Magyar Külpolitikai Évkönyv, 1980

II. A MAGYAR NÉPKÖZTÁRSASÁG NEMZETKÖZI KAPCSOLATAINAK ÉS KÜLPOLITIKAI TEVÉKENYSÉGÉNEK DOKUMENTUMAI - Június - Lázár Györgynek, az MSZMP KB Politikai Bizottsága tagjának, a Minisztertanács elnökének felszólalásai a KGST XXXIV. ülésszakán Prágában (Részletek)

hatásfokát. Ezért úgy látjuk: a Végrehajtó Bizottságnak a jövőben még inkább törekednie kell arra, hogy minél teljesebben feltárja azokat az új tényezőket, amelyeknek jobb megismerése elősegítheti a szocialista gazdasági integráció mindannyiunk javát szolgáló gyorsabb előrehaladását. A Végrehajtó Bizottság elemzéseiben — és természetesen irányító és szervező tevékenységében is — véleményünk szerint a jelenleginél jóval több figyelmet kellene fordítani azoknak a lehetőségeknek a felkutatására is, amelyek hasznosításával eredményesebben tudjuk leküzdeni a mai nemzetközi és világgazdasági helyzetből eredő kedvezőtlen hatásokat, eredményesebben valósíthatjuk meg kereskedelmi politikánk gyakorlati összehangolását. Úgy vélem, egyetértenek velem, hogy ez nemcsak lehetséges, hanem szükséges is. Országunkban a korábbinál jóval nehezebb feltételek között ugyan, de magabiztos és szorgalmas építőmunka folyik. Ezt állapította meg a Magyar Szocialista Munkáspárt ez év márciusában megtartott XII. kongresszusa is, amelynek határozatait egész népünk helyesléssel fogadta, s ezt a közelmúltban tartott országgyűlési és tanácsi választásokon szavazataival is megerősítette. A kongresszus, amikor megvonta fél évtizedes gazdasági építőmunkánk mérlegét, egyben megszabta a következő időszak gazdaságpolitikájának irányát is. Helyzetünk reális mérlegelése alapján úgy döntött, hogy a növekedés ütemét mérsékelve, a hangsúlyt a hatékonyság javítására, a gazdaságosabb termelési szerkezet kialakítására, meglevő erőforrásainak ésszerűbb kihasználásra helyezzük át. Ha nem ezt tesszük, nem tudjuk leküzdeni azokat a hátrányokat, amelyeket számunkra a megváltozott világgazdasági helyzet, különösen pedig az energia- és nyersanyagárak megtöbbszöröződése okozott, s amely megbontotta népgazdaságunk egyensúlyát. E helyzet megváltoztatásához alapvető érdekünk fűződik, ezért az egyensúly helyreállításának követelménye gyakorlati gazdaságpolitikánkban minden mást megelőz. A mostaninál kedvezőbb egyensúlyt — alapjában és lényegében — a termelési folyamatban a termékszerkezet korszerűsítésével, a gazdaságtalan termelés radikális visszaszorításával, a fajlagos anyag- és energiafelhasználás csökkentésével, külpiaci versenyképességünk erőteljes fokozásával kívánjuk megalapozni. Az e célokat szolgáló fejlesztési politika támogatására a gazdaságirányítás eszköztárát, ezen belül árrendszerünket úgy módosítottuk, hogy a termelőegységek gyorsabban és közvetlenebbül érzékeljék a világgazdasági — különösen az anyag- és energiaárak változásából eredő — hatásokat. Gazdálkodó szervezeteink elé tudatosan igen szigorú követelményeket állítottunk. Sokkal inkább, mint bármikor, a jövedelmezőség növeléséhez, a teljesítmények javításához kötöttük a fejlesztéshez szükséges források biztosítását, valamint a személyi jövedelmek alakulását is. Céljaink elérésében saját erőfeszítéseink mellett a másik legfontosabb feltételnek a nemzetközi munkamegosztás — különösen a szocialista gazdasági integráció — további fejlesztését tartjuk. Magyarország kis ország. Gazdasága közepesen fejlett. Már önmagában ez is érthetővé teszi, hogy miért érintenek bennünket olyan érzékenyen a világgazdaság változásai. De a világgazdasági hatásokat erősítik az olyan strukturális adottságok is, mint például a viszonylagos energia- és nyersanyagszűke, amelyek miatt az egy főre számított külkereskedelmi forgalmunk a KGST-országok hasonló átlagának a háromszorosát teszi ki. Érthető ezért, ha nagy nyomatékkal hangsúlyoz-