Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1980

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Május - Kádár Jánosnak, az MSZMP Központi Bizottsága első titkárának beszéde a Hazafias Népfront budapesti választási nagygyűlésén (Részletek)

dalmi haladást megakadályozni, megállítani. Megpróbálják felszámolni a népek harcának eredményeit. Meggyőződésük — és ezt kongresszusunk is világosan kifejezte — hogy ez a reakciónak semmiképpen sem sikerülhet. Nem változtathatja meg a maga javára az erőviszonyokat, mert a szocialista országok — az eddigiekhez hasonlóan — a jövőben is gondoskodni fognak biztonságukról, önvédelmükről. Meggyőződésünk, hogy sem az egyetemes emberi haladást, sem a társadalmi fejlődést nem lehet megállítani. A kizsákmányoltak mindig is harcolni fognak azért, hogy megszabaduljanak a kizsákmányolástól. A nemzetek szabadságtörekvéseinek sem állhatja útját senki. A népek meg akarnak szabadulni a gyarmati rendszer maradványaitól, maguk akarnak dönteni sorsukról, arról, hogy milyen úton haladjanak tovább. A nemzetközi reakció és az imperializmus azért elégedetlen az enyhülés éveivel, mert közben Kubában megerősödött a szocializmus, Angola szabad lett. Mozambik megszabadult a gyarmati sorstól, Etiópia önálló fejlődésének útjára lépett, Dél-Jemenben szocialista célokat tűztek ki. Nem azért, mert valamilyen szovjet vagy NDK-beli ügynök márkát vagy rubelt adott valakinek, hogy „lázadjon föl", hanem mert a népek szabadságra vágynak, és ki is vívják azt. Az elnyomott osztályok akkor is felkelnének szabadságukért, ha bárki megpróbálná lebeszélni őket róla, mondván: jó úgy, ahogy van, élj továbbra is úgy, mint eddig! A reakciónak azt is meg kell értenie, hogy a szocializmus útjára lépett népeket sem tudják soha többé a kapitalista igába visszakényszeríteni. Ma már nincs olyan hatalom, nincs olyan erő a világon, amely erre képes lenne! A volt gyarmati területek elnyomott népei sem hagyják, hogy még egyszer gyarmati sorba szorítsák őket. Akik egyszer visszanyerték emberi méltóságukat, megalkották saját arculatukat, azok soha többé nem nyugodnának bele abba, hogy letérítsék őket a nemzeti függetlenség útjáról. Mi meggyőződéssel valljuk: a békebontó törekvések leküzdhetők, az enyhülés vívmányai megvédhetők, de nekünk keményen meg kell dolgoznunk azért, hogy a háborús törekvéseket visszaszorítsuk, az enyhülés vívmányait megvédjük. Nekünk, magyaroknak — és nem csak a magyaroknak — az a kívánságunk, hogy szilárd és tartós béke legyen a Földön.A világűr pedig ne váljék atomfegyverek útjává, hanem maradjon az emberiséget szolgáló békés kutatómunka területe. És itt egy pillamatra megállnék. Nagy eseménye életünknek, hogy a fölöttünk több mint kétszáz kilométerre keringő űrállomáson a négy űrhajós közül az egyik a honfitársunk. Büszkék vagyunk arra, hogy Popov, Rjumin és Kubászov űrhajósok mellett, az Interkozmosz-program keretében, Farkas Bertalan személyében magyar űrhajós is eljutott a világűrbe. Ez nagy elismerés számunkra. Párt- és állami küldöttségünk, amely jelen volt a startnál, és az összekapcsolást is megvárta a Szovjetunióban, hazatérte után elmondta: a szovjet szakemberek nagyon jól vélekednek a magyar űrhajósról. Éppen úgy, mint társáról, Magyari Béláról, akivel együtt készült fel kitűnően a nagy feladatra, s aki csak azért nem repülhetett, mert kettőjüknek nem volt egyszerre hely az űrhajóban. Tudjuk azt is, hogy magyar kutatók, tudósok munkájának eredményeivel, magyar műszerekkel és más eszközökkel is részt veszünk a világűr békés kutatásában. Köszönetet mondunk a Szovjetuniónak s mindazoknak, akik ezt lehetővé tették számunkra. A Föld körül keringő