Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1978 (5. évfolyam)
1978 / 1. szám - KÖNYVEKRŐL - Magyar Szovjet kapcsolatok 1971-1976
személyes találkozók eredményeit rögzítik, hanem olyan beszédeket, interjúkat, amelyekben a másik fél jelenléte nélkül is az együttműködésről, a közös múltról, a közös jövőről esik szó. Ilyen Komócsin Zoltán országgyűlési felszólalása 1971. június 21-én, Pullai Árpád és Benke Valéria beszéde a NOSZF 55. évfordulóján, Apró Antal beszéde a „Szovjetunió 1922 — 1972” című kiállítás megnyitásán, Nemes Dezső beszéde az „50 éves a Szovjetunió” című tudományos ülésen. Magyarország 30 éves múltja és jövőjének perspektívái bontakoznak ki Kádár Jánosnak abból a nyilatkozatából, amelyet a szovjet rádiónak és televíziónak adott felszabadulásunk 30. évfordulóján. A közelmúlt legfontosabb történelmi tanulságait foglalta össze L. I. Brezsnyev 1975. május 8-án, a Nagy Honvédő Háború győzelmének 30. évfordulóján rendezett moszkvai ünnepségen. A dokumentumok második fő csoportjának tekinthető a két ország közötti gazdasági, kereskedelmi, tudományos és műszaki kapcsolatok bemutatása egyrészt a kétoldalú egyezményekkel, másrészt a KGST keretében folyó sokoldalú együttműködésre vonatkozó anyagokkal. Különösen érdekesek azok a kormányközi egyezmények, illetve a korábbi egyezményeket kiegészítő jegyzőkönyvek, amelyeket magyarországi nagyberuházások szovjet segítséggel történő megvalósítására kötöttek. Ezekről az egyezményekről annak idején csak rövid közlemény jelent meg, első ízben e kötetben kerülnek a nyilvánosság elé. Az ilyen egyezmények sorát ebben a kötetben az évi 3 millió tonna kapacitású kőolajfinomító építésében való szovjet részvételről kötött kormányközi egyezmény nyitja meg (1971. május 24.). Az egyezmény szerint a szovjet fél végzia tervezési munkát, a tervezési és az egyéb műszaki dokumentációt átadja a magyar félnek, berendezéseket szállít, szakértőket küld az építési és szerelési munkákhoz, a berendezések beszabályozásához, magyar szakértőket fogad betanítás és konzultációk céljából. Hasonló jellegű szovjet közreműködést irányoznak elő többek között az alábbi beruházásokra vonatkozó egyezmények: az épülő gázfeldolgozó üzem berendezéseinek szállítása (1971. május 24.); három, egyenként évi 70—90 ezer négyzetméter lakóterület kapacitású házgyár felépítése (1971. május 24.); évi 12 ezer tonna maleinsavhidritet előállító üzem építése (1971. május 24.); a Gördülőcsapágy Művek rekonstrukciója — amelyet az 1951. május 30-án és az 1957. december 18-án kötött egyezmények alapján szovjet közreműködéssel építettek — és kapacitásának kibővítése évi 25 millió csapágyra; 2000 kW teljesítményű műsorszóró adóállomás építése (1973. június 15.); felavatták 1977. február 16-án; az „Interszputnyik” rendszer földi űrtávközlési állomásának megépítése (1977-ben átadták); a Dunai Vasműben oxigénkonverter üzem építése (1974. július 11.); a Magyar Hajó és Darugyár rekonstrukciója (1976. junius 3.); négy szénbánya létesítése és a Dunántúli Hőerőmű második ütemének felépítése 1976 és 1983 között (a bányák összka- pacitása évi 7,8 millió tonna, az erőművé háromszor 500 MW — 1976. július 12.). Számos dokumentum tanúsítja, hogy a magyar—szovjet gazdasági együttműködésben egyre nagyobb szerepet játszik a szocialista munkamegosztás előnyeit kibontakoztató termelési kooperáció és a gyártmányszakosodás. 1974. november 4-én kormányközi egyezményt írtak alá az atomerőművekhez szükséges berendezések kooperációban történő gyártásáról a szovjet fél műszaki dokumentációja és műszaki segítsége alapján. 1975. március 6-án hajók, hajóberendezések és portáldaruk kölcsönös szállításáról született egyezmény. 1975. október 29-én a személy- gépkocsik és alkatrészek gyártására az 1969 — 1975. évi időszakra kötött kooperációs egyezményt újították meg 1976—1980-ra, lényegesen bővítve a kooperáció volumenét. Bíró József a Pravda tudósítójának adott interjújában 1974. április 16-án az alumíniumegyezmény bővítését és a számítógép-kooperáció jelentőségét hangsúlyozta. A közös beruházások sorából kiemelte az Ajkán épülő 240 ezer tonna kapacitású timföldgyárat, valamint a magyar szakemberek közreműködésével épülő kijembajevi azbesztkombinátot és az Uszty-Ilimszkben épülő cellulózkombinátot. M. A. Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnökhelyettese a magyar—szovjet gazdasági és műszaki-tudományos kormányközi bizottság 15. üléséről adott nyilatkozatában 1975. március 14-én elmondta, hogy a magyar fél a gépkocsiipari termékek szakosítása során autóbuszokat és szovjet autóbuszokhoz hátsó hidakat szállít. Kooperációt va140
