Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet folyóirata - 2001 (7. évfolyam)
2001 / 1-2. szám - DIPLOMÁCIATÖRTÉNET - Garadnai Zoltán: A magyar-francia diplomáciai kapcsolatok története, 1945-1966
A magyar-francia diplomáciai kapcsolatok története, 1945-1966 pai koncepció. Ez volt ennek a lényege". MOL-288 f. 4. cs. 87. ő. e/1. Külpolitikai tájékoztató. 48. o. 52 XIX-J-l-j/1965. 47. dob. Jegyzőkönyv. 53 XIX-J-l-j/1965, 388/PJ/1964"D" 47. dob. IV—135. Jelentés az MSZMP KB. Politikai Bizottságának a MNK külügyminiszterének párizsi látogatásáról. Budapest, 1965. január 21. 54 Ide tartozik még a KUM V. Területi Főosztálya által készített háttértanulmány, amelyben ezzel kapcsolatban ezt olvashatjuk: „A francia »Európai Európa« fogalommal érdemes foglalkozni, mert számos pozitív és általunk kihasználható közeledési felületet tartalmaz." XIX-J-1- j-001524/11/1965, 1965. 47. dob Franciaország helye a szocialista országok külpolitikájában. 11. o. Budapest, 1965. november 29. A háttértanulmány egyébként részletesen foglalkozik az „Európai Európa", „harmadik erő" Európája, az „Az Atlanti-óceántól az Urálig" terjedő Európa fogalmával, és megvizsgálja a fogalmak kialakulásának történeti hátterét is. Ugyanakkor itt olvashatjuk a „kiszélesített Európa" koncepcióval kapcsolatban az alábbi magyar értékelést: „...koncepció lehetőséget nyújt a Magyar Népköztársaság számára, hogy foglalkozzék a közép-európai államok együttműködésének kérdésével, különös tekintettel a Duna-völgyi országokra, a magyar-osztrák kapcsolatokra". 11-12. o. 55 XIX-J-l-j/1965. Jegyzőkönyv. A tárgyalás előkészítése során a magyar külügyminiszter a Közös Piac diszkriminációs intézkedéseinek következményeire készült fel. Mivel a Magyarország számára egyre fontosabbá váló nyugati gazdasági kapcsolatok kerültek veszélybe a diszkrimináció miatt. Ennek hátrányos következményeit a francia külügyminiszter ekkor nem volt hajlandó elismerni, csak a következő évi magyarországi látogatása során. 56 XIX-J-l-j/1965. 47. dob. Jelentés. 57 XIX-J-l-j/1965. 47. dob. Jelentés, ill. XIX-J-l-j-00277/3/1965. A magyar nagykövetségen lezajlott utolsó négyszemközti beszélgetésen a francia külügyminiszter kijelentette, hogy a nagyhatalmak a potsdami tanácskozáson súlyos hibát követtek el, amikor az új német-lengyel határt kijelölték, de a határ elismerésére nem vállaltak kötelezettséget. 58 Ficher Ferenc: A megosztott viliig. A kelet-nyugat, észak-dél nemzetközi kapcsolatok fő vonásai (1945- 1989). IKVA, Budapest, 1992. 263-265. o.' 59 XIX-J-l-j/1965. 47. dob. Jelentés. 60 XIX-J-l-j/1965. 47. dob. Jelentés. A francia külügyminiszter ezzel kapcsolatban ezt mondta: „Azt hiszem az igazi probléma itt az Anschluss. Félnek attól, hogy amennyiben Ausztria csatlakozna a Közös Piachoz, a Német Szövetségi Köztársaság befolyása jelentősen növekedne." 61 XIX-J-l-j/1965. 47 dob. Jelentés. A leszerelési kérdésekkel kapcsolatban a franciák hangsúlyozták, hogy a moszkvai atomcsend egyezményhez azért nem akarnak csatlakozni, mivel az elsősorban az atomfegyverrel nem rendelkező államokra róna kötelezettséget. 62 XIX-J-l-j/1965. 47. dob. Jelentés. A magyar kormány egyetértett a Délkelet-Ázsiára vonatkozó francia semlegességi nyilatkozattal, bár a francia külügyminiszter a tárgyalás során hangsúlyozta, hogy a vietnami helyzetet nem tartja túl veszélyesnek. Egyébként Péter János hivatkozott Károlyi Mihály gróf párizsi magyar nagykövet és Couve de Murville akkori küliigymi- nisztériumi politikai igazgató közötti beszélgetésre, ahol a francia diplomata Európa függetlenségének és semlegességének a fontosságáról nyilatkozott. A francia diplomácia kelet-ázsiai tevékenységében ugyanezen elvek érvényesültek. 63 XIX-J-l-j/1965. 47. dob. Jelentés. 64 A magyar fél a szovjet-francia kereskedelmi szerződés mintájára szerette volna rendezni a két ország gazdasági kapcsolatát. A gazdasági érdekek érvényesítése francia szempontból nézve is fontos volt, mivel ezen a módon Közép- és Kelet-Európábán az 1945-ös német vereség után, lehetőség nyílt a francia diplomácia számára a pozíciószerzésre. A két ország közötti gazdasági szerződés megkötése, a vitás kártalanítási ügyek tisztázása után, 1966 elején történt meg. 2001. tavasz-nyár 147
