Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1985 (12. évfolyam)
1985 / 4. szám - 40 ÉV TÖRTÉNETÉBŐL - Fülöp Mihály: A Külügyminiszterek Tanácsa és a magyar békeszerződés
rádióbeszédében a párizsi előrehaladást csalódáskeltően csekélynek nevezte, és először hangsúlyozta nyíltan, hogy az Egyesült Államok kész az ENSZ elé utalni a békeszerződések kérdését, amennyiben a Külügyminiszterek Tanácsa nyáron nem hívja össze a békeértekezletet. Molotov ezt a potsdami és a moszkvai egyezményekkel ellentétes álláspontnak és nyomásnak, fenyegetőzésnek, megfélemlítésnek minősítette. Ez a szovjet-amerikai vita azonban nem jelentette a tárgyalási készség megszűnését. A tárgyalások június közepén újrakezdődtek. A. Külügpminiszterek Tanácsának második párizsi ülésszaka az olasz politikai helyzet és a trieszti kérdés kiéleződése miatt június 15-én feszült légkörben nyílt meg. A felszínre bukkant ellentétek mögött azonban már kirajzolódtak a megegyezés körvonalai. A szovjet küldöttség javasolta Olaszország képviselőjének meghallgatását és kártérítési kötelezettségei enyhítését. A tanács 23. ülésén, június 20-án sikerült megegyezni arról, hogy a szerződések életbelépése után 90 napon belül visszavonják Olaszországból és Bulgáriából a szövetséges csapatokat. Úgy határoztak, hogy Románia területén csak az említett összekötő csapatok maradnak az osztrák szerződés megkötéséig. Byrnes - Molotovval folytatott megbeszélésén (június 25.) - készségesnek mutatkozott a bolgár szerződést is aláírni, amennyiben mind az öt békeszerződés szövegében megegyeznek. Ezzel megnyílt az út a nyitva maradt „balkáni” kérdések rendezéséhez. A területi rendelkezések újabb megvizsgálására már nem került sor. A szovjet küldöttség javaslatára a katonai rendelkezéseket rövidebben s engedékenyebben fogalmazták meg a román, bolgár és magyar szárazföldi, tengeri, illetve folyami és légierő korlátozására, mint az olasz tervezetben. A vitaalap itt is a román tervezet volt. A bolgár és a magyar hadsereg létszámát a lakosság számához viszonyítva állapították meg, a bolgár, illetve a magyar légierő viszont azonos számú repülőgépet tarthatott fenn. (Az elfogadott román és bolgár rendelkezések mutatis mutandis alkalmazása olyan furcsaságot eredményezett, hogy a magyar békeszerződés-tervezet 15. cikkelyében megtiltották például a tengeralattjárók, torpedónaszádok, tengeri aknák stb. kikísérletezését,44 építését vagy tartását.) A tanács június 26-án tárgyalásokat kezdett a Duna45 nemzetközi rendszeréről. A szovjet küldöttség felfogása szerint a hajózási feltételek egyenlőségéről a part menti államok konferenciája előtt nem lehet dönteni. Bevin javaslatára 29-én elvileg elfogadták, hogy a négy nagyhatalom nyilatkozatot tesz közzé, mely szerint a dunai hajózás szabad és nyitott mindenki számára, a szállítási díjak és kereskedelmi hajózás terén egyenlő feltételeket biztosítanak. A nyilatkozat ennek az elvnek az elfogadását ajánlotta a part menti államoknak. A tanács hosszas vitákat folytatott az általános és a gazdasági rendelkezésekről. Június 27-28-án több kérdésben létrejött a megegyezés, de nem tudták eldönteni a kártérítés nagyságát, a Romániából, Bulgáriából, Magyarországról elhurcolt és Németországban található javak visszaszolgáltatását, a Duna nemzetközi rendszerének létrehozását, a „volt ellenséges” államok kártérítési igényeiről való lemondás előírását, az egyenlő gazdasági lehetőségek (legnagyobb kedvezh43
