Magyar Külpolitikai Évkönyv 1990

II. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - November - A Magyar Köztártsaság külügyminiszterének beszéde a Duna-Adria Együttműködésben ("Pentagonale") részes országok külügyminisztereinek (római) értekezletén

30. A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG KÜLÜGYMINISZTERÉNEK BESZÉDE (*) A DUNA-ADRIA EGYÜTTMŰKÖDÉSBEN RÉSZES ORSZÁGOK KÜLÜGYMINISZTEREINEK (római) ÉRTEKEZLETÉN Egy esztendő telt el azóta, hogy együttesen elhatároztuk: létrehozunk egy olyan együttműködési keretet, amely kontinensünk megváltozott politikai viszonyai között biztosíthatja országaink kapcsolatainak sokrétű és dinamikus fejlesztését, építve a népeinket és országainkat évszázadok óta összekötő közös történelmi, kulturális, gazdasági örökség szilárd bázisára. A "Pentagonale"-t kezdettől fogva fokozott érdeklődés vette körül. A legtárgyilagosabb minősítést véleményem szerint az a tény jelenti, hogy legalább annyi ország részéről nyilvánul meg kifejezett szándék az együttműködésbe való bekapcsolódás iránt, mint ahányan jelenleg ezt a csoportot alkotjuk. Magyarország számára az utóbbi egy év szinte önálló fejezetet képvisel a most íródó történelmében: rendszerváltoztatást valósítottunk meg viszonylag rövid idő alatt, nagyobb megrázkódtatások és konfliktusok nélkül. Ez a fordulat éve, az annus mirabilis azonban nemcsak a visszanyert szabadságot, a jelzőitől megszabadított igazi demokrácia győzelmét, az emberi jogok érvényesülését jelentette, hanem a régi struktúrák lebontásának a nehézségeit is, az új berendezkedés felépítését oly módon, hogy közben a társadalom és a gazdaság folyamatos működőképességét fenntarthassuk. Az új demokratikus rendszer kormánya természetesen olyan külpolitikai orientációt érvényesít, melynek fő törekvése, hogy nemzeti érdekeinknek, történelmi hagyományainknak, lehetőségeinknek megfelelő arányokat alakítsunk ki partneri kapcsolatainkban, felszámolva azokat a torz arányokat, amelyek az elmúlt évtizedekben érdekeinkkel ellentétesen kialakultak. Külpolitikánkban prioritást kap az európai fejlődés fő irányaiba, az európai integrációs folyamatokba való bekapcsolódás. (*) A külügyminiszternek az értekezlet időpontjával egyidejű távolkeleti látogatása folytán a beszédet Kodolányi Gyula, miniszterelnökségi államtitkár olvasta fel. 332