Külpolitikai adatok az 1934. évről (Budapest, 1935)

Nemzetek Szövetsége

király és Musanov min.-elnök, Litvinov, a sziámi király és Tevfik Rüstü török külügymin. Szerződések: N. érvénybeléptette a jan. 26-i lengyel— német megnemtámadási egyezményt, a jún. 2-i megállapodásokat a saarvidéki népszavazás felől, 1934-i francia, finn és jugoszláv keresk., valamint lett és román jogsegély-szerződéseit és jugoszláv konzuli egyezményét. Keresk., áruforgalmi, fizetés és clearing-egyezményeket létesített a legtöbb európai állammal. Magyar viszonylatban : A m.—n. gazdasági kapcsolatok kimélyítését eredményesen szolgálta a febr. 21-én létrejött keresk. pótegyezmény. Jún. hó folyamán egy nagyobb n. újságíró csoport tett látogatást M.-on. Hindenburg tábornagy temetésén a m. kormányt Kánya külügymin. képviselte. Rust bir. kultuszmin. okt.-ben Budapesten tett látogatása alkalmával m.—n. kulturális egyezmény létesül. Göring porosz min.elnök Belgrádból visszautaztában megállott Budapesten és kihallgatáson jelent meg M. kormányzójánál. Papén volt alkancellár, bécsi követ magánlátogatást tett M.-on. Magyar követség: Berlin, Corneliusstrasse 8. Masirevich Konstantin rk. k. és mh. min., követ. NEMZETEK SZÖVETSÉGE. Székhelye Genf. 60 tagállam: Abesszínia, Afganisztán, Albánia, Argentína, Ausztrália, Ausztria, Belgium, Bolívia, Brit Birodalom, Bulgária, Chile, Csehszlovákia, Dánia, Dél-Afrika, Dominikán Közt., Ecuador, Észt-, Finn-, Francia-, Görögország, Guatemala, Haiti, Honduras, India, Ir Szabadállam, Irák, Japán, Jugoszlávia, Kanada, Kína, Kolumbia, Kuba, Lengyel-, Lettország, Libéria, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Mexikó, Németalföld, Németország, Nicaragua, Norvégia, Olaszország, Panama, Paraguay, Perzsia, Peru, Portugália, Románia, Salvador, Spanyolország, Svájc, Svédország, Sziám, Szovjetunió, Törökország Új-Zéland, Uruguay, Venezuela. — Alkotmánya, a párizskörnyéki békékben foglalt n.-sz.-i egyezmény (pacte), 1920 jan. 10-én életbelép. 43 eredeti tagállam (az Am. Egy. Államok és Hedzsász nem foglalták el helyüket). Azóta 19 állam belépett. Costa-Rica és Brazília kilépett. — A N. Sz. nevében mandátumot gyakorolnak : a Brit Birodalom Palesztinában, Transzjordániában, Togo és Kamerun egy részében, Tanganyikában és Nauruban; Dél-Afrika Délnyugat-Afrikában; Ausztrália ÚjGuineában ; Új-Zéland Nyugat-Szamoában; Franciaország Togo és Kamerun egy részében, Szíria és Libanonban; Belgium RuandaUrundiban; Japán Jap szigetén, a Karolina-, Marsall- és Marianna-szigeteken. Szervei: A Közgyűlés (Assemblée) : Évente egyszer, szept.-ben ülésezik. Tagjai a tagállamok képviselői (államonként 1 szavazat, max. 3 képviselő (délégué) és tetszésszerinti számú beosztott.)