Külügyi Szemle - A Teleki László Intézet Külpolitikai Tanulmányok Központja folyóirata - 2003 (2. évfolyam)
2003 / 1. szám - KÖZEL-KELET - Schweitzer András: Jeruzsálem nemzetközi jogi státusa - politikai dokumentumok és értelmezések
Schweitzer András Jeruzsálem-annexiók Az 1949 nyaráig tartó harcok során Izrael az ENSZ által neki ítéltnél némileg nagyobb terület szerzett meg: Jeruzsálem nyugati fele Izraelhez került, keleti felét pedig az Óvárossal együtt a jordán Arab Légió foglalta el. 1950. január 23-án a knesszet Jeruzsálemet Izrael fővárosaként jelölte meg, s határozatot hozott a parlament és a kormány Jeruzsálembe költöztetéséről. Az egyoldalú izraeli deklarációt, egy hasonló tartalmú követte a Hashemita királyság részéről. 1950. április 11-én a Jordán-folyó mindkét partján - vagyis Cisz- és Transzjordániában - választásokat tartottak, majd az így létrejött új parlament államegyesítő határozatot hozott: „A nép Őfelsége Abdullah nemzeti törekvések megvalósítására tett erőfeszítéseibe vetett hitének kifejezéseként, az önrendelkezési jog, a Jordánia és Palesztina közt fennálló de facto helyzet, illetve nemzeti természeti és földrajzi egység, valamint közös érdek és élettér alapjára helyezkedve, a Jordán folyó mindkét partját képviselő Parlament, a mai napon elhatározza és kijelenti: Elsőként, hogy támogatja a Jordán két partjának teljes egységét, illetve egy állammá alakulását, mely a Hashemita Jordán Királyság, és mely felett Abdullah ibn Husszein király alkotmányos reprezentatív kormányán keresztül és valamennyi állampolgár jogainak és kötelességének egyenlősége alapján uralkodik..."9 Sem az izraeli sem a jordán parlament határozata nem vált nemzetközileg elfogadottá. Az izraeli szuverenitást Jeruzsálem felett az államok nagy többsége elutasította,10 a jordán fennhatóságot Ciszjordánia felett csak Pakisztán és Nagy-Britannia ismerte el, utóbbi Kelet-Jeruzsálemet kivonta ennek hatálya alól. Ugyanakkor a törvényesnek el nem fogadott helyzet, illetve az ennek törvényesítésére vonatkozó egyoldalú deklarációk nem akadályozták meg, hogy Izrael Állam 1949-ben, Jordánia pedig 1955-ben felvételt nyerjen az ENSZ-be. Ezáltal Nyugat-Jeruzsálem Izraelhez, illetve Kelet-Jeruzsá- lem Jordániához tartozása bizonyos értelemben de facto elismertté vált. Az ENSZ Biztonsági Tanács 242-es határozata 1967-ben, illetve a Jeruzsálem státusára vonatkozó további BT-határozatok Az 1967-es - úgynevezett hatnapos - háborúban Izrael elfoglalta a Golán-fennsíkot Szíriától, a Gázai övezetet és a Sínai-félszigetet Egyiptomtól, Ciszjordániát beleértve Kelet-Jeruzsálemet Jordániától. Az ENSZ BT ezt követően hozott 242-es számú határozata a közel-keleti béke megteremtésének, ezen belül a Jeruzsálem-kérdés megoldásának első számú sarokköve. A határozat preambuluma leszögezi a háború általi területszerzés elfogadhatatlanságát, és a térség minden államának biztonságát garantáló tartós béke megteremtésének szükségességét. A határozatban rögzített alapelvek pedig az 68 Külügyi Szemle
