Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Iratok - V. Magyarország belépése a Szovjetunió elleni háborúba (1941. április 10.—1941. június 28.)

tős áldozatnak és kontribuciónak tekinti, ha Magyarország a szuverenitás gyakorlását (adminisztráció) megfelelő feltételek ellenében a horvát államnak engedi át, 3. tudomásul veszi, hogy a Muraközön áthaladó Csáktornya—Pragerhofi vasúti vonalon (amely egyébként a horvát vasúti hálózatból teljesen kiesik) Magyarország a vasút felségjogot magának tartja fenn, illetőleg ezt a vasútvonalat saját kezelésében tartja meg, 4. a muraközi kérdés megoldásának ellenében megfelelő péage jogot biztosít Magyarországnak a Gyékényes—Zágreb—Karlovac—Fiume-i vonalon, 5. hajlandó egyfelől a Magyarország területén élő horvát, bunyevác, sokác lakosság, másfelől a Horvátország területén élő magyar lakosság kényszerkitelepítéséről megállapodást létesíteni, 6. Muraköz lakossága gazdasági érdekeinek biztosítása végett hajlandó az ún. genfi (szabad) zónáknak megfelelő rendszert életbe léptetni. E javaslatok keretében a magyar kormány minden nehézség ellenére hajlandó lett .volna a muraközi kérdést tárgyalása alá venni és olyan megoldást teremteni, amely végeredményben a hatalom tényleges gyakorlását a Muraközben úgyszólván teljesen a horvát állam részére biztosította volna. A horvát kormánynak azonban — nyilván a helyzet teljes félreismerésével változatlanul az az álláspontja, hogy a muraközi területet Magyarországtól minden ellenszolgáltatás nélkül megkaphatja. Minthogy a horvát kormányt nem sikerült meggyőznünk arról, hogy erre semmi kilátása sincsen, s hogy ilyen kívánságokat hiába táplál, ennek következményeit most már le kell vonnunk. Magyarország Muraköz megszállásával olyan területet vont ismét hatalma alá, amely ezer éven át az ország integráns része volt, s amelyre vonatkozó jogunkat a tengelyhatalmak kormányai is elismerték. Ha a muraközi kérdést még tovább függőben tartanok ezzel magán az érdekelt területen állhatnak elő súlyos következmények. A mai bizonytalan helyzetben, a lakosság nyugtalansága napról-napra nő, az ellentétek a lakosság és a jugoszláv közigazgatás szervei között immár tűrhetetlenül kiéleződtek. Ezalatt a gazdasági élet rendje is súlyosan szenved. A magyar kormány tehát minden eddig messzemenően tanúsított jóindulata és türelme mellett sem várhat tovább. A kormány elemi kötelessége, hogy a Muraközben a normális élet rendjének előfeltételeit megteremtse, ami csak úgy érhető el, ha az eddig fenntartott bizonytalan helyzetet megszüntetjük. A magyar kormány ezért elhatározta, hogy a Muraközben a katonai közigazgatástjúlius hó 1-én bevezeti, ami azt jelenti, hogy a közigazgatást a volt jugoszláv közigazgatási szervektől magyar katonai szervekre ruházza át, s ezt követőleg életbe lépteti a magyar polgári közigazgatást is, mihelyt az ennek előkészítéséhez szükséges szervezési teendőket befejezi. Akkor amikor a magyar kormány még április havában a fentiekben részletesen vázolt messzemenően engedékeny álláspontra helyezkedett tette ezt azért is, hogy a tengelyhatalmakkal jó viszonyban levő Horvátország megerősödését éppen a tengelyhatalmakra való tekintettel előmozdítsa. Az előadottak után azonban a birodalmi kormány kétségkívül meg fogja érteni, hogy a magyar kormány az előzékenység terén nem mehet messzebb, s nagyobb érdekek kockáztatása nél1243