Külpolitikai adatok az 1939. évről (Budapest, 1941)

Irak

Hasonlóan negatív volt az iraki álláspont az alexandrette-i szandzsák Törökországhoz való csatolása kérdésében, amikor arab szempontokból kiindulva, a saadabadi paktum két tagállamánál, Iránnál és Afganisztánnál akciót fejtett ki az annexió elismerése ellen. Az európai konfliktussal szemben I. igyekezett semlegességét megóvni és ez az óhaj nyilvánult meg a saadabadi paktum tagállamainak ápr. 29-i teheráni konferenciáján is. Az angol nyomás azonban már a háború kitörése előtt egyre erősebb lett. Augusztusban angol meghívásra iraki katonai misszió utazott Londonba. Szept. 5-én I. megszakította diplomáciai viszonyát a Német Birodalommal. Az iraki kormány állásfoglalásában szerepe van annak a ténynek, hogy az ország pénzügyi tekintetben függ a Brit-Birodalomtól. A min.-elnök nov. 13—19-én ismét Egyiptomban tartózkodott és ott politikai megbeszéléseket folytatott. A belügymin. ápr. 24-én látogatást tett Ankarában. Külföldi személyiségek látogatásai közül megemlítendők Shahpur Muhammed Riza iráni trónörökös és Muzafar Aalam külügymin. látogatása február utolsó és március első napjaiban, a transzjordániai emír látogatása az elhúnyt király temetése alkalmából ápr. 5—10-én és Aziz Ali pasa egyiptomi hadseregfőparancsnok látogatása máj. 31-én Bagdadban. Szerződések: I. az év folyamán ratifikálta az Egyesült Államokkal kötött kereskedelmi és hajózási szerződését és legnagyobb kedvezményes kereskedelmi szerződést kötött Brazíliával. Magyar viszonylatban: említésreméltó esemény nem történt. Magyar követség: Máriássy Zoltán rendk. köv. és megh. min., követ, Ankarában székel.