Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 4. szám - DOKUMENTUMOK - Magyar külpolitikai állásfoglalások hivatalos látogatások, két-és többoldalú találkozók és egyéb események alkalmából (1979.július-szeptember)
Közlemény a magyar—szovjet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési kormányközi bizottság 23. ülésszakáról 1979. július 14. A július 10-től 13-ig tartó ülésszakon a két delegációban részt vett Simon Pál nehézipari, Soltész István kohó- és gépipari, Veress Péter külkereskedelmi miniszter, illetve Leonyid Kosztandov vegyipari és Jefim Novoszelov építő-, útépítő és kommunális gépgyártási miniszter is. Mint a jegyzőkönyv és az ülésszakról kiadott közös közlemény is megállapította, a bizottság különösen nagy figyelmet fordított azoknak a megállapodásoknak a teljesítésére, amelyek Kádár János és Leonyid Iljics Brezsnyev tárgyalásain születtek a szovjet párt- és kormányküldöttség májusi magyarországi látogatása során. Áttekintették a kormányfői találkozókon, az együttműködési bizottság ülésszakain és a bizottság társelnöki megbeszélésein hozott határozatok, megállapodások teljesítését és a további munkáról újabb intézkedéseket hoztak. A két ország tervező szerveinek beszámolói alapján megvizsgálták a gyártásszakosítás és kooperáció hosszú távú fejlesztési programjának kidolgozásában végzett előkészületeket, elfogadták az eddigi javaslatokat, amelyeket majd a két ország tervkoordinációjánál érvényesítenek. Ezzel összefüggésben megállapították, hogy a gyártásszakosítási és kooperációs megállapodások minden területen, s különösen a most megvizsgált egyezmények szerint az autóiparban, az építő- és útépítőgép-gyártásban, a petrolkémia és a kőolajfeldolgozó iparban gyümölcsöző együttműködést eredményeztek. Ennélfogva mindkét fél érdekelt ezek folytatásában, bővítésében, középvagy hosszú távú meghosszabbításában. Az ülésszakon megvizsgálták, miként vehetne részt a magyar fél a szovjet ércdúsító kapacitásokat bővítő közös beruházásokban, hogy azok révén magasabb vastartalmú importércet kaphasson. Elhatározták, megvizsgálják annak a javaslatnak a részleteit, amely szerint az 1984 utáni hosszú távú időszakra is meghosszabbítják majd legjelentősebb integrációs együttműködésüket az olefinek és azok feldolgozási termékeinek gyártására és kölcsönös szállítására vonatkozó kormányközi egyezményt. Áttekintették más korábbi kormányközi és tárcaközi egyezmények, egyebek között az atomerőművi berendezések gyártási kooperációjáról, a szovjet területen létesülő kőolaj-kiterme- lő, valamint cellulóz- és több vaskohászati termék gyártási kapacitásának létrehozásáról szóló megállapodások végrehajtásának menetét. Ezen belül részletesen foglalkoztak a Dunai Vasmű építésében folytatott együttműködéssel, hiszen a Szovjetunió szállítja a legfontosabb berendezéseket az új oxigénkonverteres üzem és a folyamatos acélmű létrehozásához. Részletesen megtárgyalták a két ország közötti külkereskedelmi forgalom alakulását, s megállapították, hogy az árucsere továbbra is eredményesen fejlődik. Az idei terv 4,8 milliárd rubel értékű árucsere, ami a hosszú lejáratú kereskedelmi egyezmény 1979. évi előirányzatánál majdnem 250 millió rubel értékűvel több áru kölcsönös szállítását tartalmazza. A két fél az év közepéig megkötött magánjogi szerződésekben pedig — a jegyzőkönyvben megjelölt kontingenseken felül — 38 millió rubel értékű áru szállítására vállalkozott. A számítások szerint az idei jegyzőkönyv és az egyéb gazdasági egyezmények szerinti kölcsönös szállításokkal együtt eléri az ötmilliárd rubelt az árucsereforgalom értéke. A magyar exportszállítások nyolc termékcsoportban az első helyet foglalják el a szovjet importigények kielégítésében. Egyebek között a KGST-országokból származó szovjet importban a különféle műszerek mintegy háromnegyede, az autóbuszoknak csaknem teljes mennyisége, a gyógyszereknek kétötöde, a friss gyümölcs kétharmada, és a zöldségkonzervek fele magyar termék. A szovjet partnerek szállításaiban pedig rendkívül jelentős, hogy az importáru kétharmada ezúttal is energia, energiahordozó, nyersanyag és féltermék. Ebben az évben egyebek között 7,3 millió tonna kőolajat, 1,1 millió tonna kőszenet és kokszot, 6 milliárd kilowattóra villamos energiát, s a Szövetség-vezetéken már 2,6 milliárd köbméter földgázt szállít a Szovjetunió. A behozatalnak mintegy egyharmada gép és berendezés, és ez jelentős hozzájárulás köz127
