Külpolitika - A Magyar Külügyi Intézet elméleti-politikai folyóirata - 1976 (3. évfolyam)
1976 / 3. szám - Kiss J. László: Az első államközi megállapodástól a diplomáciai kapcsolatok felvételéig. A magyar-NSZK kapcsolatok egy évtizede (1963-1973)
A Brandt-kormány választási sikerét — a többi szocialista országhoz hasonlóan — Magyarországon is méltatták. Kádár János 1972 végén a szovjet párt- és kormányküldöttség tiszteletére rendezett csepeli nagygyűlésen a választásokat a kétoldalú kapcsolatok normalizálódása és az európai biztonság szempontjából értékelte: „Értékeljük azt a tényt, hogy a november 19-i nyugatnémet választások a reakciós, revansista erők visszaszorítását és a realisztikus külpolitikát képviselő Brandt—Scheel-koalíció jelentős sikerét eredményezték. Ügy véljük, hogy megjavultak és érlelődnek a feltételei hazánk és a Német Szövetségi Köztársaság közötti államközi kapcsolatok rendezésének, így a diplomáciai kapcsolatok felvételének is.”28 Magyar részről azonban rámutattak a diplomáciai kapcsolatok felvételének útjában álló problémákra is. Péter János külügyminiszter 1972. decemberi parlamenti beszámolójában rámutatott a csehszlovák—NSZK megállapodást akadályozó müncheni diktátum problémájára: „a diplomáciai kapcsolatokat akkor vesszük fel, amikor mindkét ország kormánya úgy látja, hogy az ilyen lépés tovább javítja az európai politikai viszonyokat. Nem akarunk olyan lépést tenni, amelyek zavarhatják ezeket a viszonyokat. Reméljük, hogy az európai kérdések rendeződése során közeli lesz Csehszlovákia és Nyugat- Németország viszonyának normalizálása a müncheni diktátumból adódó problémák kiküszöbölésével.”29 Döntő változásra a kétoldalú kapcsolatban akkor került sor, amikor 1973 tavaszán — hosszas tárgyalások eredményeként — sikerült megegyezésre jutni a müncheni diktátum kérdésében. A csehszlovák—nyugatnémet tárgyalásokon elért előrelépés jól mutatta az NSZK és a szocialista országok közötti viszony javuló légkörét. 1973 nyarán ebben a légkörben zajlott le Helsinkiben az európai biztonsági és együttműködési konferencia előkészítő szakasza. Aligha véletlen, hogy a magyar és a nyugatnémet külügyminiszterek első bilaterális megbeszélésére éppen Helsinkiben, egy összeurópai, multilaterális konferencia előkészítő szakaszában került sor. Ez a találkozó a szocialista országok, így a Magyar Népköztársaság külpolitikájának azt a taktikai törekvését tükrözte, hogy a magyar— NSZK gazdasági, kulturális, társadalmi kapcsolatok differenciált fejlesztését szoros ösz- szefüggésben vizsgálja az NSZK és az érintett szocialista országok, a Szovjetunió, az NDK, Lengyelország, valamint Csehszlovákia kapcsolatai normalizálódásának előrehaladásával és az összeurópai biztonsági és együttműködési konferencia létrehozásával, a világméretű enyhülés folyamatával. Walter Scheel és Péter János külügyminiszterek találkozójára Kekkonen finn elnök közvetítésével 1973. június 4-én Helsinkiben került sor. A találkozón a két külügyminiszter megállapodott abban, hogy a kapcsolatok teljes normalizálása érdekében a két ország megbízott képviselői rövid időn belül tárgyalásokat kezdenek a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A külügyminiszterek megállapodása értelmében 1973. augusztus 13—16. között megkezdődtek a magyar—nyugatnémet tárgyalások a diplomáciai kapcsolatok felvételéről. A tárgyalásokon előzetes megállapodás jött létre a diplomáciai kapcsolatok felvételéről és az azt bejelentő rövid közlemény szövegéről, valamint a nagykövetségek létesítésével kapcsolatos technikai és szervezeti tennivalókról. Előzetes megállapodás szü
