Külpolitikai adatok az 1938. évről (Budapest, 1939)

Románia

A nyár folyamán a nemzetközi Duna-hajózás és közelebbről a Duna torkolati szakaszán érvényben levő nemzetközi régime megváltoztatásának kérdése foglalkoztatta a kormányt. A parti államok együttműködésére vonatkozó német terv megbeszélése nem vezetett konkrét eredményre. Aug. 8—18-án az „Európai Dunabizottság"-ban helyet foglaló államok — kivéve Olaszország — képviselői román meghívásra Sinaiában értekezletet tartottak, amely a hajózási statutumot a román kívánságnak megfelelően módosította s a bizottság eddigi jogkörének legnagyobb részét román hatóságoknak engedte át. R., mint a Balkán-entente tagja, júl. 31-én kölcsönös megnem-támadási ígéret fejében elismerte Bulgária katonai egyenjogúsítását. R. a Nemzetek Szövetségének szeptemberi közgyűlésén állást foglalt nemcsak az alapokmány minden olyan értelmezése ellen, amely a revíziós cikk alkalmazásánál az ú. n. relatív egyhangúsággal vagy szótöbbséggel hozott határozatokat lehetővé tenné, hanem tulajdonképen magának a 19. cikknek területi kérdésekre való alkalmazása ellen is. A cseh krízis során, okt. 19-én, Beck lengyel külügymin. Galatzba érkezett, hogy meggyőzze a román királyt és kormányt a Ruténföldre vonatkozó lengyel elgondolás helyessége felől. A kompromisszumos megoldással szemben elfoglalt román merevség a sajtóban olyan hangon nyilatkozott meg, ami a román-lengyel viszonyba is zavaró momentumokat vegyített. Ennek megfelelően a lengyel kormány nem tartotta szükségesnek a november hóban a szovjet kormánnyal folytatott megbeszéléseiről román szövetségesét tájékoztatni, ami viszont Bukarestben okozott sértődöttséget. Nov. 4-én a román király meghívására Pál jugoszláv régensherceg érkezett Bukarestbe. A meghívás célja volt a román király nyugateurópai útja előtt tájékozódást szerezni a jugoszláv kormány külpolitikai elgondolásairól. Nov. 15—17-én végre sor került a király régóta tervezett és többször elhalasztott londoni látogatására. Ez utazás kapcsán a király Brüsszelben (nov. 19) és Párizsban (nov. 20—21) is látogatást tett, majd hazatérőben, nov. 24-én, Hitler vezér és kancellárral találkozott. A román sajtó nagy várakozásokat fűzött a két államfő találkozásához, de a látogatás látszólagos sikerét lerontotta a Vasgárda bebörtönzött kapitányának és társainak agyonlövetése, ami Németországban nagy megütközést keltett. Ugyancsak a király nyugateurópai útja során kellett volna megvalósulnia a román kormány ama régi tervének, hogy R., úgy, mint az a Balkán-entente tagjai között már korábban kölcsönösen elhatároztatott és dec. 16-án meg is történt, a nagyhatalmaknál akkreditált diplomáciai képviseleteit is a viszonosság alapján nagykövetségi rangra emelje.