Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1980

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Lázár Györgynek, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének felszólalásai a KGST XXXIV. ülésszakán Prágában (Részletek)

adott beszámolót, és fontosnak tartjuk, hogy útmutatásokat adjunk a munka további folytatására. Helyeseljük, hogy a KGST Végrehajtó Bizottsága áttekintést adott azoknak a határozatoknak végrehajtási menetéről is, amelyek a KGST tevékenységének továbbfejlesztését célozzák. Üdvözöljük a racionálisabb és hatékonyabb munkaszervezés meghonosítására elhatározott intézkedéseket. Mindent egybevetve úgy értékeljük, hogy országaink együttműködése — bár a szokottnál több nehézséget kellett leküzdeni — az elmúlt évben is tovább fejlődött. Tudjuk, hogy céljaink elérésének nélkülözhetetlen feltétele a szocialista gazdasági integráció továbbfejlődése. Más szóval: a magyar népgazdaság lehetséges fejlődési üteme — saját belső erőfeszítéseink mellett — döntően attól függ, hogy a következő években milyen mértékben növelhetjük külkereskedelmi forgalmunkat a KGST-országokkal, mennyire sikerül tovább mélyíteni a termelési együttműködést, a kooperációt és a specializációt. Véleményünk szerint még a hosszú lejáratú kereskedelmi megállapodások megkötése előtt, és ezen túlmenően az egész tervidőszak során, folyamatos erőfeszítéseket kell tennünk, hogy alapvető árukból teljesebben kielégítsük egymás igényeit, új együttműködési lehetőségeket tárjunk fel forgalmunk további kölcsönös növelésére. Üdvözöljük az ülésszak határozattervezetének azt az ajánlását, amely szerint nagyobb figyelmet kell fordítani az egyes ágazatok műszaki és fejlesztési poltikájának egyeztetésére. Népgazdaságaink hatékonyságának fokozása véleményünk szerint is azt kívánja, hogy a kölcsönös áruforgalomba új, egyre magasabb műszaki színvonalat képviselő termékeket vonjunk be. E téren már felmutathatunk bizonyos eredményeket, de korántsem lehetünk azokkal megelégedve. ... A magyar népgazdaság szempontjából továbbra is alapvetőnek tekintjük, és nagyra értékeljük, hogy energiahordozó- és nyersanyag-szükségletünket, valamint a korszerű műszaki színvonalat megtestesítő gépek és berendezések iránti igényeink jelentős hányadát a jövőben is a Szovjetunióval, illetve a többi KGST-országgal folytatott együttműködés keretében elégíthetjük ki. Több KGST-orszaghoz hasonlóan mi is beruházásaink igen jelentős hányadát fordítjuk a hazai energetikai bázis folyamatos fejlesztésére. Ezzel párhuzamosan, lehetőségeinkhez mérten, részt veszünk közösségünk együttes erővel létesítendő beruházásaiban. Kiemelkedő jelentőséget tulajdonítunk a szovjetunióbeli atomenergetikai fejlesztésnek, és ehhez kapcsolódva az energetikai rendszerek bővítését megalapozó távvezeték-hálózat további kiépítésének. Mindezzel egy időben új és új megoldásokat keresünk, és jelentős eszközöket irányozunk elő az energia- és nyersanyag-takarékosság fokozására. A nyersanyagokkal és energiahordozókkal való hatékonyabb gazdálkodás közös érdeke véleményünk szerint is azt követeli, hogy összehangolt erőfeszítésekkel meggyorsítsuk az e célokat szolgáló tudományos-műszaki kutatásokat és a már ismert eredmények mielőbbi hasznosítását. Osztjuk azt a véleményt, hogy ebben csakúgy, mint az energia és a nyersanyagok racionális felhasználásához szükséges gépek és berendezések kifejlesztésében és gyártásának megszervezésébenjelentős elmaradásban vagyunk. Külön fel kívánom hívni a figyelmet a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban meglevő és ma még kellően ki nem használt tartalékokra. Nagyobb mértékben kell