Külpolitikai adatok az 1937. évről (Budapest, 1938)

Törökország

A legfeltűnőbben jelentkezett a jugoszláv-bolgár közele­dés ellenhatása a török-görög viszonylatban, ahol a Balkán­ententetól független és annak keretein túlmenő kollaborációt váltott ki. Aras külügyminiszter januárban Milánóból és Belgrádból jövet, majd februárban a Balkán-entente tanács­ülése alkalmával és végül szeptemberben járt Athénben, ahol a miniszterelnök Londonból hazatérőben szintén hivatalos látogatást tett. Ez utóbbi alkalommal tolmácsolta a török államfő szokatlan formájánál fogva is feltűnő távbeszélő-üze­netét a görög kormánynak, amire egy bolgár irredenta-tüntetés szolgáltatott okot. A török vezérkar főnöke októberben résztvett a görög hadgyakorlatokon. A görög miniszterelnök október­ben nagy kísérettel és a flottaparancsnok társaságában tett látogatást Ankarában. A balkáni vezérkarok konferenciája után a görög vezérkari főnök meghosszabbította ankarai tar­tózkodását. A két kormány nov. 25-én vasútügyi megállapodást kötött, mellyel megszüntette a transzkontinentális vasútvonal görög szakaszának népszövetségi felügyeletét. Aras külügyminiszter ápr. 5-én kicserélte az 1929. évi török-bolgár barátsági és semlegességi szerződés meghosszab­bítására vonatkozó, már 1933-ban aláírt jegyzőkönyv ratifi­kációs okmányait. Törökországnak a Közel-Kelet iránti fokozott érdeklődé­sét illusztrálják Aras külügyminiszter bagdadi és teheráni láto­gatása és közelkeleti államférfiak sűrű ankarai látogatásai. Sikerült megvalósítania legfontosabb célkitűzését: Iran, Irak, Afganisztán és Törökország egy szerződési rendszerben való tömörítését. Évek óta folyó akciójának akadályát, az Irak és Iran közötti határvitát Aras külügymin.-nek keleti útja során sikerült elhárítania és júl. 8-án aláírásra került az úgy­nevezett saadabadi paktum, a négy állam benemavatkozási, határsérthetetlenségi, konzultációs és megnemtámadási egyez­ménye. Törökországnak ez államcsoport támogatásával indí­tott első akciója azonban balul ütött ki, mert nem sikerült a Népszövetség szeptemberi közgyűlésén elnyernie a fél-állandó tanácstagságot. Látogatást tettek Ankarában: áprilisban Nadji Asil iraki, majd Tevfik el Suweyd új iraki, októberben Samyi iráni kül­ügyminiszterek. A londoni koronázásról hazatérőben Abdullah, Transzjordánia emirje tett látogatást Ankarában. Szerződések: Törökország aláírta és ratifikálta egyiptomi barátsági és letelepedési, aláírta, ratifikálta és életbeléptette iráni határszerződését, letelepedési, távíró- és távbeszélő-, ke­reskedelmi és hajózási, vámügyi, légiforgalmi stb. egyezmé­nyeit, aláírta a „saadabadi paktumot", szovjetorosz határzóna­szerződését és 1928. évi afgán barátsági és együttműködési szerződésének meghosszabbítását. Ratifikálta a dobrudzsai

Next

/
Oldalképek
Tartalom