Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1988

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Augusztus - Közlemény Maxime Gremetznek, a Francia Kommunista Párt KB Politikai Bizottsága tagjának, a Központi Bizottság titkárának magyarországi látogatásáról - Grósz Károlynak, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkárának, a Minisztertanács elnökének pohárköszöntője a felső szintű munkatalálkozón Romániában (Aradon) a tiszteletére rendezett ebéden

KÖZLEMÉNY MAXIME GREMETZNEK, A FRANCIA KOMMUNISTA PÁRT KB POLITIKAI BIZOTTSÁGA TAGJÁNAK, A KÖZPONTI BIZOTTSÁG TITKÁRÁNAK 23 MAGYARORSZÁGI LÁTOGATÁSÁRÓL Az MSZMP Központi Bizottságának meghívására 1988. augusztus 22—23-án látogatást tett Magyarországon Maxime Gremetz, a Francia Kommunista Párt KB Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Fogadta őt Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke. Megbeszélést folytatott dr. Szűrös Mátyással, az MSZMP Központi Bizottságának titkárával. A szívélyes elvtársi légkörű megbeszéléseken kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevékenységéről. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet és a munkásmozgalom időszerű kérdéseiről. Áttekintették azokat a lehetőségeket, amelyek a kommunista pártok részére adottak a nemzetközi béke és biztonság, a leszerelés előmozdítása terén. Francia részről tájékoztatást adtak az elnök- és törvényhozói választások után kialakult belpolitikai helyzetről. Mindkét részről nagyra értékelték az MSZMP és az FKP hagyományosan jó kapcsolatait, állást foglaltak az együttműködés további fejlesztése mellett. GRÓSZ KÁROLYNAK, A MAGYAR SZOCIALISTA MUNKÁSPÁRT FŐTITKÁRÁNAK, A MINISZTERTANÁCS ELNÖKÉNEK POHÁRKÖSZÖNTŐJE A FELSŐ SZINTŰ MUNKATALÁLKOZÓN ROMÁNIÁBAN 28 (ARADON) A TISZTELETÉRE RENDEZETT EBÉDEN Kedves Ceausescu Elvtárs! A magam és elvtársaim nevében szeretném megköszönni a meghívást és a találkozó előkészítését. Pártunk megbízásából mi nyílt szívvel és az együttműködés szándékával érkeztünk Aradra. A tárgyalásunk első szakasza arról győzött meg, hogy további lehetőségek állnak előttünk, amelyeket pártjaink és népeink javára kamatoztathatunk. Meggyőződésem, többször kell találkoznunk, hogy megismerjük egymás álláspontját és feltárhassuk az együttműködés újabb lehetőségeit. Hiszem, hogy elsősorban nem szavakkal, hanem tettekkel tudunk hozzájárulni az egyetemes haladás ügyéhez. Szándékunk konkrét együttműködésben nyilvánulhat meg. S ebben a politikusok felelőssége igen nagy. A haladás fő hajtóereje az ember. Az az ember, aki hazájáért, népéért dolgozik. A nemzeti törekvések megvalósításához jó nemzetközi feltételekre, békére van szükség. A népeink közötti együttműködés hozzájárulhat az enyhülés és a béke megőrzésé-