Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1998

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsolatainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1998

A vita végeztével a kormány viszontválasza (vitazáró beszéd): Sajnálattal vagyok kénytelen megállapítani, hogy az ellenzéki felszólalások többségét nem a tárgyszerűség jellemezte. Nem az a baj, hogy más véleményt képviselnek, mint a kormány - ez természetes -, hanem az a baj, hogy nem a kormány álláspontjáról mondtak véleményt az esetek nagy részében, hanem a kormány álláspontjának tulajdonított saját feltételezéseiket mondák el. A Fidesz frakcióvezetője azt mondja: bizalmatlanok a kormánnyal szemben, s a bizalmatlanságot jogosnak ítéli. Én ugyanezt mondhatom fordítva is: a kormánynak is van oka arra, hogy bizalmatlan legyen egyes ellenzéki politikusokkal és pártokkal szemben. De bizalmatlanság alapján nagyon nehéz azt a kívánatos konszenzust létrehozni, amiről többen is szóltak. Első pontban - megerősítésképpen - szeretnék ismétlőén szólni az immár tíz fordulót elért tárgyalásokról, hangsúlyozva, hogy a kormány törekvése a tárgyalásokon előmozdítani egy olyan majdani államközi szerződésnek a létrehozását, amely megszünteti Magyarország jelenlegi kiszolgáltatott helyzetét, amibe a szerződés egyoldalú felbontása, illetve a Duna egyoldalú elterelése hozta. Törekvése: visszaszerezni a Duna feletti ellenőrzés és rendelkezés 50 százalékát; a közös tulajdonlás és a közös üzemeltetés révén biztosítani a haszon 50 százalékát; biztosítani a Szigetköz ökológiai igényeknek megfelelő vízellátását; biztosítani a hajózást; biztosítani a nullszaldós megoldást a kártérítésre. Talán ezekben foglalhatók össze a legfontosabb célok, amelyeket a kormány el szeretne érni a tárgyalásokkal egy majdani államközi szerződés keretében. Ez csak egy "csomagnak" a keretében képzelhető el. Ennek a "csomagnak" az alapja a Hágai Nemzetközi Bíróság döntése. Ebből kiindulva kell összeegyeztetni a két fél érdekeit, megtalálni és megkötni a mindkét fél számára elfogadható kompromisszumokat. Nincs lehetőségünk - bármennyire szeretnénk is - a magyar igények egyoldalú érvényesítésére. Olyan igények egyoldalú érvényesítésére sincs lehetőség, amelyekről a hágai döntés nem rendelkezik; ilyen például harmadik ország szakértőinek - a vitában itt erősen javasolt - bevonása. A hágai ítélet ezt csak ajánlásként említi, és nem teszi kötelezővé a felek számára; így Magyarország ezt hiába veti fel akár húsz alkalommal is, addig harmadik ország szakértői a tárgyalásba sajnos nem kapcsolhatók be, amíg Szlovákia ezt nem fogadja el. Nem követhetjük azt a korábbi logikát, hogy mi mindent ki tudunk kényszeríteni a tárgyaló partnereinkből; be kell látni, hogy nem tudunk mindent kikényszeríteni. Nem követhetjük azt a logikát sem - ez illuzórikusnak 145