Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1992

II. A Magyar Köztársaság nemzetközi kapcsoltainak és külpolitikai tevékenységének dokumentumai - 1992

a közös szakértő testület létrehozása racionális előfeltételének tekintünk. Sőt - nagy aggodalmunkra - a decemberi tárgyalást követő 1992. január 23-án kelt levelében ön. Miniszterelnök úr, a bősi erőműnek - csak eseh-szlovák területen megvalósuló - egyoldalú üzembe helyezésére irányuló munkálatokat elrendelő kormánydöntésről tájékoztatott, és az azóta eltelt időben az építkezés ütemének fokozásáról érkeznek hírek. Ez - minden háromoldalú vizsgálat közbejötte nélkül - továbbviszi a vázolt ökológiai veszélyt, és a Duna egyoldalú döntéssel való elterelése súlyos nemzetközi jogsértést valósít meg. A Duna egyoldalú elterelésére irányuló munkálatokat a cseh és szlovák fél a munkálatokat felfüggesztő magyar döntésekre válaszul - pótmegoldásként - jelentette be, véleményezve, hogy a magyar döntések az 1977. évi államközi szerződés megszegését jelentik. Ezzel ellentétben hangsúlyozom, hogy az építkezések felfüggesztése magyar részről nemcsak elkerülhetetlen, de a nemzetközi joggal is összhangban álló lépés volt. Ennek alátámasztására számos érv felhozható. Most csak a legfontosabbra utalok: a magyar fél ökológiai szükséghelyzetben cselekedett. Ez azáltal zárja ki a felfüggesztést elrendelő kormányzati intézkedések jogellenességét, mert ez volt az egyetlen lehetőség arra, hogy az ország és a térség lakosságának lényegbevágó érdekeit megóvják. Nemzetközi jogi alaptételként rögzíthető, hogy a szerződés teljesítése olyan elviselhetetlen káros ökológiai következményekkel járt volna, amelyek felelős kormányzat részéről nem vállalhatók. Ezért a munkálatok felfüggesztésére vonatkozó magyar döntés nem volt jogellenes. Ezzel szemben a Duna egyoldalú elterelése nemcsak az 1977. évi államközi szerződés hatályát kérdőjelezi meg és nem csak ellentétes azzal, hanem a nemzetközi jog többi előírását is sérti. A pótmegoldásnak bejelentett lépés ellentétes a szuverenitás és a területi integritás tiszteletben tartásának elvével, amely a nemzetközi jognak kötelező szabálya. A Duna. Pozsonyt elhagyva, nemzetközi határfolyóvá válik, tehát részben magyar, részben cseh és szlovák főhatalom alá kerül. Ebből következik, hogy a közös határfolyó sorsáról csak e két állam egyetértésével lehet dönteni. 150