Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1981 (8. évfolyam)
1981 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Puja Frigyes: Magyar Külpolitika ( Bognár Gyula )
a mgyar külpolitika sajátos jegyeit is. Ezek sorában rámutat oly tényezőkre, mint például az ország általános helyzete, beleértve a földrajzi sajátosságokat, a belpolitikai és a gazdasági helyzetünket, a történelmi múlt számos hagyománya között az olyanokat is, mint például Ausztria és Magyarország négy évszázados közös léte egy birodalom határain belül és ugyanakkor a függetlenségi harcok szintén évszázados tradícióit stb. Szerepel a sajátosságok között olyan tényező is, mint a párt- és az állami vezetés hosszabb idő alatt kialakult jellegzetes munkastílusa, melynek hatására a magyar külpolitikára is az elvi szilárdság és a nagyfokú rugalmasság, a nyugodt, egyenletes tempó, a kapkodás nélküli kezdeményező szellem, a megfontolt és megalapozott előrehaladás a jellemző (70. 1.). A fenti sajátosságok alapján tekinti át a szerző a magyar külpolitikai gyakorlat főbb relációs sajátosságait is. Külön alfejezet taglalja a magyar külpolitika jelenlegi fő feladatait és fő irányait is. Érdekesek azok az oldalak (77-79.1.), amelyeken leírja, hogy milyen sajátosságok, különbségek érvényesülnek Magyarország és az egyes szocialista országok bilaterális kapcsolataiban. Utal a szomszédos országokhoz fűződő kapcsolatokban levő rossz hagyományokra és a viszálykodás maradványainak felszámolásában rejlő igen fontos feladatra is. Áttekinti a könyv a szocialista országokkal való együttműködésünk fő régióit, mindenekelőtt a politikai kapcsolatokat. Taglalja ezek főbb típusait is: a párt- és az állami vezetők két és többoldalú megbeszéléseit, a miniszterelnöki, miniszteri szintű tanácskozásokat stb. Viszonylag nagy teret szentel a gazdasági együttműködésnek, és sürgeti a KGST keretében kibontakozó együttműködés fokozottabb fejlesztését. Áttekinti kulturális és tudományos, valamint ideológiai és propaganda-együttműködésünket is. A szomszédos szocialista országokhoz fűződő kapcsolatainkban külön is szót érdemel az ott élő magyar nemzetiség szerepe, mert ezeknek - más szocialista országok szerint is - az összekötő kapocs, a híd szerepét kell betölteniük. Tevékenységünket a szocialista országok multilaterális szervezeteiben (Varsói Szerződés, KGST, Duna-Bizottság) külön alfeje- zetben ismerteti a szerző, és tájékoztat e szervezetek főbb feladatairól, felépítéséről is. Nagy hangsúllyal ír Púja Frigyes a szocialista országok egységének fokozásáról, s külön említi az antiimperialista harcban győztes vietnami, laoszi, kambodzsai népnek nyújtott segítséget, a Kubai Köztársaság, Angola, Etiópia megvédésének fontosságát. A szocialista országokról írt oldalakon minden bizonnyal az „egység” szó a leggyakoribb, s ennek politikai szükségszerűségéből kiindulva a könyv részletesen foglalkozik az egység fejlesztésének szerveivel, konkrét formáival melyek között természetesen a pártkapcsolatok játsszák az alapvető szerepet. Felveti a politika egyeztetésének és a szuverenitás fenntartásának összefüggését, a nézet- különbségek mellett kialakítandó együttműködés lehetőségét, valamint az elvi, stratégiai kérdésekben egyetértő szocialista országok szorosabb együttműködését. Igen érdekes a „Magyarország és a fejlődő országok” című alfejezet, ahol a szerző kifejti álláspontját abban a vitatott kérdésben is, hogy mely országok sorolhatók a „fejlődő” kategóriába. Foglalkozik ezen országok differenciálódásával, a „negyedik világ” kialakulásával és a társadalmi fejlődés irányzataival a világ e részén. A szocialista és a fejlődő világ szövetsége kérdésében realista álláspontot foglal el a könyv: határozottan a szövetség lehetősége, szükségessége mellé áll, de szól a problémákról is. Ezt az alfejezetet gazdag statisztikai anyag és a gazdasági, kulturális együttműködésünk szerteágazó formáinak részletes áttekintése egészíti ki. Külön tárgyalja hazánk kapcsolatait az arab térséggel, Fekete-Afrika országaival és az ázsiai fejlődő országokkal, valamint La- tin-Amerikával. E részekre hangsúlyozottan érvényes az a bevezetőben említett megállapítás, hogy számos nehezen hozzáférhető információt is kap az olvasó. Magyarország és a fejlett tőkés világ kapcsolatait ugyancsak rendkívül gazdag tényanyaggal illusztrálva tárgyalja Púja Frigyes könyve. Külön érdeklődésre tarthat számot annak a jelentős külpolitikai akciónak a bemutatása, amikor hazánk 19 fejlett tőkés ország kormányához juttatott el relációs javaslatokat a helsinki záróokmány ajánlásainak végrehajtására. A „Magyarország és a nemzetközi szervezetek” c. részben - hazánk szereplésének té- nyein túl - bemutatja a szerző e fontos diplomáciai terület kialakulását, tényleges funkcióját, szerepét. A Magyarország ENSZ-tagságával foglalod
