Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2004 (3. évfolyam)
2004 / 3-4. szám - NEMZETKÖZI BIZTONSÁG - Törő Csaba: Nemzetközi konfliktuskezelési elsősegély: a humanitárius fegyveres beavatkozások anatómiája
Törő Csaba Az intervenció célállamának területi egységét pedig azért nem veszélyezteti, mert a humanitárius kényszerintézkedések mozgatórugói és céljai jogi értelemben nem territoriális jellegűek, csupán egy adott területen, térségben elkövetett kiemelkedően durva nemzetközi jogsértések felszámolása céljából egy bizonyos konkrét terephez kötődnek. A külföldön közvetlen életveszélybe került állampolgáraik védelmére fegyveres erővel siető államok esetét elemezve elhatárolható egy szuverén állam területi egysége elleni sérelem esete más hasonló, de lényegében mégis különböző helyzetektől. Az alábbi okfejtés figyelemre méltó tisztasággal megragadja a szuverenitás megsértése és egy állam területi egysége ellen intézett támadás között meghúzódó meghatározó különbséget: „Könnyen belátható, hogy akár egyetlen repülőgép támadása egy ország ellen a megtámadott állam területi integritása elleni fegyveres erő alkalmazásának minősül. Ugyanilyen egyértelmű a válasz akkor is, amikor egy állam katonai beavatkozása nem egy másik állam ellen irányul, hanem csupán a fenyegetett állampolgárainak kimenekítését célzó hadműveletre kerül sor? Valóban egy állam területi egységét érintő fegyveres fellépés esetével, nem pedig a szuverenitásának megsértésével - éppen úgy, mint, amikor egy polgári repülőgép engedély nélkül lép be egy másik állam légterébe egyértelműen megsértve annak szuverenitását -, de még nem az állam vagy területi egysége elleni támadással állunk szemben. Úgy tűnik, hogy az állam ellen ellenséges szándéktól kísért és a mentőakcióhoz szükséges szintet meghaladó katonai tevékenység különbözteti meg a szuverenitás megsértését a területi egység elleni támadástól. (...) Az az állítás, mely szerint a humanitárius intervenció nem sérti meg az alapokmány 2. cikk 4. szakaszát, logikailag nem korlátozható csupán [egy állam - A szerzői saját állampolgárok megvédésére. Akár megsértik az ilyen tevékenységek az alapokmány 2. cikk 4. szakaszát, akár nem, semmi sem múlik azon, hogy a megmentettek az [beavatkozó - A szerző] állam polgárai-e vagy sem."34 A humanitárius intervenciók feladatai Külső fegyveres beavatkozások és/vagy komplex béketámogató hadműveletek során humanitárius célú feladatok széles körének ellátása válhat szükségessé: • a humanitárius segítség és ellátás szükséges biztonsági körülményeinek kialakítása (Burundi 2004, Szomália 1992, Haiti 2004); • a menekültek és elűzöttek önkéntes visszatérése biztonsági feltételeinek megteremtése (Burundi 2004, Kongó 2003-, Elefántcsontpart 2004); • az ENSZ, valamint a humanitárius szervezetek és szállítmányok védelme és célba juttatásuk biztosítása (Szomália 1992, Bosznia 1992-95, Ruanda 1994); • a Biztonsági Tanács által meghatározott „biztonságos menedékek és övezetek" védelme (Eszak-Irak 1991, Bosznia 1993-95, Ruanda 1994, Kongó 2003); • a szemben álló felek manővereinek megakadályozása a mozgásuk és katonai tevékenységük korlátozásával légtérzárlat vagy földi karantén segítségével (Eszak- Irak 1991, Bosznia 1993-95); 172 Külügyi Szemle
