Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 3. kötet
Iratok - III. Magyarország külpolitikája Kárpát-Ukrajna megszállásának időszakában (1939. március 1. —1939. március 31.) 511
lemmel fogja kísérni a fejleményeket de rezerváltságot fog tanúsítani. Erre Hory közli Beckkel, 29 8 hogy lényeg nem abban van, hogy tárgyalások megszakítását közöltük müncheni négy nagyhatalommal, hanem az elrendelt katonai intézkedésekben. Október 15-én újra kérjük már szép eredményeket felmutató ruszinszkói magyar felkelő akció lengyel oldalról meginduló támogatását. Október 16-án Kobylanski vagy Lubyenski Pestre küldését kérjük rutén akció végleges megbeszélésére. Rutén felkelő akció támogatását egyre sürgetjük. Lengyel vezérkar ez alól állandóan kibúvik. Szerinte müncheni hatalmakhoz fordulás fékezőleg hatott felkelés kilátásaira. 29 9 Október 18-án Beck román királyhoz utazik. 30 0 Lubyenski Pestre érkezik azzal a kívánsággal, hogy magyar kormány hivatalosan vesse föl ruténföld kérdését azzal a petitummal, hogy cseh csapatok vonuljanak ki onnan s így adjanak módot a ruténeknek, hogy befolyásolástól mentesen dönthessenek hovatartozásuk felől. Végül is abban állapodtunk meg: 1. Kormányzó Ur Hitlerhez levelet ír, melyben rutén kérdés minden vonatkozását feltárja. 30 1 2. Intézkedünk, hogy önrendelkezésre irányuló kívánság a rutének köréből jöjjön. 3. November l-ig várunk s akkor erősebb szabadcsapat mozgalommal siettetjük kérdés felvetését. Október 27-én közöljük Varsóval, hogy olaszok németek bizonytalan magatartása miatt rutén kérdés megoldásának elhalasztását javasolják. Egyben megkérdezzük, Varsó hogyan gondolkozik. Lengyelek úgy vélik, túl határozatlanok vagyunk a rutén ügyben. Húzódunk a cselekvéstől, ezért nyíltan közlik Horyval, hogy el vannak kedvetlenedve. Kérdik álljuk-e a Lubyenskivel kötött megállapodást. Válaszunk: Amíg arbitrage-ra vonatkozó tárgyalások folynak, semmit sem tehetünk. Katonai akciót nem ígértünk. Lengyel elkedvetlenedés eredendő oka inkább Beck galatzi kudarcában 30 2 továbbá abban a tényben keresendő, hogy Németország és Olaszország nem voltak hajlandók arbitrage-ba Lengyelországot is belevonni. Magyar álláspont rutén kérdésben müncheni döntés óta csak egy lehetett: Tekintve, hogy müncheni pótjegyzőkönyv csak magyar és lengyel kisebbségről szólott, az ott elfogadott elvek alapján a ruténföldnek Magyarországhoz való csatolását nem kérhettük, mint ahogy azt a lengyelek tőlünk elvárták volna. Mi úgy képzeltük, hogy a Ruténföldön zavarok törnek ki, mire a lakosság nemzetközi segítséget kér. Ez a terv Bródy letartóztatása miatt 30 3 nem sikerült. Németország ellenzése s ezzel kapcsolatban Mussolini tartózkodása egyelőre várakozásra kényszerít. Arbitrage után kérdés szorgalmazását újra elkezdhetjük. A bécsi döntést lengyelek igen nagy jelentőségűnek tartják és szerintük 29 8 Lásd: DIMK. II. 524. sz. iratát. 29 9 Lásd: DIMK. II. 536. sz. iratát. 30 0 Beck galatzi tárgyalásairól lásd e kötet 99. sz. iratának 129. sz. jegyzetét. 30 1 Horthy levelét Itnrédy Béla miniszterelnök 1939. szeptember 20-án személyesen adta át Hitlernek. 30 2 Beck galatzi tárgyalásai eredménytelenül végződtek. Károly román király és Comnen a kilátásba helyezett kárpátukrán területi engedmények ellenében sem volt hajlandó hozzájárulni a magyar-lengyel közös határhoz. 30 3 Bródyt, a kárpátukrán miniszterelnököt, aki kapcsolatban állt a magyar kormánnyal, 1938. október 28-án a csehszlovák hatóságok letartóztatták. 690
