Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 5. kötet

Az iratok tartalmi kivonata és Mutatója

318. 1940. VIII. 25. Moszkva 319. 1940. VIII. 25. Bled 320. 1940. VIII. 26. Bukarest 321. 1940. VIII. 26. Budapest 322. 1940. VIII. 27. Budapest 323. 1940. VIII. 27. Róma 324. 1940. VIII. 27. Berlin 325. 1940. VIII. 27. Budapest A moszkvai magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A 314. sz. irat utasításainak végrehajtása alkalmával Molotov kijelentet­te, hogy a szovjet kormány a magyar követeléseket megalapozottaknak tartja és magatartása Magyarország irányában kedvező lesz, bár a szovjet álláspont gyakorlati konzekvenciáiról még nem tud nyilatkozni; nem talál­ja indokoltnak, hogy a szovjet sajtó jelenleg leszögezze álláspontját a ma­gyar—román vitában; a magyar kormány kívánságai a repülőgépek eladá­sára vonatkozóan nehézségekbe ütköznek; a követ benyomása szerint a ba­rátságos hangnemben lefolyt beszélgetést Molotov úgy irányította, hogy az általános barátságos kijelentéseken túl, konkrét ígéreteket ne lehessen bele­magyarázni. (519) A belgrádi magyar követ telefon-számjeltávirata a külügyminiszternek A 313. sz. irattal kapcsolatban Cincar-Markovic kijelentette, hogy Jugosz­lávia magatartása román—magyar fegyveres konfliktus esetén mivel mindkét állammal barátságos kapcsolatokat tart fenn — a körülményektől és részben a nagyhatalmak állásfoglalásától függ; a követ felfogása szerint a jugoszláv álláspont nem kedvezőtlen Magyarországra nézve, mivel a kül­ügyminiszter nem említette a román—jugoszláv szövetséget. (520) A bukaresti magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek Manuilescu a tárgyalások folytatására ismét Turnu Severint vagy valami­lyen más román helységet javasolta, mivel az esetleges magyar tüntető tö­megektől meg akarják kímélni a román delegációt. (521) A külügyminiszter számjeltávirata a berlini magyar követnek A 310. sz. irattal kapcsolatban utasítja a követet, tisztázza Ribbentroppal, hogy a német kormány véleménye megegyezik-e Darré nyilatkozatával, mi­szerint az erdélyi kérdés fegyveres megoldásának kísérlete beláthatatlan kö­vetkezményekkel járna a magyar—német viszonyra nézve; a magyar kor­mány felfogása szerint Románia a tárgyalások elhúzásával csak időt akar nyerni egy kedvezőbb katonai helyzet kialakulására, ezért Magyarország kénytelen a fegyveres megvédés gondolatával foglalkozni; a magyar kor­mány tudni szeretné: háborús konfliktus esetén Németország szigorúan jó­indulatú semlegességet tanúsítana-e Magyarországgal szemben. (522) Napijelentés Adamovich budapesti ideiglenes német ügyvivő és Vörnle kül­ügyminiszter-helyettes megbeszéléséről Adamovich kormánya nevében kérte, hogy Csáky külügyminiszter a ma­gyar—román viszály megbeszélése céljából utazzon Bécsbe, s a tárgyaláso­kon megfigyelőként a miniszterelnök is vegyen részt; Vörnle a miniszterel­nökkel folytatott telefonbeszélgetés alapján közölte, hogy a magyar kor­mány a meghívást elfogadja. (523) A római magyar követ számjeltávirata a külügyminiszternek A bukaresti és budapesti olasz követeket jelentéstételre Rómába rendelték; a tengelyhatalmak, mivel nem kívánnak döntőbíráskodni, feltehetőleg más formában fogják befolyásukat érvényesíteni a román - magyar viszály kér­désében. (524) A berlini magyar követ telefon-számjeltávirata a külügyminiszternek Kapcsolatban a 321. sz. irattal; Woermann közölte, hogy a berlini román követ kormánya nevében kijelentette: Románia hajlandó tárgyalásokat folytatni, és elfogadná a tengelyhatalmak döntőbíráskodását. (524) A külügyminiszter számjeltávirata a római magyar követnek Utasítja a követet, hozza Ciano tudomására, hogy a román lakosságcsere­javaslat megvalósíthatatlan, amig az új határvonalról nem történt megálla­51

Next

/
Oldalképek
Tartalom