Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2005 (4. évfolyam)
2005 / 1-2. szám - NEMZETKÖZI JOG - Szigeti Péter: Az erőszakhasználatot legitimáló jelenkori politikai eszmék és a nemzetközi jog
Az erőszakhasználatot legitimáló jelenkori politikai eszmék és a nemzetközi jog Jegyzetek 1 Az igazságos háború vallási és modem eszméjéről lásd: Brien Hallett: Just-War Criteria in: Encyclopedia of Violence, Peace and Conflict (Lester Kurtz szerk.) Vol. 2. San Diego-London-Boston-New York-Sydney-Tokyo-Toronto 1999; James Turner Johnson: Can Modern War Be Just? New Haven- London 1984; Nicholas Rengger: On the just war tradition in the twenty-first century. In: International Affairs, 2002. április, Vol. 78. Ne2. 353-363. o. 2 „A nemzetközi jog, bizonyos értelemben, nem volt más, mint a dzsungel törvénye, kodifikálva" James Crawford: The Right of Self-Determination in International Law: Its Development and Future. In: Peoples' Rights (szerk. Philip Alston), New York 2001,12. o. 3 Heller Ágnes: Az igazságosságon túl. Budapest 1990,237. o. 4 Uo. 235. o. 5 Rengger, Nicholas: i. m. 358. o. 6 Heller: i. m, 241. o., Walzer: Just and Unjust Wars, Basic Books (h. n.) 1992. 51-65. o. 7 Walzer: Just and Unjust Wars... 58. o. 8 Zawati, Hilmi M.: Is Jihad a Just War? War, Peace and Human Rights Under Islamic and Public International Law. Lampeter-Queenton-Lewiston 2001.16. o. 9 „Az emberi jogok fogalma napjainkban a Nyugat közös politikai és morális hivatkozása. Minden párt, minden szellemi irányzat, minden politikai »érzékenység« a magáénak vallja. Ritka dolog világunkban az ilyen egyhangúság egy olyan végső elvről, amely az erkölcsöt is, a legtimitást is érinti. Időben talán az 1300-as évekig kell visszamenni, abba a korszakba, amely Nyugaton a nagy egyházi stigmát megelőzi, hogy a hiteknek egy ilyen egyöntetűségével találkozzunk." Pierre Manent: Politikai filozófia felnőtteknek (ford. Kende Péter) Budapest 2001, 161. o. 10 Walzer: Just and Unjust Wars... 101-107. o.; Heller: i. m. 241. o. Valójában a régiek sem, bár ezeket a jogi fogalmakat természetesen nem ismerték; de 1. Grotiust: „Jogosan indítható háború az olyan király ellen, aki nyíltan az egész nép ellenségeként viselkedik", Hugo Grotius: A háború és béke jogáról. Budapest 1999. Vol. 1.149. o. 11 A Barcelona Traction-ügyben a Nemzetközi Bíróság kijelentette, hogy az önrendelkezés joga (1. nemzet) és a genocídium tilalma (1. emberi jogok) a nemzetközi jogrend alapvető, mindenkire kötelező (erga omnes) normái. Barcelona Traction, ICJ Reports, 1970. 32. o. Idézi pl. Malcolm N. Shaw: Nemzetközi jog. Budapest 2001.98. o. 12 Az elméleti szembefordulás a nemességgel a legvilágosabb megint csak Franciaország esetében, ahol a forradalom előtti nemesség önmagát mint a frankok leszármazottait álh'totta be, a népet pedig mint a leigázott - ezért alacsonyabb rendű - gallok utódjait; ezt a szembeálh'tást a forradalom után a polgárság megfordította, és a gallokat mint a „valódi franciákat" kezdte propagálni. In: Szűcs Jenő: Nemzet és történelem. Budapest 1984. 13 Az egyenletre és értelmezésére: Eric J. Hobsbawm: A nacionalizmus kétszáz éve, [h. n.J, Maecenas 1997. 28-34. o. 14 Csepeli György: Nemzet által homályosan. Budapest 1992,5-11. o. Bővebben lásd: Szűcs Jenő: i. m. 15 Manent: i. m. 97. o. 16 „Belső határként" gondolhatunk az emberi jogokra, mint a magánélet kodifikált biztosítékaira. 17 Platónt idézi Manent, i. m. 79. o. 18 A stabil, igazságos és demokratikus közösség paradigmájának leírásához: John Rawls: Az igazságosság elmélete, Budapest 1997. 19 Kissinger, Henry: Diplomácia. Budapest 1998, 159. o. 20 „Ugyanakkor a nemzetnek a demokráciával kapcsolatos ambivalenciája sokat veszít rejtelmességé- ből, ha figyelembe vesszük hogy ez az ambivalencia voltaképpen az egyén, illetve az individualitás kétarcúsága. Az emberi egyednek, Péternek vagy Pálnak csakugyan sajátja ez a kettősség. Szabadságának feltétele az, hogy individuum, aki ilyen is, olyan is lehet. Ugyanakkor az egyén individualitása, az a körülmény, hogy ilyen a természete, összeütközésbe kerülhet saját szabadságával. Azt 2005. tavasz-nyár 243
