Magyar Külpolitikai Évkönyv, 2007
II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 2007
Május 3. Sólyom László köztársasági elnök pohárköszöntője a Horvát Köztársaságban tett hivatalos látogatásakor a tiszteletére adott díszvacsorán (Zágráb, 2007. május 3.) Tisztelt Elnök Úr! Kedves Milka Asszony! Kedves Horvát Barátaink, Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy először is köszönetet mondjak a magam és a magyar delegáció nevében Mesic elnök úrnak a meghívásért és a szívélyes fogadtatásért. Bár kétoldalú találkozón már 2005-ben a megválasztásom évében is jártam Zágrábban, a mostani az első hivatalos látogatásom. A mai megbeszélések is megerősítették azt a meggyőződésemet, hogy a magyar-horvát kapcsolatokat olyan politikusok irányítják, akik a két ország, illetve a magyar és a horvát nép jólétét és boldogulását szolgálják. Ez a feladat nem könnyű. De ha felidézzük az 1956. évi magyar forradalom és szabadságharc 50. illetve Horvátország függetlensége kikiáltásának 15. évfordulóját, elmondhatjuk, hogy a magyar és a horvát nép megvívta a kontinens mai békéjét eredményező csatáit. Jövőnk azt követeli meg, hogy a polgárok között tolerancia és szolidaritás érvényesüljön, az ország intézmény- és jogrendszere a demokráciára épüljön, a gazdaságban azonos versenyfeltételek uralkodjanak, tiszteletben tartsák a tulajdont, és érvényesüljön az áruk és a szolgáltatások szabad áramlása. Mindezek az egységesülő Európa követelményei. Magyarországnak meggyőződése, hogy az európai értékek átvétele és a demokrácia azonos értelmezése és alkalmazása nélkülözhetetlen a térség stabilitásához és biztonságához. Ezért szorgalmazza, hogy Horvátország tagja legyen az Európai Uniónak és a NATO-nak. Ehhez Magyarország továbbra is minden támogatást megad. Azt javasoljuk, hogy már most készítsük elő azokat a projekteket, amelyek Horvátország teljes jogú taggá válásával tovább erősíthetik együttműködésünket különösen az energetika, a közlekedés, az önkormányzati és a határ menti térségek közötti együttműködés területén, valamint a környezetvédelemben, az öko-turizmusban és a kultúrában. Az Európában páratlan értéket képviselő érintetlen természet a Dráva és a Duna mentén különös lehetőséget nyújt erre. Örömünkre szolgál, hogy a drávai vízerőmű építésének horvát szándéka lekerült a napirendről, s reményeink szerint, a jó szomszédságnak megfelelően, ez végleges döntés lesz. Ebben a térségben, mint mondtam, a természetvédelmet és a különleges idegenforgalmat kellene közösen fejlesztenünk. Ezt támogatja az EU is. Ezért szorgalmazzuk a Duna-Dráva Nemzeti Park és a Kopácsi Rét Természet 248