Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1986 (13. évfolyam)

1986 / 2. szám - Mecseki György: A Papandreu-kormány bel-és külpolitikájának fő vonásai

politikai szakírónak, Theodore A. Couloumbis professzornak az a véleménye, hogy a Reagan-admi- nisztráció ugyanolyan óvatos „ wait-and-see” magatartást tanúsít Papandreu kormányával szemben, mint Francois Mitterrand irányában. Papandreu 1982-ben megbeszéléseket folytatott Caspar Wein- bergerrel, Alexander Haiggel és magával Ronald Reagan elnökkel, s ezeken — Couloumbis szerint - „fokozatosan olyan atmoszférát teremtettek, amely megnyitja az utat a kölcsönösen hasznos kapcsolatok felé”. S ha Görögországot - a Truman-doktrína óta először - váltakozva jobbközép vagy balközép pártok irányítják Nyugat-Európára orientált külpolitikai konszenzussal, akkor „az Egyesült Államok érdekeltsége jelentősen csökken abban, hogy beavatkozzék a görög belügyekbe, még ha lennének is okok ilyen beavatkozásra”. Azóta a helyzet alapvetően nem változott meg.

83 Az olasz megszállás alatt lévő Albánia 1940-ben hadat üzent Görögországnak. Görögország viszont 1941-ben kudarcba fulladt támadást intézett Albánia ellen, a második világháború után pedig Dél- Albániát (Eszak-Epiruszt) követelte magának, de az 1946. évi párizsi békekonferencia ennek nem adott helyt.

84 A magyar Országos Béketanács képviseletében Péter János, az országgyűlés alelnöke vett részt e találkozón. Az ENSZ-et a különleges politikai ügyekkel megbízott főtitkárhelyettes képviselte.

35 A Szovjetunió és a szocialista országok szolidaritásukról biztosították a „hatok” kezdeményezését, de az Egyesült Államok a „szovjet veszélyre” hivatkozva negatív választ adott rá.

38 Az Országos Béketanács képviseletében ezeken is részt vett Péter János, az országgyűlés alelnöke. Egy alkalommal Papandreu miniszterelnök személyesen is fogadta. Az Országos Béketanács rendszeres kapcsolatot tart fenn mind a KEADEA-val, mind más görög békeszervezetekkel.

54