Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1979 (6. évfolyam)
1979 / 2. szám - DOKUMENTUMOK - A KGST megalakulásának 1949-es magyar országgyülési visszhangja
ben, amikor kapunk egy nagyhatalomtól. Ez a magyarázata annak, hogy a magyar dolgozó nép a Szovjetunióban életének, fejlődésének és haladásának legbiztosabb zálogát, nemzeti függetlenségének, gazdasági jólétének szilárd támaszát látja. Hiába volt minden mesterkedés, a fasiszta és reakciós törekvés ebben az országban a fel- szabadulás után, a magyar dolgozó népet nem lehetett szembeállítani a Szovjetunióval. Nem hallgatott a suttogásra, az ellenséges propagandára, a főpapi pásztorlevelek denunciáló, piszkolódó förmedvényeire, hanem rendületlenül kitartott a Szovjetunió mellett és ma már Magyar- országon a magyar nép milliói és milliói a Szovjetunióban látják a békének, a haladásnak és a fejlődésnek a szolgálatát és ezzel egyben a magyarság védelmét is. A magyar népi demokrácia külpolitikája nagy és döntő változásokat hozott, nagy fejlődést futott meg és minél jobban számoltuk fel a belső hazai fronton a fasiszta és reakciós erőket, annál jobban mélyítettük el a Szovjetunióval, továbbá a délkelet-európai népi demokráciákkal a kölcsönös barátság, a megértés szellemét. Azok a szerződések, amelyek ezekhez a nemzetekhez kötnek bennünket, nem uralkodó családok, kevés kiváltságosak szerződései, hanem népeknek népekkel kötött szerződései. Ez a magyarázata, t. Országgyűlés, annak, hogy Európának ebbe a részébe, a Duna-medencébe nem tud betörni a monopolkapitalizmus, az imperializmus, hogy itt a kölcsönös segítség és a béke érvényesül. Persze ez a béke nem a hazug humanisták, pacifisták békéje, Magyarországon, Délkelet-Európában és másutt. Ez harcos béke! Az ország újjáépült, emelkedett az életszínvonal, lehetővé vált és válik a magyar dolgozó nép magasabb rendű hazafias nevelése: a hazug soviniszta uszítás helyett lehetővé válik igazi nemzeti érdekeinek védelme, a magyar kultúra kicserélése más népek és nemzetek kultúrájával. A mi véleményünk szerint a lenini és sztáiini nemzetiségi politika tette és teszi lehetővé, hogy a nemzetek megbékéljenek a világnak e valamikori viharsarkában és csak ez a politika fogja lehetővé tenni más európai népek és a gyarmati népek számára is a békének és a haladásnak a szolgálatát. így értékeljük a kormányzat békepolitikájának jelentőségét, így értékeljük azt, hogy mit jelent országunk és népünk számára az a szövetség, az a barátság, az a támogatás, amelyet a Szovjetunió jelent és ad számunkra. Ennek a békepolitikának fejlődését és elmélyítését a mi jó munkánk, belpolitikai téren elért sikereink, a reakciós erőkkel való leszámolás, a munkás- osztály egységének megteremtése biztosította. Igen tisztelt Országgyűlés! 1948 decemberében zárult le egy nagy jelentőségű politikai folyamat, a munkáspártok egyesülése, amely Bukaresttől Varsóig egy esztendő alatt futotta meg itt Délkelet-Európában harcos útját. Ahogyan országról országra fejlődött, megvalósult a munkáspártok egyesülése, a munkásosztály erőinek egységes ideológiai és politikai összefogása, úgy lehetett semlegesíteni és kiszorítani Európának erről a területéről azokat a reakciós erőket és tényezőket, amelyek nem a megbékélés, nem a jólét, nem a népek szabadságának érdekeit szolgálták. A munkásosztály erőinek a marxizmus — leninizmus alapján való egyesítése a magyar és szomszédos népi demokratikus, velünk szövetséges délkelet-európai népek számára új, nagy perspektívát mutat a további fejlődés számára. Igen tisztelt Országgyűlés! Elöljáróban már utaltam arra, hogy Magyarország többé nem elszigetelt ország Délkelet-Európában és általában Európában. Ezt a körülményt most egy nagyon fontos gazdasági, politikai esemény is erősen aláhúzza, amely esemény a mi számunkra, Magyarország számára nagy jelentőségű. A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának megalakulására gondolok, amely Tanács megalakulása az érdekelt országokon túl a mostani világ- politikai eseményeknek egyik fő kérdésévé vált. Hadd szögezzem le itt, hogy a legteljesebb mértékben osztom Dobi miniszterelnök úr előbbi felszólalásában kihangsúlyozott szempontokat: mi magunk is így látjuk és úgy érezzük, hogy ezzel még fokozottabbá, még szilárdabbá tettük a délkelet-európai népek nemcsak politikai, hanem gazdasági összefogását is. A magyar dolgozók milliós tömegei évtizedes kemény harcok árán teremtették meg ennek I3°
