Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - Schweitzer András: Jeruzsálem nemzetközi jogi státusa - politikai dokumentumok és értelmezések
Schweitzer András Occupied Territories or Disputed Territories? Jerusalem Issue Brief; Vol. 1, No. 1; 2 September 2001; http://www . jcpa.org/art/briefl-l.htm Sadat, Anwar: In Search of Identity - An autobiography. William Collins Sons & Co Ltd. Glasgow, Great Britain, 1978. Schweitzer András: A cionizmus és a zsidó vallás - Ki vándorol haza. HVG, 1997. augusztus 23. Schweitzer András: Jeruzsálem megosztása - Lehetetlen és muszáj. HVG-mellékkl: Megosztott városok, 2001. március 24. Schweitzer András: Interjú Merőn Benvenistivel - Kell a homály. In: HVG-melléklet: Megosztott városok, 2001. március 24. Segal, M. Jerome: Is Jerusalem Negotiable? IPCRI Final Status Series publications; 1997 Segal, Ronald: Whose Jerusalem? - The Conflicts of Israel. Harmondsworth, England, Great Britain, 1975 Shragai Nadav: The seeds of calamity. Ha'aretz, 1996. szeptember 27. Tessler, Mark: A history of the Israeli-Palestinian Conflict. Indiana University Press, Bloomington and Indianapolis, 1994. Usher Graham: Doves over Jerusalem? - An interview with Menachem Klein. Jerusalem Quarterly File Issue 5,1999. Jegyzetek 1 Közülük számosat felhasználtunk a jelen tanulmányhoz, lásd a forrásjegyzéket. 2 Az elhangzott beszédek alapján készült tanulmányokat Hans Köchler gyűjtötte kötetbe (lásd forrásjegyzék). 3 Az angol szövegben „Sharif of Mecca". 4 In: Kaplan p. 78. 5 A szerző saját fordítása. Az eredeti, angol nyelvű változat így hangzik: „His Majesty's Government view with favour the establishment in Palestine of a national home for the Jewish people, and will use their best endeavours to facilitate the achievement of this object, it being clearly understood that nothing shall be done which may prejudice the civil and religious rights of existing non-Jewish communities in Palestine, or the rights and political status enjoyed by Jews in any other country." A szövegnek hivatalos magyar fordítása nem létezik, a különböző szöveggyűjteményekben eltérő fordítások szerepelnek. Az itt bemutatott fordítás - az eredeti szöveghez hasonlóan - nyitva hagyja a kérdést, hogy a brit kormány vajon megnyugvással tudomásul vette, hogy a palesz- tinai nem zsidó közösségek jogait nem éri majd sérelem, vagy éppen ellenkezőleg, erre szólít fel. Az irodalom- jegyzékben szereplő Zsidó történeti atlaszban szereplő fordítás így szól: „Őfelsége kormánya jóindulattal viseltetik a zsidó nemzeti otthon gondolata iránt Palesztinában és azon lesz, hogy e szándék megvalósítását elősegítse, mivel nyilvánvaló, hogy semmi olyan nem fog történni (sic!), ami korlátozná a palesztinai nem zsidó közösségek polgári és vallási jogait vagy a zsidók bármely más országban élvezett jogait és politikai státusait." Az általam kiemelt rész azt mutatja, hogy e fordítás szerint Őfelsége kormánya nem aggódik igazán a Palesztina területén élő nem zsidók jogaiért. Ezzel éppen ellentétes az irodalomjegyzékben ugyancsak szereplő Karen Arm- strong-könyvben fellelhető fordítás, mely szerint: Őfelsége kormánya támogatja Palesztinában a zsidó nép nemzeti otthonának létrehozását, és minden tőle telhetőt elkövet azért, hogy eme cél elérését lehetővé tegye, azonban világosan leszögezi (sic!) azt is, hogy a Palesztinában jelenleg élő nem zsidó közösségek polgári és vallási jogait, sem a más országban élő zsidók által élvezett jogokat és politikai státust nem érheti sérelem (sic!). 6 A szövegváltozatokat lásd Kaplan, 87. o. 7 Az állandó letelepedési engedélyek száma alapján készülő török hatósági nyilvántartás szerint a zsidók számaránya Jeruzsálemben már 1872-ben elérte az összlakosság egynegyedét, az európai konzulátusok becslései és utazók beszámolói alapján készített statisztikák szerint pedig az 50 százalékot. Az arány az első világháború után tovább nőtt. 8 Izrael és Transzjordánia az egymás ellen folytatott gyilkos háború ellenére meglepő egyetértésben zárta ki a város gyámság alá helyezését. Abdullah király szerint „Jeruzsálem nemzetközivé tételére vonatkozó követelés volt a legfurcsább és az arab nemzeti célok iránt legkevésbé fogékony. Figyelmen kívül hagyta az arabok jogait azáltal, hogy a szent helyeket nemzetközi felügyelet alá vonta, és kiszakította Jeruzsálemet az arabok kezéből. Az én feladatom volt, hogy határozottan és keményen kiálljak a szent város arab jellegének védelmében, és minden tekintetben megakadályozzam a nemzetközivé tételét." Eközben Izrael első miniszterelnöke, Ben Gurion 1949. december 5-én - az immár Jeruzsálemben működő - knesszetben így szónokolt: „kötelességünknek tartjuk deklarálni, hogy zsidó-Jeruzsálem Izrael Állam szerves és elválaszthatatlan része, ahogyan elválaszthatatlan része 76 Külügyi Szemle
