arab hős«?", História, 2007/3., http://www.historia.hu/ „A bukott diktátor elfogása - miközben Irak-szerte sokan ünnepeltek - a dolgok eltérő logikájából fakadóan előre kiszámítható és előre kiszámíthatatlan események láncolatát indította el. Áz Egyesült Államok és szövetségesei a diktátor bíróság elé állítását, perének nyilvános és/vagy átlátható lefolytatását kezdeményezték: Szaddám Huszeint iraki bíróság fogta perbe és ítélte el. A tárgyalássorozat folyamán súlyos formai hibákat is elkövettek azonban (például az egyik bíró azért mondott le, mert az iraki kormány nyomást gyakorolt rá, a másik azért, mert maga is kurd lévén, érzelmileg érintett volt), emellett Szaddám védőügyvédéi közül többeket meggyilkoltak. A legnagyobb probléma mégis az volt, hogy a tárgyalások közvetí192 Külügyi Szemle
