Diplomáciai Iratok Magyarország Külpolitikájához 1936-1945, 2. kötet
Iratok - V. Magyarország külpolitikája a müncheni egyezmény létrejöttének időszakában (1938. szeptember 1—október 1.)
hogy magyar részről mindig és minden téren a legmesszebbmenő tekintettel voltunk Jugoszlávia érdekeire és érzékenységére. A vezértitkár ama kijelentését, miszerint a jelenlegi krízis elmúlta után hosszú közös út áll országaink előtt, köszönettel nyugtázzuk. Szíveskedjék Méltóságod Andric-ot biztosítani, hogy a magunk részéről mi is mindent el fogunk követni, hogy a két ország zavartalan békés együttműködése minél előbb valósággá váljék. Szíveskedjék egyúttal közölni Andric-al, hogy Wettstein követ ma délelőtt utasításomra az idesorolt szöveggel jegyzéket nyújtott át Kroftának, melyben a cseh-szlovákiai magyar nemzetiség számára a szudétanémetekkel azonos elbánást követelünk. Krofta a jegyzéket ad referendum vecte át és ez alkalommal személyes nézetként megjegyezte, hogy a jelen pillanatban ez alapon tárgyalni nem lehet, mivel az Középeurópa teljes átformálását jelentené, ami viszont más államokat is nevezetesen Jugoszláviát és Romániát is érinti. Ezek ily változással bizonyára nem értenének egyet. Krofta azzal fejezte be, hogy Csehszlovákiának magának nem érdeke ilyirányú tárgyalásokat kezdeményezni. Amennyiben Andric kifogást emelne a magyar kormánynak a csehszlovák kormányhoz intézett e második jegyzékében foglalt követeléseinek a Dunamedencére l6 S való vonatkoztatása miatt, szíveskedjék hangsúlyozni, hogy kívánságunk kizárólag a cseh-szlovák kérdés megoldására vonatkozik, amelyet nem mi vetettünk fel. Méltóságodnak Andric-nál teendő látogatása céljára és szavainak alátámasztására csatoltan megküldöm Zadravec-nek a revíziós nagygyűlésen tartott beszéde szövegét. A miniszter rendeletére Kuhl követségi tanácsos Küm. res. pol. 1939—16/ a—903. Fogalmazvány. 16 6 Kánya külügyminiszter szeptember 22-én jegyzéket juttatott el a csehszlovák kormányhoz, melyben követelte a Duna-medence népei számára az önrendelkezési jogot. Hasonló tartalmú feljegyzést küldött a londoni, a római és a berlini követségre. A jegyzékben szereplő „Duna-medence" kifejezés miatt a kisantant másik két állama — Románia és Jugoszlávia — e feltételeket magára is értelmezte, és ez ellen több alkalommal nemtetszését fejezte ki. Ezért Kánya külügyminiszter utasította a prágai, és a londoni, magyar követet, hogy a „Duna-medence" kifejezést „Csehszlovákiára" javítsák ki. 676
